Az elmúlt évtizedekben két polgárháborút is megélő Szudánban újra fegyveres harc folyik a hatalomért. Az országot a 2019-es puccs óta kormányzó tábornokok között április 15-én robbant ki a háború, amely az elmúlt 10 napban áldozatok százait követelte. A szudáni helyzetet a Wall Street Journal három cikkének segítségével elemezzük, majd Catrina Doxsee (Center for Strategic and International Studies) értékelése alapján rávilágítunk, hogy Moszkvának milyen érdekei fűződnek a konfliktus rendezéséhez.
Szudán 1955, illetve 1983 után újra polgárháborúban áll. Az afrikai országot az Omar al-Basír elleni 2019-es puccs óta vezették együtt Abdel Fattah Al-Burhan és Mohamed Hamdan Dagalo (akit gyakran Hemedtiként emlegetnek) tábornokok. Jelenleg előbbi a szudáni hadsereget irányítja, míg utóbbi a szakirodalom által RSF-ként (Rapid Support Forces) emlegetett milíciát, amelynek létszáma egyes becslések szerint elérheti a 100 ezer főt, amellyel Afrika hatodik legnagyobb hadereje lehetne.
1/ Wow! Just heard on Al Jazeera that Sudan warlord Hemedti Rapid Support Forces (RSF) private paramilitary that’s battling the national Army in Khartoum has grown over the years from 40,000 to 120,000 men! If it was a state military, it would be Africa’s 6th largest �ALAMY pic.twitter.com/y6dWaHtYVq
— Charles Onyango-Obbo (@cobbo3) April 26, 2023
Az RSF – a WSJ információi szerint – a Janjaweed milíciából nőtte ki magát, amely a Darfur régióban tüntetők ellen elkövetett erőszakos cselekményeinek következtében vált hírhedtté. Vezetőjük, Dagalo tábornok korábban tevepásztorként dolgozott, majd az aranybányászatba való befektetéseiből szerzett vagyont és vált az ország leggazdagabb emberévé.
Korábban mindkét tábornok nyílt kapcsolatépítésbe kezdett mind a Perzsa-öböl mentén elhelyezkedő országokkal, mind Moszkvával. Dagalo korábban beavatkozott a jemeni konfliktusba a szaúdi koalíció oldalán, valamint az aranybányáihoz komoly orosz érdekeltségek fűződnek.
Catrina Doxsee szerint a Kreml a jelenlegi szudáni helyzetet bár aggodalommal figyeli, lehetőséget is lát benne, hiszen nagy befolyással rendelkező aktorként azt könnyen saját érdekeinek szolgálatába állíthatja.
Oroszország számára, ahogy már korábban is írtunk róla, elengedhetetlen az afrikai befolyás növelése, az ukrajnai háború következtében beálló európai elszigeteltség miatt. Az orosz érdekeket szolgálja a Jevgenyij Prigozsin irányította Wagner Csoport jelenléte, amely 2017 óta tevékenykedik az országban. A katonai magánvállalat helyi erőinek adaptív jellegét mutatja, hogy a 2019-es puccs után is fenntartották jelenlétüket Szudánban.
Oroszország érdekei Szudánban alapvetően két fő téma köré csoportosulnak. Az egyik az aranybányászatban való érdekeltség. Ahogy korábban is említésre került, az RSF-et irányító tábornok, Mohamed Hamdan Dagalo aranybányászatból gazdagodott meg és lett Szudán egyik, ha nem a leggazdagabb embere.
A tábornok az aranybányák hozzáférhetőségének biztonságára garanciákat adott Moszkvának, hiszen az orosz M Invest cégcsoporthoz tartozó Meroe Gold nevű cég leányvállalata komoly aranykitermelési tevékenységet végez. Az M Invest cégcsoport tulajdonosa csakugyan Jevgenyij Prigozsin oligarcha.
A Kreml és Dagalo közötti együttműködés 2022. februárjára odáig mélyült, hogy a tábornok napokkal az invázió kezdete előtt Moszkvába utazott, hogy közvetlenül Putyin elnökkel tárgyaljon az Oroszországba való aranyexportról. Emellett nem szabad elfelejteni, hogy az Oroszországba beáramló nemesfém enyhíti a szankciók hatásait is.
Az aranybányászat mellett Oroszországnak egyéb érdekeltségei is vannak, például annak a 2020-as megállapodásnak az érvényesítése, amely lehetőséget adott egy Vörös-tenger partján fekvő orosz katonai kikötő létrehozására.
Bár ennek kialakítását – amerikai nyomásra – a szudáni átmeneti kormányzat felfüggesztette, Moszkvának érdeke, hogy a projekt folytatódjon, hiszen a tengeri kijárat területén akár négy hadihajó is állomásozhat, amelynek fedélzetén atomtöltetet helyezhetnek el.
Doxsee szerint a Wagner Csoport továbbra is fenntartja az országban való jelenlétét, valamint az azzal járó dezinformációs eszköztárát is. Ennek ellenére egyelőre nem várható nyílt orosz állásfoglalás a belső konfliktusban, hogy Moszkva minden esetben fenntartsa a politikai profitszerzés lehetőségét.
Összefoglalva tehát a szudáni polgárháborús helyzet nem csak belső feszültségeket mutat, de hatással van a térség nagyhatalmi játszmáira is. A Dél-Szudán elszakadásával járó 2011-es háború óta ez az ország legvéresebb konfliktusa, amely az elmúlt 10 napban 4072 sérültet és 479 áldozatot követelt.
Szemlézte: Szenes Eszter
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
