Oroszország 2022-es ukrajnai inváziójában számos lojális csecsen harcost bevetett, azonban a másik oldalon is bőven akadnak a kaukázusi régióból érkezett katonák. Sokuk a szülőföldje felszabadításának nyitányát látja az ukrajnai háborúban - írja a Politico.

A második csecsen háborúban a Kadirov-klán átállt a köztársaságot visszafoglaló oroszok oldalára, ezzel megszerezve maga számára a terület autonóm vezetését a harcok befejeztét követően. Azonban Csecsenföld egésze nem váltott oldalt, nem hódolt be teljes egészében a támadóknak. Számos ellenálló menekült külföldre, megalakítva az oroszellenes emigrációt. Ezek az emberek – és a később hozzájuk csatlakozottak – most részben Ukrajnában vannak. Több csoportra oszlanak itt is. A „mérsékeltebb” ideológiát valló csecsenek az 1996-ban orosz bombák által kiiktatott Dzsohar Dudajev csecsen elnökről elnevezett zászlóaljban harcolnak. A Csecsenföldön az 1991-es kvázi-függetlenség után felvirágzó radikális iszlámot követő harcosok elsősorban a Manszúr Sejk alakulatban küzdenek, amely egy, az orosz behatolók ellen a 18. században harcoló csecsen vezető után kapta a nevét. Ezenkívül az ukrajnai hírszerzés is alkalmazza őket objektumvédelemre és talán különleges alakulatként – az elérhető információkból ez nem egyértelmű. Az első önkéntesek még 2014-ben érkeztek meg, és ma már legalább 1000 fő küzd az ukrán oldalon. Nem kevesebb mint három emigráns csecsen kormány szponzorálja őket.

A csecseneket bevetették a kijevi csatában, majd a bahmuti harcokban is részt vettek, ellentétben az oroszok által alkalmazott földijeikkel.

Legnagyobb álmuk a harcot követően, hogy részt vehessenek az Oroszország általuk várt összeomlását követően Csecsenföld felszabadításában. A Politico által megszólított csecsenek állítják: az orosz vereség elkerülhetetlen.

Az ukrán vezetés meglepően távolságtartó Oroszország e kérlelhetetlen ellenségeivel szemben. A csecsenek szerint az ukrán hadsereg nem látja el őket pénzzel és felszereléssel – bár, miközben ezt a Politico nem fejti ki, vélhetően nem mindenkiről van szó. Nehéz elképzelni, hogy az ukrán hírszerzés ne látná el a különleges akciókat és objektumvédelmet ellátó csecsen csoportokat.

A kevésbé favorizált csecsen alakulatok tehát nem kapnak fegyvert és pénzt, elsősorban saját emigráns csoportjaik és más, Ukrajna védelmét támogató civil kezdeményezések juttatnak nekik felszerelést. Sok esetben az oroszoktól zsákmányolnak fegyvert, ezzel természetesen büszkélkednek.

A csecsenek álma egy összeomló Oroszországról és szabad Csecsenföldről minden jel szerint nem valósul meg, ez csak egy idealista motiváció a súlyos körülmények között harcoló katonáknak.

Más szempontból viszont segít a csecsen politikai közösségen a háború: a három, egymással ellenséges kormány által külön szponzorált alakulat a helyszínen, a harctéren már megtanult együttműködni a New Line Magazine szerint. A háború, a közös ellenség megléte mindig komolyan sarkallja egy politikai egység kohézióját. Sok elemző írja, hogy az ukrán nemzeti mitológiában fontos szerepe lesz majd a mostani orosz-ukrán háborúnak. Lehet, hogy a csecsen politikai közösség számára is egy fontos mérföldkő lesz a konfliktus.

Kíváncsi vagy, hogyan eszkalálódott az orosz-ukrán konfliktus? A témával kapcsolatos összes cikkünket itt találod.

Szemlézte: Farkas Dániel

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon