Az ingatlanpiaci összeomlás szelleme kísérti Kínát. Hszi Csin-ping elnök pedig más megközelítéssel próbálkozik, mivel úgy tűnik, elkötelezett az ingatlanpiac felszínen tartása mellett.

Oroszország ambíciói és geopolitikai érdekei nemcsak a közép- és kelet-európai térségben mérhetőek, hanem a Közel-Keleten is. Moszkvát már a hidegháború során is rendkívül érdekelte a térség átrendeződése. Az újabb izraeli-palesztin fegyveres összecsapás epizódja pedig egy lehetőséget is kínál az orosz vezetés számára.

Vajon a jelenlegi ügyvezető miniszterelnökként tevékenykedő Pedro Sánchez ezzel borítékolta a második szocialista kormány megalakítását, vagy az amnesztia védelme tovább bonyolítja a már így is szövevényes spanyol belpolitikai viszonyokat?

A több, mint 600 napja tartó Ukrajna elleni invázió az elmúlt időszakban lényegében átalakította az orosz belpolitikát: az elitek köreiben húzódó törésvonalak minden eddiginél jobban elmélyültek. A háború hatása már a katonai műveletek megkezdését követő első félévben egyértelművé vált, a belső ellentétek pedig a Jevgenyij Prigozsin által kezdeményezett egynapos felkelés során is megmutatkoztak. Ezen megosztottság meghatározza az Oroszországi Föderáció jövőjét, az elhúzódó ukrajnai háború de-eszkalációja után is. Tatjana Sztanovaja, a Carnegie Endowment for International Peace, valamint az R.Politik vezető szakértője legújabb írásában az orosz társadalom legfelsőbb rétegeiben rejtőző ellentéteket elemezte.

A jövő évi választások merőben mások lesznek, mint amikor négy évvel ezelőtt Trump és Biden mérkőzött meg egymással. A világ nagymértékben megváltozott, az pedig, hogy az amerikai választások esetén minden a felszín alatt zajlik, rendkívül kiszámíthatatlanná teszi a voksolást.

Kína Egy Út, Egy Övezet Kezdeményezésének (BRI) tizedik évfordulóját ünnepelte nemrég Hszi Csin-ping meghívására 130 ország vezetője. A nagyszabású fogadás és találkozók a kínai kormány egyik fő projektjét ünnepelték, amely egy évtizedes fennállásával igyekszik Kínát globális szinten felemelni – befektetéseken és infrastrukturális támogatásokon keresztül.

A korábbi házelnök elmozdítását követően számos amerikai polgár tehette fel a kérdést, hogy mi lesz ezután? Három héttel McCarthy eltávolítását követően megvan a képviselőház új házelnöke. Kicsoda Mike Johnson és mire számíthatunk tőle hivatali ideje alatt?

Egyszerre szólította fel Ukrajna és Izrael támogatására Joe Biden az amerikaiakat. Hajlandó rá és kötelességének érzi, hogy „beleálljanak” mindkét konfliktusba. Teljességgel úgy véli, Amerika képes egyszerre több háborút is támogatni. Biden azért nevezi ezt az elhatározást „okos befektetésnek”, mert úgy érzi, Amerika biztonsága szempontjából ennek hasznát veszik még a jövőben.

A brazíliai Amazonas-kikötő vízszintje 121 éve a legalacsonyabbra süllyedt a vízhiány közepette. A történelmi szárazság emberek százezreinek életét forgatja fel, és károsítja a dzsungel ökoszisztémáját - számol be róla a The Guardian. 

Fokozódik a vasúti forgalom Oroszország és Észak-Korea között, ezt mutatják a nemrégiben készült műholdfelvételek. A szerelvényekkel fegyverek érkeznek Oroszország területére, a szakértők mellett pedig már a Fehér Ház is aggodalmát fejezte ki, közben az orosz külügyminiszter Észak-Koreában tárgyalt.

A 2023. október 7-én történt, Hamasz által Izrael ellen elkövetett terrortámadás megrázta az egész világot. A Hamasz akciójára válaszul Izrael a gázai övezet bombázásába kezdett, ahol már több ezer ember életét vesztette, valamint több százezren kényszerültek otthonuk elhagyására. Nagy erőkkel folyik a civilek kitelepítése és a segélycsomagok bejuttatása a térségbe. Az akciók jelentős nehézségekkel néznek szembe, köszönhetően Egyiptomnak, amely minden erejét arra összpontosítja, hogy megakadályozza az átkelést az egyetlen járható kiúton, a Rafah határátkelőn – számol be róla a Foreign Policy. 

A 2024-es amerikai elnökválasztáshoz kapcsolódva sejtet néhány meglepő információt egy új felmérés. Azt hosszú idő óta tudjuk, hogy több szempontból is különleges lesz a következő voksolás, de az is biztos, hogy a Wall Street Journal friss kutatása szerint Donald Trump volt elnök növelni tudta előnyét a választást megelőző népszerűségi versenyben. A szavazók többsége őt akarja látni a Republikánus Párt jelöltjeként. 

Egyre nagyobb veszélyben van az Amerikai Egyesült Államok dominanciája. A sokszor félelemből cselekvő, magát görcsösen bebiztosítani akaró ország akciói jelentős hatással vannak nem csak saját, hanem az egész világ jövőjére. Ha az USA nem vált megfontoltabb tempóra, olyan globális változások következhetnek be, melyek jelentős mértékben átrajzolhatják a ma ismert erőviszonyokat. A Foreign Policy írását szemlézzük.

A Hamasz által Dél-Izraelben elkövetett terrorcselekményeket követően egyre többen adnak hangot azon ízléstelen véleményüknek, miszerint a több száz izraeli áldozat azért halt meg, mert a palesztinok nem rendelkeznek saját állammal. A következő írás olyan történelmi, biztonságpolitikai és jogi érveket foglal magában, amelyek megrengetik a kétállami megoldás hatékonyságába és létjogosultságába vetett hitet.

Alakul a következő új-zélandi kormány kompozíciója, miután október 14-én a választók magas többséggel a liberális-konzervatív Nemzeti Pártot (New Zealand National Party) emelték kormányalakító erővé az egykamarás wellingtoni parlamentben. A kivi, a kakapó és a Gyűrűk Ura országának új miniszterelnöke az üzletemberből lett politikus, Chris Luxon lehet.

Október 16-án két svéd állampolgár meghalt, egy személy pedig súlyosan megsebesült Brüsszelben. A tettes egy tunéziai származású bevándorló volt, akinek a gyilkosság mögötti szándéka is rávilágít arra, hogy az illegális bevándorlás nem lehet az Európai Unió első számú opciója.

A Hamasz harcosai valószínűleg észak-koreai fegyvereket vetettek be az Izrael elleni október 7-i támadásuk során - derül ki az AP News híréből. Egy palesztin terrorista által készített videófelvétel és az Izraeli Védelmi Erők által lefoglalt fegyverek alapján merült fel a gyanú Észak-Koreával kapcsolatban. Ennek ellenére Phenjan tagadja, hogy fegyverrel látná el a militáns csoportot.

Ahogyan arról korábban már írtunk, a lengyel ellenzéki pártok elegendő mandátumot szereztek ahhoz, hogy átvegyék a hatalmat az országot 2015 óta kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párttól.

Az Európai Néppárt (EPP) egy korrupciós vádlottak felmentését meggátló javaslatot nyújtott be, melyet a Néppárt elnöke, Manfred Weber is aláírt – adta hírül a The European Conservative.

2023. október 9-én a Danube Institute vendégkutatója, Stephen Klimczuk-Massion író, kommentátor, a The Enduring Crown Commonwealth című könyv társszerzője tartott előadást a Lónyay-Hatvany villában

Családpolitikáról folyt a beszélgetés a Danube Institute szerda esti rendezvényén. A résztvevők egyetértettek: nem elegendő gazdasági lépésekkel támogatni a családokat, az élet minden területén fontos támogatni a családalapító fiatalokat és a fiatal családokat egyaránt.

Az Oroszországi Föderáció az utóbbi másfél évben korábban kisebb jelentőségű együttműködések felélesztésére kényszerült, hiszen a háború következtében rá irányuló szankciók jelentősen szűkítették az orosz diplomácia mozgásterét. Ahogy korábban is írtunk róla, Moszkva előtérbe helyezte az együttműködést az Iráni Iszlám Köztársasággal, valamint az észak-koreai - orosz kapcsolatok is eseménydússá váltak az elmúlt hónapokban. Mindez azonban nem csak a Föderáció geopolitikai pozíciójának átalakulását vonhatja maga után, de a nemzetközi rendszer hatalmi architektúrájának változását is, ami magába foglalhatja a „szankcionáltak tengelyének” kialakulását. Hanna Notte, a James Martin Center for Nonproliferation Studies programigazgatója, valamint a Center for Strategic and International Studies vendégkutatója a Foreign Affairs hasábjain járta körbe a témát.

2023 október 7-én újabb arab-izraeli konfliktus robbant ki, amikor a Hamasz radikális katonai szárnya átfogó támadást indított a zsidó állam ellen. Az akció a meglepetés erejének köszönhetően sikeresen áttörte a Gázát elzáró izraeli határkerítést, sőt komoly veszteségeket is okozott Izraelnek, mind civil, mind katonai oldalon. Habár Izrael az egyik legkorszerűbb és legfelkészültebb haderővel, illetve hírszerzéssel rendelkezik, a Hamasz akciója rámutatott, hogy a szomszédos országokkal ápolt kapcsolat egy megkerülhetetlen kérdés. Különösen akkor, amikor a térséget meghatározó hatalmak, mint az Egyesült Államok, Oroszország, Irán és Törökország is állást foglal a konfliktusban.

2023. október 15-én tartották a lengyel parlamenti és önkormányzati választásokat. Bár a kormányon lévő PiS szerezte meg a legtöbb szavazatot, mégis a jelentős támogatottsággal rendelkező ellenzéki pártok szerezhetnek többséget a Szejmben.

A palesztin-izraeli háború kitörése nagy hatással volt a világpolitikára. Elemzők vitatkoztak arról, hogy milyen geopolitikai és geostratégiai következményei lehetnek a konfliktusnak, mind regionális, mind globális szinten. A nyugati országok vezetői ezzel párhuzamosan nemcsak figyelemmel követik az eseményeket, hanem a diplomácia eszköztárát felhasználva aktívan igyekeznek befolyásolni azokat.

Diplomáciai kihívás elé állította az Izrael és a Hamász között dúló háború a két felemelkedő hatalmat, Kínát és Indiát. Az új évezred kezdetétől a két ország gazdasági és geopolitikai hatalma egyaránt jelentős növekedésnek indult. Az elmúlt években mindkét ország aktívan törekedett saját pozíciójának bebiztosítására, befolyásának kiszélesítésére. A konfliktus azonban jelentős mértékben újraírhatja az eddig ismert játékszabályokat, mely nemcsak saját kapcsolati hálójuk, hanem az őket körülvevő régiók és a globális politika szempontjából is kiemelkedő fontosságú – írja a Deutsche Welle. 

Ahogy arról a France 24 is beszámolt, 2024. január 1-től hat új taggal fog bővülni a globális dél feltörekvő hatalmait magába tömörítő BRICS. A kiválasztottak közé került az az Argentína is, ahol az augusztus 13-i előválasztást egy a BRICS-el szemben szkeptikus jelölt, Javier Milei nyerte meg. 

Legalábbis ez derül ki a Reuters és az Ipsos által készített felmérésből. Az eredmények szerint az amerikaiak többsége már nem támogatja Ukrajna a feltétel nélküli felfegyverzését. Kezd a közhangulat Zelenszkij elnök ellen fordulni?

Ahogy korábban is írtunk róla, az orosz-ukrán háború eszkalációja lényegében volt hatással Berlin külpolitikai stratégiájára. Miután Olaf Scholz német kancellár a német külpolitikai diskurzus központi elemévé tette a Zeitenwende vízióját, egyértelművé vált, hogy az ország pozíciója a multipoláris világrendben átalakul. Ennek kifejezetten fontos pontját adják a Berlin és Kijev közötti kapcsolatok, amely az Ukrajnának nyújtott támogatásokban is megmutatkozik. Bár eleinte a két fél közötti párbeszéd kissé viharosnak tűnt, mára Németország Ukrajna egyik legaktívabb támogatójává vált, amely Kijev számára stratégiai jelentőséggel bír. Tadeusz Inwański a varsói Centre for Eastern Studies (Ośrodek Studiów Wschodnich – OSW) Belarusszal, Ukrajnával, valamint Moldovával foglalkozó részlegének vezetője  értékelte az ukrán-német kapcsolatok aktuális állapotát.

Sokan 2001. szeptember 11-hez hasonlítják a Hamász Izrael ellen indított terrorakcióját, hiszen 2023. október 7-e hasonló sokként érte a világot, mint amikor az első repülőgép becsapódott az Ikertornyokba. Csakúgy, mint 9/11 esetén, a jelenlegi helyzetben is felmerül a kérdés, hogy hogyan érhette ennyire váratlanul a támadást elszenvedő felet egy olyan akció, amelynek összehangolt jellege hónapokon át tartó tervezést és előkészítést igényelt. Emily Harding, a Center for Strategic and International Studies International Security Programjának igazgatóhelyettese és vezető kutatója legújabb írásában azt vizsgálta, hogy az izraeli hírszerző közösség milyen hibákat véthetett, amelyek az emberek ezreinek halálát követelő offenzívához vezettek.