2023. október 11. 16:00 - Danube Institute

Támadás alatt Izrael - Kitört az újabb háború

Izrael ismét hadban áll! - jelentette be Benjámin Netanjahu miniszterelnök 2023. október 7-én, miután a Hamasz szombaton meglepetészszerűen megtámadta az országot. Ez minden bizonnyal a Jóm Kippur-i háború óta a legvéresebb és legkiterjedtebb háború, amelyet Izrael ellen vívnak.

shutterstock_2301205711.jpg

 

Majdnem napra pontosan 50 évvel a híres Jóm Kippur-i háború után a palesztin Hamasz nevű, iszlám fundamentalista katonai csoport összehangolt rakéta- és gyalogsági támadást indított az izraeli erők ellen. A terrorista szervezet a 2006-os gázai parlamenti választások óta de facto uralja az övezetet, amelynek határait a napokban lépték át. Nem ismerik el Izrael államot, és számos véres akció köthető hozzájuk. A szervezet mostani támadása nemcsak a hadsereget, hanem a civileket is célozta, ezzel is mutatva, hogy nem egyszerűen terrorakciók sorozatáról van szó, hanem koordinált támadásról.

Izraelt meglepetésként érte a támadás, a haderő azonban felvette a harcot a palesztin fegyveresekkel. Az éjszakába nyúló harcok másnap sem csillapodtak, a hivatalos jelentések szerint már ezernél is több halálos áldozat van mindkét oldalon. Az izraeli légicsapások elsősorban a Hamasz vezetők ellen irányultak, az izraeli védelmi minisztérium jelentései szerint nagy hatékonysággal, azonban ezeknek az akcióknak civil áldozatai is vannak. További nehézség a régiónak, hogy Izrael elrendelte a térség áramellátásának leállítását, amellyel a Hamasz mozgásterét igyekszik csökkenteni.

Október 8-án, vasárnap a Hamasz mellett becsatlakozott a libanoni Hezbollah nevű iszlám szervezet is, amelynek paramilitáris szárnya rakétacsapásokat mért Izraelre, amelyet válaszreakció követett a megtámadott fél részéről. A támadók kommunikációja azt mutatja, hogy ezúttal nem elszigetelt kísérletekről van szó: felszólították a muszlim közösségeket, hogy közösen szálljanak szembe az ,,elnyomó Izraellel”. Szakértői elemzések szerint

a kommunikáció és a támadás időpontjának megválasztása is szimbolikus jelentőségű: úgy is lehet értelmezni, mint egy válaszlépés az Egyesült Államok békítő és konszolidáló törekvéseire a térségben. Az üzenet elsősorban Szaúd-Arábiának szólhat, de egyúttal felhívás is a térség paramilitáris egységeinek az egyesülésre és a harc közös folytatására.

A térség instabilitását tekintve azonban egyáltalán nem meglepő, hogy fegyveres konfliktus alakul ki az egymással ellentétben álló felek között (az eszkaláció mértéke annál inkább). A palesztin-izraeli konfliktus 2008 óta folyamatosan követel áldozatokat, ahogy azt az alábbi ábra is mutatja.

Ugyanakkor azt is érdemes megjegyezni, hogy az Izraelre nehezedő nyomás ellenére az állam a vádakkal szemben nem bánt rosszul a palesztin kisebbséggel, amely most éppen a Hamasz lépései miatt kényszerül otthonai elhagyására. A konfliktus eszkalációja azonban sejthető volt, ahogy azt Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő, az MCC Geopolitikai Műhelyének vezetője Facebook-bejegyzésében is megjósolta.

A napokban kitört háború tehát nem véletlen események eredménye, hanem beleillik az elmúlt évek sormintájába. Az elmúlt másfél évben Európa keleti részén és a Közel-Keleten egyre inkább fokozódik a feszültség:

Ukrajna megtámadása és Hegyi-Karabah visszafoglalása után most Izraelben eszkalálódik a helyzet. Láthatóan egyre kevésbé lehet megakadályozni a több évtizede érlelődő konfliktusokat a szemben álló országok között, és minél nagyobb az eszkaláció mértéke, annál kisebb a valószínűsége a békés rendezés lehetőségének. Ugyanez a helyzet jelenleg Izraelben is: Benjámin Netanjahu miniszterelnök kijelentette, hogy ,,nemes bosszút” fognak állni a terrorista csoporton, és ennek rögtön az izraeli légierő igen jelentős támadóerejével adtak nyomatékot.

Szemlézte: Ferencz Attila Norbert

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon

komment
süti beállítások módosítása