Október 16-án két svéd állampolgár meghalt, egy személy pedig súlyosan megsebesült Brüsszelben. A tettes egy tunéziai származású bevándorló volt, akinek a gyilkosság mögötti szándéka is rávilágít arra, hogy az illegális bevándorlás nem lehet az Európai Unió első számú opciója.
A történteket a belga hatóságok terrortámadásnak minősítették, a témában igen megosztott Európai Parlament pedig vegyesen reagált nemcsak a támadásra, hanem az Unió előtt álló migráció okozta kihívásra is.
Two people were killed during a shooting in Brussels before the Belgium-Sweden football match.
— Avia.Pro - 🛡️Foreign Affairs - 📡Geopolitics (@avia_pro) October 16, 2023
Before the attack, the attacker recorded a video where he called himself a member of ISIS (an organization banned in Russia) and said that in this way he was taking revenge for… pic.twitter.com/6iGS1K3qDb
2023. október 16-án két svéd állampolgárt lőtt agyon, egy személyt pedig megsebesített egy tunéziai bevándorló Brüsszelben, a belga-svéd európai bajnoki selejtező előtt, a főváros egyik központi, északi kerületében. A helyi sajtó beszámolói alapján kiderült, hogy mindkét áldozat a svéd nemzeti válogatott mezét viselte. A futballmeccset félbeszakították, a mintegy 35 000 nézőt fokozatosan evakuálni kezdték a stadionból, miközben fokozott biztosítást nyújtottak a jelenlévő svéd szurkolóknak, a svéd válogatottat pedig egyből a reptérre kísérték.
A 45 éves elkövető, név szerint Abdesalam Lassoud már a belga fővárosban élt egy ideje, azonban tizenkét évvel ezelőtt még Lampedusán kötött ki, három országban is benyújtotta menedékkérelmét, azonban mindhárom elutasította azt.
A lövöldözés szempontjából igen árulkodó volt egy, a közösségi médiában posztolt videó, melyben a benne szereplő, magát a támadóként azonosító férfi hangoztatta, hogy az Iszlám Állam inspirálta tettében – húzta alá a brüsszeli ügyészség szóvivője.
A belga hatóságok a történést „terrortámadásnak” minősítették, a terrorfenyegetettséget pedig a legmagasabb – vagyis a negyedik szintre emelték a fővárosban, országszerte pedig a harmadikra.
Alexander De Croo, Belgium miniszterelnöke a történteket követően részvétét fejezte ki a gyilkossággal kapcsolatban. Teljes körű szolidaritást ígért a gyűlölettel szemben, valamint arról biztosította a lakosságot, hogy még nagyobb elhatározással győzik le a terrorizmust.
De Croon kívül Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szintén hasonló megnyilvánulást közölt közösségi média-platformjain: „Ma este, a gondolataim az alávaló gyilkosság két áldozatának családjával vannak”, valamint támogatásáról biztosította még a belga rendőrséget.
Emmanuel Macron francia elnök nyilatkozatában kiemelte: Európát megrázta a brüsszeli iszlamista terrortámadás. Erre válaszul egyébként Franciaország határozatlan időre megerősítette a Belgiummal közös határszakasz védelmét.
Egy rendőrségi akció keretén belül már másnap, vagyis október 17-én lelőtték egy schaerbeeki kávézóban a feltételezett elkövetőt. A tettesnél fegyver volt – feltehetőleg az, amellyel még napokkal ezelőtt gyilkolt – valamint egy táska ruha.
Október 20-án lemondott Vincent Van Quickenborne, Belgium igazságügyi minisztere. Hivatali távozását azzal indokolta, hogy az akkortájt napvilágot látott információk szerint
Tunézia már mintegy egy évvel ezelőtt, tavaly augusztus 15-én kérte a merénylő kiadatását, azonban ezt a kérést a belga hatóságok nem dolgozták fel.
Az egykori miniszter mindezt „személyes, monumentális, elfogadhatatlan, drasztikus következményeket maga után vonó hibának” nevezte.
A terrortámadást követően az Európai Parlamentben is a gyilkosság volt a fő téma, annyi különbséggel, hogy a részvétnyilvánításokon kívül a további nyitottság és inkluzivitás fontosságát hirdette valamennyi képviselő. A The European Conservative cikke rávilágít arra a tényre, hogy az Identitás és Demokrácia, valamint az Európai Konzervatívok és Reformisták képviselőcsoportja véli felfedezni a kapcsolatot az Európát mindinkább terhelő illegális bevándorlás, valamint a terrorizmus között, lévén, hogy
a baloldali képviselőkön kívül még az Európai Néppárt is a multikulturalizmus fontosságára hívta fel a figyelmet.
A már említett két konzervatív képviselőcsoport hangsúlyozta: az „open border policy”, vagyis a „nyitott határok politikája” nem megoldás, sőt, nem követendő példa, hiszen ezáltal – illetve az új migrációs paktummal is – olyan veszélynek teszik ki az európai állampolgárokat, amelyek az illegális bevándorlás miatt adódnak – húzta alá valamennyi képviselő, a többi között Gerolf Annemans belga politikus is.
Szemlézte: Nyilas Sára
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
