A több, mint egy éve tartó orosz-ukrán háború nem csupán a nemzetközi kapcsolatokra gyakorolt közvetlen, de a közvetett hatásai miatt is nagy jelentőségű. Utóbbi kategóriába sorolandók a csecsen konfliktussal, illetve Ramzan Kadirov tevékenységével kapcsolatos elemek, amelyek súlyos következményekkel bírnak. Miriam Katharina Heß, a Német Külpolitikai Társaság (Deutsche Gesellschaft für Auswärtige Politik) kutatója Kadirov stratégiáját elemezte, különös tekintettel a vallási radikalizmus eszközként való alkalmazására.

A háborúkat továbbra is elsősorban a harctéren, tömeges összecsapásra kiképzett embertömegek bevetésével vívják, nem pedig a kibertérben vagy az információs térben. Egy ország katonai erejét a haditechnikai eszközökön túl az határozza meg, hogy hány olyan polgára van, aki kész harcba szállni a hazájáért – szögezte le Edward Luttwak katonai stratéga, hadtudós a Danube Institute május 10-i rendezvényén, ahol előadása után John O’ Sullivannal, a Danube Institute elnökével és Mártonffy Balázzsal, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Amerikai Tanulmányok Intézete vezetőjével folytatott eszmecserét.

A világ szeme Törökországra irányult, ahogy 2023. május 14-én megkezdődött az elnökválasztás, ami jelentős változásokat hozhat a köztársaság életébe. Az Erdoğan vs. Kılıçdaroğlu verseny már jó ideje téma a közbeszédben, ugyanis sokan gondolják, hogy Erdoğan ideje lejárt. A szavazatok feldolgozása után úgy néz ki, hogy ez nem igaz, bár az már biztos, hogy egy második körben dől el, ki lesz Törökország új vezetője. 

Magyarország példaként szolgál nemcsak Európában, hanem Floridában is. Az amerikai államban mintaként tekintenek határvédelmi stratégiáira, a gyermekvédelmi intézkedésekre, valamint a woke-ideológia ellen történő határozott fellépésére - hangsúlyozta Dave Rubin amerikai médiaszemélyiség, politikai kommentátor, a csaknem kétmilliós követőtáborral rendelkező The Rubin Report YouTube csatorna házigazdája, aki a Danube Institute meghívására érkezett Budapestre május 8-án.

Az OpenAI 2022 novemberében indította ChatGPT nevű chatbotját. Áprilisban az oldal látogatottságának száma már meghaladta az 1,8 milliárdot. A chatbot hihetetlen népszerűsége korábban nem tapasztalt mértékben hívta fel a közvélemény figyelmét az új technológiák lehetőségeire. De milyen hatással lehet a GPT-mánia a mesterséges intelligencia egyéb innovációra?

Az iraki háborút megelőzően Washingtonnak érdekében állt az invázió gyors kivitelezése, amelyet alátámasztott a Baath Párt hatalmának korlátozott megszüntetésének célja, illetve a hadsereg infrastruktúrájának és intézményrendszerének megtartására irányuló törekvés. Ahogy az előző cikkünkben is bemutattuk, az amerikai döntéshozóknak számos dilemmával kellett szembenézniük Irakkal kapcsolatban. A következőkben – továbbra is Garrett M. Graff cikke alapján – elemezzük, hogy miként tért le az előre meghatározott útról az Egyesült Államok szerepvállalása.

A 2023 április közepén kirobbant konfliktus a hadsereg (Sudanese Armed Forces–SAF), illetve a félkatonai Gyorsreagálású Támogató Erők (Rapid Support Forces–RSF) között immár negyedik hete tart. A tűzszüneti megállapodások sorra vallanak kudarcot, a belső menekültek száma már a 334 ezret is túllépte. Meddig mehet ez így tovább?

A nagyhatalmak között egyre forrósodó technológiai versenyfutás közepette a kiberbiztonság vált az államok ellenállóképességének leginkább előtérbe kerülő aspektusává.

Joe Biden amerikai elnök 2023. április 25-én videóüzenetben jelentette be, hogy indul a 2024-es amerikai elnökválasztáson. A Demokrata Párt elnökjelöltje így már szinte biztosan ő lesz, bár ez hivatalosan még nincs így. Kérdéses ugyanakkor, hogy a nagy rivális Republikánus Párton belül ki lesz a jelenleg regnáló államfő kihivója. Donald Trump, az USA korábbi elnöke már bejelentette indulási szándékát, ugyanakkor más republikánusok is megmérettetnék magukat. Jelen cikk a potenciális jelölteket mutatja be, külön hangsúlyt helyezve a Donald Trump és Ron DeSantis közötti rivalizálásra.

Azok az átkozott ellátási láncok – Tajvan védelmi minisztere, Chiu Kuo-cheng május 4-én bejelentette, hogy a korábban megrendelt amerikai vadászgépek szállítása késik, az ellátási láncokban bekövetkezett fennakadások miatt. Továbbá úgy nyilatkozott, hogy a minisztérium dolgozik a hiányosságok pótlásán és a károk minimalizálásán.

2003. április 9-én az amerikai csapatok bevonulása után a bagdadi Firdos téren álló 12 méter magas Szaddám Husszein-szobor ledöntésével az iraki Baath Párt irányította rezsim is megadta magát. A sokak által vitatott háborút éveken keresztül információhiány lengte körül, azonban 20 évvel az amerikai megszállás után egyre több eddig nem ismert tény válik nyilvánossá. Garrett M. Graff történész-újságíró, a Watergate – A New History című kötet szerzője, a Foreign Affairs hasábjain megjelent oknyomozó riportjában tárja fel az iraki háborút megelőző, illetve az invázió során végbement amerikai döntéseket, amelyet két részben szemlézünk.

A woke-ideológia elképzeléseivel történő népszerűsítés nem precedens nélküli: nemrégiben egy közkedvelt sörmárka egy transznemű influenszert választott reklámarcául, mely rányomta bélyegét a termék eladására. Ezúttal már a hadsereget sem kerülte el a woke-ideológia, amely szintén hasonló módszerrel próbál tagokat toborozni, illetve népszerűsíteni a honvédelmet.

Európában is észlelhetőek az éghajlatváltozás következményei, amelynek hatására drasztikus változásoknak lehetünk szemtanúi. Már-már elcsépeltnek is tekinthetnénk azokat a híreket, amelyek erről szólnak, ám már Európában is számos természeti katasztrófa árulkodik arról, hogy a veszély valós.

Kína jól megfontolt gazdasági érdektől vezérelve a közel-keleti térség nagy riválisainak, Iránnak és Szaúdi-Arábiának a kibékítésére vállalkozott. Ambiciózus békepolitikáját azonban nem mindenki nézi jó szemmel. Ilyen az Egyesült Államok, amely azonban a Kínai terjeszkedésre egyelőre nem tudott érdemi választ szolgáltatni. A kialakult helyzetet a Foreign Affairs cikke nyomán elemzzük.

Minden eddiginél nagyobb méreteket öltött a globális lítium-kereslet, becslések alapján pedig 2030-ra akár meg is ötszöröződhet. Bolívia, mint a világ legnagyobb lítium-tartalékának tulajdonosa – olykor versenyt futva az idővel – próbálja kinyerni a mára már szinte „létfontosságú” alkálifémet, azonban ennek a folyamatnak nemcsak politikai, hanem technológiai akadályai is vannak. A latin-amerikai ország helyzetéről, illetve jövőbeli kilátásairól Ivan Castano számol be a Wall Street Journal hasábjain.

Az elmúlt évek gazdasági-társadalmi-politikai válságai – így a Covid-19 és az orosz-ukrán háború is – rámutattak a nemzetközi rendszerben kialakult egymásrautaltságra, amelynek kiváltó oka a hidegháborút követően beinduló hiperglobalizáció. Az Egyesült Államokban inkább Kína felemelkedése, míg Európában inkább az ukrajnai invázió következtében került középpontba a nemzeti gazdaságok rezilienciájának kérdése. Federico Steinberg a Center for Strategic and International Studies, valamint a Royal Elcano Institute kutatója a neo-merkantilizmus előretörésének okait és következményeit elemezte.

Május 11-én válik hivatalosan érvénytelenné a 42. cikkely, amely még a Trump-adminisztráció idején szabott gátat a mindinkább elhatalmasodó illegális bevándorlásnak. A hatóságok több tízezer ember érkezésére számítanak az Egyesült Államok déli határátkelőinél – számol be róla a New York Times. 

2022. szeptember 8-án, hetven év uralkodás után elhunyt II. Erzsébet angol királynő. Hatalmas változás volt ez, hiszen a brit uralkodó trónon töltött évei alatt vitathatatlanul a stabilitás, az állandóság és, nem utolsó sorban, a Monarchia jelképévé vált. A trónutódlás ugyan a várható rend szerint történt meg, mivel Őfelségét fia, III. Károly követte a trónon, ám az új király 2023. május 6-i koronázása körül a Monarchiát kritizálók hangja sem halkult el.

Néhány héttel korábban Közép-Európa öt országa tiltotta be az olcsó ukrán gabona importját. A kérdést elméletben rendezte az EU és az öt tagállam közötti április 28-i egyezmény, de a lengyel belpolitikában tovább gyűrűzik a kérdés.

Oroszország 2022-es ukrajnai inváziójában számos lojális csecsen harcost bevetett, azonban a másik oldalon is bőven akadnak a kaukázusi régióból érkezett katonák. Sokuk a szülőföldje felszabadításának nyitányát látja az ukrajnai háborúban - írja a Politico.

Csend állt be a Dnyepertől keletre húzódó frontokon. Hogy végül ki nyeri a nagy mérkőzést, az sokban függhet a két fél gazdaság erejétől és a kapott segítségtől. Ha ezt jól ki akarják használni, mindenképpen oda kell figyelniük arra, hogy anyagi lehetőségeiket megfelelő árfolyamon váltsák az ellenfél kiontott vérére. Volodymyr Dacenko ukrán újságíró Twitter-elemzéseinek adjuk kritikai szemléjét a témában.

2023 februárjában az amerikai-kínai kapcsolatok krízishelyzetbe kerültek, miután titkos információszerzésre alkalmas, a médiában „kémballonokként” emlegetett eszközök jelentek meg az Egyesült Államok légterében. (Erről itt és itt írtunk bővebben) Egyes szakértők szerint ezen eszközök felbocsátása mindenképpen a kínai hírszerzés indirekt hibájaként értékelendő, hiszen nem sokkal Blinken külügyminiszter régóta tervezett látogatása előtt került rá sor. Tyler Jost, a Brown Egyetem Politológia Tanszékének professzora a Foreign Affairs hasábjain értekezett arról, hogy a léggömb-incidens miként mutat rá a kínai külpolitikai és nemzetbiztonsági döntéshozatal strukturális hiányosságaira.

Az elmúlt időszak európai választásai hasonló analógiát mutattak, hiszen szinte kivétel nélkül jobbközép pártok kerültek a kormányok élére. Vajon ez a jobboldali fordulat elegendő lesz, ahhoz, hogy 2024-ben változtatni lehessen a jelenlegi brüsszeli erőviszonyokon? Vincenzo Caccioppoli, a The European Conservative szerzője elemzi a konzervatív pártok esélyeit.

Bár az 1995-ös daytoni békemegállapodással lezárult a Jugoszlávia felbomlását követő véres, etnikai csoportok közötti háború a mai Bosznia-Hercegovina területén, az egyes nemzetiségek ellentétei nem, vagy alig enyhültek.

Heves összfegyvernemi összecsapások, tömeges civil áldozatok és a Nyugat elkeseredett kísérletei a külföldiek evakuálására. Miért most robbant ki polgárháború Szudánban, kik a harcoló felek és melyek a lehetséges következmények? A szudáni politika nemzetközi elemzései alapján igyekszünk felvázolni az eseményeket.

A világ vezetőinek nagy többsége azonban nem a béke elérésére törekszik – tetteik csupán a konfliktus elhúzódását okozzák.

Magyarország családpolitikája nem ismeretlen külföldön sőt, követendő példának számít – számol be róla Rebeca Crispo a La Gaceta de La Iberosfera hasábjain.

A Nyugatnak abba kell hagynia a szükségtelen gazdasági központosítást és túlszabályozást, hogy versenyezhessen Eurázsia felemelkedő hatalmaival egy deglobalizálódó világban – állapították meg a Danube Institute rendezésében megtartott Free Market Road Show szakmai fórum résztvevői. A Free Market Road Show nemzetközi rendezvénysorozat célja, hogy népszerűsítse a piacgazdaság-központú közgazdasági gondolkodást világszerte.

A politikai jobb- és baloldalt is kiemelten foglalkoztatja a család kérdése, ugyanakkor lényeges különbség van aközött, ahogy a két oldal vélekedik a témáról – fejtette ki Dr. Simon P. Kennedy ausztrál történész, a Mathias Corvinus Collegium és a Queenslandi Egyetem vendégkutatója a Danube Institute rendezvényén.

Az elmúlt évtizedekben két polgárháborút is megélő Szudánban újra fegyveres harc folyik a hatalomért. Az országot a 2019-es puccs óta kormányzó tábornokok között április 15-én robbant ki a háború, amely az elmúlt 10 napban áldozatok százait követelte. A szudáni helyzetet a Wall Street Journal három cikkének segítségével elemezzük, majd Catrina Doxsee (Center for Strategic and International Studies) értékelése alapján rávilágítunk, hogy Moszkvának milyen érdekei fűződnek a konfliktus rendezéséhez.