Európában is észlelhetőek az éghajlatváltozás következményei, amelynek hatására drasztikus változásoknak lehetünk szemtanúi. Már-már elcsépeltnek is tekinthetnénk azokat a híreket, amelyek erről szólnak, ám már Európában is számos természeti katasztrófa árulkodik arról, hogy a veszély valós.
Ez a jelenség nem csak a környezetünket veszélyezteti, hanem számos más gazdasági, politikai és demográfiai hatása már évekkel ezelőtt megmutatta más kontinensen is, hogy súlyos problémával állunk szemben.
Bár a klímavédelem intézményi rendszere mára teljesen felépült, ám vannak országok, amelyek az egyezményekre és intézményekre „fittyet” hányva, a klímaváltozás következményeivel nem törődve mozgatják gazdaságukat és irányítják a Föld természetei kincseinek kitermelését.
A klímaváltozás Európára is hatással van, hiszen láthatjuk, hogy a biológiai sokféleség és a terméshozamok csökkenéséhez, magasabb hőmérséklethez és erdőtüzekhez vezet már most.
Nincs ez másképp Afrikában sem, amelyet az elmúlt 5 évben soha nem látott szárazság sújt. Egy új elemzés szerint a kíméletlen aszály, amely Afrika szarván tapasztalható és több mint 20 millió embert tett ki akut élelmiszerhiánynak, az éghajlatváltozás következménye.
2020 októbere óta Kelet-Afrikának ezt a részét, a világ egyik legszegényebb régióját az elmúlt 40 év legsúlyosabb aszálya sújtja, mivel öt egymást követő esős évszakban soha nem volt ilyen kevés eső. csapadék
A szárazság katasztrofális következményekkel járt Kenya, Szomália és Etiópia nagy területein: tízezrek haltak meg, a termés elsorvadt, az állatállomány nem jutott élelemhez, a krónikus éhezés és a vízellátás bizonytalansága pedig széles körben elterjedt és egyre nő.
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága szerint Afrika szarván több mint 20 millió ember került válsághelyzetbe. Etiópiában és Szomáliában mintegy 1,7 millió embernek kellett elhagynia otthonát a szárazság hatásai miatt és az éhínség szintje az egekbe szökött.
A természeti katasztrófák elől menekülők alkotják az irreguláris migrációban résztvevők egyik legnagyobb csoportját, hazájukat elhagyni kényszerülő menekülteket, akik többnyire hajókban, csónakokban indulnak útnak. Az Afrikából Európába érkező irreguláris migráció 2015 és 2016 érte el a csúcsot, majd az alábbi infografikán láthatjuk, hogy mostanra valamivel mérséklődött, ám azt gondolom, hogy ez a hosszan tartó aszály miatt a számok ismét emelkedhetnek.
Az illegálisan bevándorlók száma 2015. októberében érte el a csúcspontot a keleti útvonalon, itt mintegy 216 260 irregulásan érkező személyt regisztráltak. Ugyanez a szám 2023. márciusában 16315 (kelet, nyugat és középső útvonalakon együttvéve) főt tett ki. Jól láthatóan a szám mérséklődött. Ha a részletesebb trendeket nézzük, akkor viszont a Frontex adatai alapján 2016-ról 2022-re szinte mindegyik Európába tartó migrációs útvonalon az illegális határátlépések számának emelkedése volt tapasztalható.
A Frontex adatai szerint 2023 első két hónapjában összesen 28 130 irreguláris határátlépési kísérletet regisztráltak a tagállamok által szolgáltatott adatok alapján.
2016 óta olyan területekről adnak be nemzetközi védelem iránti kérelmet, amelyeket az Európai Unió biztonságos országnak tekint, mint például Banglades, Marokkó, India vagy Tunézia, ezekből az országokból 50%-kal növekedett a migráció mértéke.
Ezek az államok mind-mind olyan területen vannak a világnak, amelyek az átlagnál jobban kitettek a klímaváltozás miatti időjárási szélsőségeknek.
Jól látható, hogy az éghajlatváltozás következményei a világon a legszegényebbeket és a legkiszolgáltatottabb társadalmi rétegeket érintik, mivel ők olyan területen élnek, ahol nagyobb a katasztrófák veszélye.
Véleményem szerint, az illegális migráció új kérdések elé állítja az öreg kontinenst, amelyek nem csak a part menti országokat érintik, hanem minket is.
Szemlézte: Lázár Leila
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
