A birodalmak felemelkedése, tündöklése, és bukása – csak úgy, ahogy Paul Kennedy klasszikusa¹ is mutatja – meghatározta az emberiség elmúlt évszázadait. A 21. század kezdetén az imperializmust letűnő fenoménnak tekinthettük, amely azonban – legkésőbb 2022. február 24-e óta – reneszánszát éli. Arról, hogy mit jelent a birodalmiság, ez hogyan illeszthető be a geopolitikai Nyugat attitűdjeibe, és miként látható ez az orosz-ukrán háború kontextusában Timothy Garton Ash, az Oxford Egyetem Európa-tanulmányokkal foglalkozó professzora értekezett a Foreign Affairs hasábjain.

Kanadában egészen elképesztő méreteket öltött a woke-tanok oktatása az iskolákban. Legújabban Ontario volt az a tartomány, ahol a progresszitivás jegyében az iskolák megtették a szükséges lépéseket az inkluzív pedagógia és az egyenlőség felé. Az árát azonban a tanulók fizették meg. A helyzetről a National Review számol be.

Mint arról korábban írtunk, Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök erőteljesebben igyekszik a BRICS keretein belül a Nyugattól független külpolitikát folytatni. Ennek újabb jele volt április 14-15 között a dél-amerikai ország vezetőjének pekingi látogatása, amelynek keretein belül a két ország megerősítette együttműködési szándékait gazdasági és politikai téren egyaránt.

Orvosi úton történő nemváltás, hormonkezelések, iskolákban előadott progresszív tanok – ezt teszi a woke-ideológia a gyerekekkel, akik így elsőkézből szenvedik el a baloldali kultúrharcot. A helyzetet, illetve a gyermekekre leselkedő veszélyeket a National Review hasábjain Madeleine Kearns mutatja be az Egyesült Államok szemszögéből.

Hörcher Ferenc, az NKE oktatója és Daniel Mahoney, az Assumption University emeritus professzora, a Danube Institute vendégkutatója értekezett Roger Scruton szellemi örökségéről és annak kortárs tanulságairól.

Európai hatalmi átrendeződése már elkezdődött, amelyről a közelmúltban Orbán Viktor miniszterelnök több alkalommal is beszélt. A BLA|arena programsorozat legújabb rendezvényén erről az átalakulásról beszélgettünk, és a jövő Európájának lehetséges körvonalait próbáltuk felvázolni szakértő vendégeink segítségével.

Az ukrajnai invázió megindulását követően ukránok milliói hagyták el hazájukat: többségük a környező országokba, illetve Nyugat-Európába indult. A háború elhúzódásával az érintett fogadóországoknak jelentősen át kellett dolgozniuk a menekültekkel kapcsolatos jogszabályokat, hogy azok maximálisan be tudják tölteni az élet hozta joghézagokat. A következőkben Iryna Khalip, az oroszországi betiltását követően Európában működő Novaya Gazeta újságírójának cikkét szemlézzük, amely bemutatja, hogy hogyan alkalmazkodtak a menekülthullám által leginkább érintett országok az előttük álló kihívásokhoz.

Ahogy már korábban is bemutattuk, az orosz-ukrán háború eszkalációja nem csupán geopolitikai és humanitárius kérdéseket vet fel, de olyan egyházpolitikai konfliktusokat is felszínre hoz, amelyek meghatározóak lehetnek a térség vallási összetételének szempontjából. A Moszkvai Patriarkátus alá tartozó Ukrajnai Ortodox Egyház (UOCMP – Ukrainian Orthodox Church of the Moscow Patriarchate), valamint a Kijevi Patriarkátusból kialakuló Ukrajnai Ortodox Egyház (OCU – Orthodox Church of Ukraine) közötti összetűzések, valamint az ezzel kapcsolatos állami intervenciók a háború több, mint 400 napja alatt rávilágítottak, hogy az agresszió okozta feszültségek a vallási életre is kiterjednek. Az ukrajnai egyházak helyzetét Konstantin Skorkin, a Carnegie Endowment for International Peace szakértője elemezte.

Számos márka foglal állást a woke által meghirdetett kultúrharcban. Vajon tudatos taktika, netán marketingfogás áll emögött? Borítékolható a biztos csőd egy ilyen lépés megtétele után? A helyzetet Javier Villamor elemzi a La Gaceta de la Iberosfera hasábjain.

A jelenlegi hadihelyzet arra mutat, hogy Oroszország és Ukrajna is roppant nehezen nyerhet nagyobb teret a harctéren. Itt az idő, hogy a Nyugat elkezdje a konfliktus rendezésének megtervezését – állítja Richard Haas, az amerikai Council of Foreign Relations elnöke és Charles Kupchan, a Georgetown University professzora.

A korábbiakban már több ízben beszámoltunk a világban még ma is nagy méreteket öltő keresztényüldözésről, amely nemcsak Latin-Amerikában, hanem számos afrikai országban is tetten érhető. Jelen szemlénk ismét erről a témáról szól, ezúttal a La Gaceta de la Iberosfera magazin szemszögéből.

A „különleges katonai hadművelet” kezdetével az orosz társadalomban olyan folyamatok indultak el, amelyek alapvetően változtatják meg annak eddig ismert működési elveit. Az elhúzódó háború a politikai rendszert egyre elnyomóbbá tette, ami együtt járt a háborút övező kommunikáció és elvrendszer átalakulásával. Arról, hogy az orosz társadalmat, így a társadalmi szerződést miként formálta a több, mint 400 napja tartó háború, Andrej Kolesznyikov, a Carnegie Endowment for International Peace Eurázsia Központjának kutatója írt.

Chris Rufo és Rod Dreher amerikai újságírók, aktivisták, politikai szakértők folytattak párbeszédet a Danube Institute által rendezett, „An Evening with Chris Rufo” című esemény keretein belül április 11-én.

A mesterséges intelligencia (AI) az elmúlt években egyre ismertebbé vált a civil szférában is, azonban a népszerűségének drasztikus növekedését a generatív nyelvi modellek idézték elő. Az AI ezen típusa azonban nem csak mindennapi szövegek generálására használható, de könnyen trollfarmok, valamint dezinformációs kampányok eszközeivé is válhat. A hasonló technológiák veszélyeiről, valamint a védekezés lehetőségeiről a Josh A. Goldstein (CyberAI Projekt, Georgetown University) és Girish Sastry (Policy Team, OpenAI) alkotta szerzőpáros értekezett a Foreign Affairs hasábjain.

A Kínai Népköztársaság felemelkedése során az aktuális pártvezetés által alkalmazott diplomáciai eszközök egyre erőteljesebbé váltak. A Hszi-éra alatt a kínai diplomaták tevékenységét a nyugati kutatók csak „harci farkas diplomáciaként” emlegették. Ennek ellenére – az elmúlt években – ez a külpolitikai attitűd konszolidálódni látszik, amely nagy hatással lehet az amerikai-kínai kapcsolatok alakulására is. Zhouran Li (School of Advanced International Studies) a The Diplomat hasábjain a Japánnal való viszony példáján keresztül elemezte Peking diplomáciai stratégiájának alakulását.

A francia nemzeti statisztikai hivatal (INSEE) beszámolói alapján 2020-ban a gyakorló muszlim hívők száma a történelem során először meghaladta a katolikusok számát – adja hírül a The European Conservative és a La Gaceta de la Iberosfera.

2023. március 10-én Rijád és Teherán közös nyilatkozatot adott ki a két ország közötti diplomáciai kapcsolatok újraindításáról, amely 7 éves patthelyzet után nyit új korszakot a rivális államok közös történetében. A megállapodás azonban nem csak ebből a szempontból érdekes, hiszen a megegyezés kínai közvetítéssel jött létre, ami jelzi Peking szerepének megerősödését a térségben. Rijád érdekeit, valamint a nyilatkozatban rejlő szaúdi külpolitikai stratégia elemeit Yasmine Farouk, a Carnegie Endowment for International Peace Közel-Kelettel foglalkozó kutatója elemezte. 

Egészen pár évvel ezelőttig El Salvadort gyakorlatilag bűnszervezetek uralták, illetve tartották rettegésben a lakosságot. A helyzet nemrégiben kezdett el konszolidálódni, melynek folyamatáról Natalie Kitroeff, a The New York Times szerzője számol be.

Konzervatív győzelemmel értek véget az április másodikán megtartott finn parlamenti választások - számol be róla a BBC és a The Economist. Cikkünkben az új miniszterelnök előtt álló kihívásokról és jövőbeli perspektívákról számolunk be.

Van-e a klímaváltozás okozta emberi jogsértésekkel kapcsolatban dolga a társadalmaknak, s ha igen, mi az? A többi között ezt a kérdést tárgyalta Calum T. Nicholson, az MCC vendégkutatója és Benoit Mayer, a Hongkongi Egyetem docense, jogtudós a Danube Institute 2023. április 5-i rendezvényén.

2023. február 2-án robbanás történt Szentpétervár belvárosának egyik kávézójában, amelynek következtében 32 ember megsérült, és Vladlen Tatarszkij, az ismert orosz háborúpárti blogger életét vesztette. Hétfőn az orosz hatóságok bejelentették, hogy elfogták a merénylet fő gyanúsítottját, a 26 éves Darja Trepovát, aki korábban is részt vett háborúellenes tüntetéseken. Az esemény részleteit és jelentőségét nemzetközi források segítségével foglaljuk össze.

A 2022. március 27-én Nashville-ban elkövetett iskolai lövöldözés számos oktatási intézményben keltett aggodalmat a saját biztonságuk felől. Az elsődleges probléma, hogy a közoktatással szemben egy sor biztonsági intézkedéshez nem fértek hozzá eddig a sokszor egyházak által üzemeltetett magániskolák.

Már az orosz-ukrán háború idején nyilvánvalóvá vált a demokrata és republikánus oldalnak egyaránt, hogy a jelenlegi amerikai haderőnek komoly hiányosságokkal kell megküzdenie, amely egy esetleges jövőbeli háború idején megnehezítené a dolgát. A hadsereg állapotát, illetve a jövőbeli kilátásokat Seth G. Jones, a Center for Strategic and International Studies International Security Program igazgatója elemzi a Foreign Affairs hasábjain.

Európa stratégiai autonómiájának kérdése már az ukrajnai invázió kezdete előtt is kiemelt témaként szerepelt a kontinens politikai diskurzusában, azonban Moszkva agressziójával égető kérdéssé vált. A NATO szerepének átalakulása, valamint az Egyesült Államok Kínával való rivalizációja lényegében meghatározhatja Európa stratégiai jövőjét, ezzel párhuzamosan azonban a kontinens vezető hatalmainak védelmi törekvései lemaradásban vannak. Nathalie Tocci, az Istituto Affari Internazionali igazgatója, valamint Federica Mogherini, valamint Josep Borell főképviselők tanácsadója a Texas National Security Review-ban elemezte Európa védelmi lehetőségeinek jövőjét.

Luiz Inácio Lula da Silva 2022 októberi megválasztása után Brazília külpolitikája fordulatot vett. A baloldali elnök hivatali ideje alatt Brazília határozottabban az Egyesült Államokkal szemben folytathatja nemzetközi ténykedését, és közeledhet Eurázsia feltörekvő hatalmaihoz is. Egyensúlyozó szerepe az egész világnak jól jöhet az ukrajnai háború rendezésében - írja a Foreign Affairs.

Korábbi cikkünkben már foglalkoztunk az újonnan mindinkább teret nyerő „woke-cenzúrával”, amely a régi klasszikusokat igyekszik átírni a progresszivitás jegyében, kihagyva belőlük minden „sértő” kifejezést. Az újabb hasonló esetről a National Review számol be.

Az Amerikai Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága megalapítása óta töretlen bizalmat élvez és köztiszteletben áll a tengerentúlon. Ezzel párhuzamosan azonban a John G. Roberts vezette Bíróság az utóbbi időszakban egyre inkább eltér a klasszikus értelemben vett hatáskörétől, figyelmen kívül hagyva a korábbi precedenseket. A bírói hatalmi ág tevékenysége során megjelenő új trendekről Aziz Huq, a Chicago-i Egyetem jogprofesszora, Mariano-Florentino Cuéllar, a Carnegie Endowment for International Peace elnöke, valamint Kalifornia állam legfelsőbb bíróságának korábbi bírója írt a Foreign Affairs-ben.

Szaúd-Arábia és Irán március 6-i kiegyezése Pekingben teljesen új helyzetet teremthet a Közel-Keleten. A régió stabilitása jelentősen javulhat, miközben a Nyugat jelentős arcvesztést szenvedett el – írja Maria Fantappie és Vali Nasr a Foreign Affairs folyóiratban. Természetesen számos kérdőjel is van azzal kapcsolatban, hogy mi a retorika és a valóság között a kapcsolat.

Neves írók, tudományos szakemberek folytattak eszmecserét a Danube Institute által szervezett nemzetközi konferencián, 2023. március 27-én, melynek középpontjában a kritikai fajelmélet fogalma, illetve annak társadalomra gyakorolt hatásai álltak.

2023. március 17-én a Nemzetközi Büntetőbíróság nemzetközi elfogatóparancsot bocsátott ki Vlagyimir Putyin orosz elnök, valamint Maria Lvova-Belova gyermekjogokért felelős elnöki megbízott ellen ukrán gyerekek ezreinek orosz területre való deportálása miatt. A következőkben nemzetközi források felhasználásával elemezzük az elfogatóparancs jelentőségét, valamint annak hatásait az ukrajnai háború és a nemzetközi diplomáciai eseményeire.