A nagyhatalmak között egyre forrósodó technológiai versenyfutás közepette a kiberbiztonság vált az államok ellenállóképességének leginkább előtérbe kerülő aspektusává.
Mi sem mutatja ezt jobban, minthogy az Amerikai Egyesült Államok kormányzata márciusban hozta nyilvánosságra az új, szövetségi szintű Nemzeti Kiberbiztonsági Stratégiát. A dokumentum számos innovatív elemet tartalmaz, amely újdonságokat Dr. Brandon Kirk Williams, a Lawrence Livermore National Laboratory és a Wilson Center kutatója elemezte a Bulletin of the Atomic Scientists által publikált cikkében.
ICYMI: The White House launched its National Cybersecurity Strategy at CSIS yesterday. @james_a_lewis @CSIS_Tech discusses the strategy with @KembaWalden46 @ONCD, and Anne Neuberger. Watch the full event here: https://t.co/2lRPBogl39 pic.twitter.com/wpciMjcCYf
— CSIS (@CSIS) March 3, 2023
Az Amerikai Egyesült Államok biztonságpolitikai stratégiáira mindig érdemes odafigyelni, hiszen azok sokszor példaként szolgálnak az ország szövetségi rendszerébe tartozó államok számára, így nem jelent kivételt ez alól az újonnan nyilvánosságra hozott Nemzeti Kibervédelmi Stratégia sem.
Ahogy korábban is írtunk róla, az felszínre törő innovatív technológiák, mint például a ChatGPT generatív mesterséges intelligencia-modellje nemcsak a mindennapi életünket, hanem a nemzetközi kapcsolatokat is átalakíthatják. Ennek ellenére a Biden-kormányzat stratégiai dokumentuma mégis az előbbire helyezi a hangsúlyt.
Williams szerint egyfajta új technológiai társadalmi szerződést kíván létrehozni, amely a gyártókat teszi felelőssé az adatvédelemért a felhasználók helyett.
A stratégia kialakítását az adminisztráció 2023 februárjáig nemzeti kibervédelmi igazgatójaként szolgáló Chris Inglis koordinálta, aki csapatával egy öt pillérből álló szerkezetet alakított ki. A pillérek a következők: kritikus infrastruktúra védelme, fenyegetést jelentő aktorok felszámolása, a piaci erők átalakítása a biztonság és a reziliencia érdekében, beruházás egy ellenálló jövőbe, nemzetközi kapcsolatok megerősítése a kitűzött közös célok érdekében. Ezek közül az új társadalmi szerződésre leginkább a harmadik és a negyedik aspektus hívja fel a figyelmet, amelyeket a továbbiakban mutatunk be.
A harmadik pillér, azaz a piaci hatások befolyásolása leginkább azt helyezi előtérbe, hogy a gazdasági verseny nem ösztönzi az adatvédelmi technológiák fejlesztését, hiszen ezek drágák és kevéssé szembetűnők a felhasználók számára. A probléma főként az internetkapcsolattal rendelkező eszközök számának robbanásszerű növekedéséből adódik. A folyamatosan növekvő kereslet következtében pedig a gyártók minél gyorsabban igyekeznek újabb és újabb technológiákat kifejleszteni, ami során háttérbe szorul a személyes adatok biztonsága.
Ennek ellenére – Williams szerint – érdemes leszögezni, hogy nem egy kapitalizmusellenes politikáról van szó, hiszen a dokumentum explicite kijelenti, hogy „továbbra is a piaci jelenti a leghatékonyabb és legrugalmasabb utat az innováció felé.”
Ezt mutatja, hogy a stratégia főként transzparenciával és kormányzati beszerzésekkel kapcsolatos intézkedéseket javasol.
A negyedik, beruházásokkal kapcsolatos pillér a szövetségi források hasznos felhasználására helyezi a hangsúlyt. Ennek keretében Inglis és csapata három kiemelendő fenyegetést határoztak meg: az internetes ökoszisztéma fejlődését, a kvantuminformatikát követő adattitkosítást, valamint a tervezetten reziliens elektronikus hálózatokat. Középtávon leginkább a kvantuminformatika fejlődése fontos, hiszen az ezzel működő eszközök sokkal gyorsabban és hatékonyabban működnek, mint hagyományos társaik, ami megnehezíti az adatvédelmet is. A negyedik pillér erre megoldást a kormányzati finanszírozás megfelelő hasznosításában véli felfedezni.
Összefoglalva tehát az új amerikai Kiberbiztonsági Stratégia elemei rámutatnak korunk legfontosabb adatvédelmi problémáira, erre a megoldást innovatív módon, a piaci tényezők nyújtotta előnyök kihasználásával keresik.
Szemlézte: Szenes Eszter
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
