2022. szeptember 8-án, hetven év uralkodás után elhunyt II. Erzsébet angol királynő. Hatalmas változás volt ez, hiszen a brit uralkodó trónon töltött évei alatt vitathatatlanul a stabilitás, az állandóság és, nem utolsó sorban, a Monarchia jelképévé vált. A trónutódlás ugyan a várható rend szerint történt meg, mivel Őfelségét fia, III. Károly követte a trónon, ám az új király 2023. május 6-i koronázása körül a Monarchiát kritizálók hangja sem halkult el.
A sajtóhírek szerint egyre növekszik azoknak az országoknak a száma, amelyek többé nem kívánnának a Korona fennhatósága alá tartozni. II. Erzsébet halálát követően a függetlenség vágya felerősödött például a Karib térségben, csakúgy ahogy Kanadában, sőt az Egyesült Királyságon belül is. Külön figyelmet kapott a koronázási ünnepség alkalmával a Republic nevű csoportosulás, amelynek tagjai tüntetéssel zavarták meg a Westminster Apátság felé vonuló díszmenetet.
A tüntetők a “#NotMyKing” hashtaggel ellátott pólókkal, zászlókkal és táblákkal vonultak fel, hangosan követelve a monarchia megszüntetését.
A Republic egyébként internetes oldalán is igyekszik minél több érvet felsorakoztatni az alkotmányos monarchia rendszere ellen. Szerintük a monarchia megakadályozza az országot egy effektív és független államfő választásában, illetve már nem képviseli a modern Egyesült Királyság céljait és értékeit. A szervezet kiemeli, demokratikusabb országot szeretnének és épp ezért kívánnak megszabadulni minden örökletes alapon hatalomra kerülő vezetőtől és a hozzá tartozó intézményektől.
Valóban jogos kérdés, hogy milyen létjogosultsággal rendelkezhet a mai világban egy alkotmányos monarchia, akár az Egyesült Királyságban, akár más országokban, azonban kiváltképp érdekes, hogy a szigetország esetében az elmúlt években rendszeresen merül fel a monarchia megszüntetésének ötlete. Vitathatatlan, hogy a folyamatban közrejátszott II. Erzsébet halála és személyének ikonikus mivolta. Sokak számára kimondottan ő jelentette az angol királyság meglétét, így természetes, hogy utódjának, bárki legyen is, népszerűtlen feladat jut osztályrészül.
Ugyanakkor a Republic vagy más hasonló szerveződések követelései sem teljes mértékben megalapozottak, hiszen az alkotmányos monarchia alapvetően demokratikus intézmény,
országgyűlési választásokkal, csupán az államfő személye nem szavazás útján dönthető el. Ezen felül az örökletes úton hatalomra került személyek nem rendelkeznek valódi politikai hatalommal, a döntéshozatalban csak a politikusok érintettek. Az uralkodó, ahogy sok más európai országban, így Nagy-Britanniában is “csak” reprezentatív pozíciót tölt be, függetlenül a köztársaság vagy alkotmányos monarchia jellegzetességeitől. Továbbá fontos tény, hogy a monarchiát ellenző hangok többnyire az Egyesült Királyság területén kívülről érkeznek, olyan országokból, amelyek a Buckingham Palotától távol esnek, ám a korona fennhatósága alá tartoznak, így valóban kevésbé kerülnek kapcsolatba az uralkodói házzal a mindennapokban.
A Republic és hasonló szervezetek tevékenységétől eltekintve a fiatal (18-24 év közötti) korosztály is meglepően nagy arányban támogatja a monarchia fennállását, bár érdemes megjegyezni, hogy arányuk ebben a korosztályban a legkisebb, míg a sort továbbra is a 65 év feletti korosztály vezeti.
Támogató szándékát számos ország államfője is kifejezte, köztük Novák Katalin, Magyarország köztársasági elnöke is, aki szintén jelen volt a ceremónián. A magyar államfő Instagram oldalán is beszámolt az eseményről, megosztotta például meghívóját, illetve az ajándéktárgyakat, melyeket a királyi párnak vitt.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Összegezve elmondható, hogy a monarchia és ezzel együtt III. Károly támogatottsága az Egyesült Királyságon belül továbbra is egyértelmű, ám érdekes kérdés, hogy ez a helyzet a következő uralkodó érkezéséig is fennmaradhat-e.
Szemlézte: Bonyhádi Lili
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
