Az Iráni Iszlám Köztársaságban szeptember vége óta zajlanak tüntetések a nők jogaiért, miután a helyi kormányerők bántalmazták a 22 éves Mahsa Aminit, aki később a sérülései következtében életét vesztette. Ahogy már korábban is írtunk róla (itt és itt) a demonstrációk egyre inkább megrázzák az iráni…

Már a 21. század elején központi kérdéssé vált a biztonság- és védelempolitika, valamint a geostratégiai tervezés számára a sarkvidéki zónák területén jelen lévő államok tevékenysége. Ezen régióban olyan természeti erőforrások és lehetőségek találhatóak, amelyek meghatározhatják a következő…

Olaf Scholz az orosz-ukrán háború 2022-es eszkalációja utáni beszédében az új világrend központi fogalmává tette a Zeitenwende vízióját. A német kancellár a Foreign Affairs 2023 január-februári kiadásában fejtette ki elképzeléseit arról, hogy hogyan kerülhető el egy újabb hidegháború kitörése a…

2022. november 30-án Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az Oroszországi Föderáció felelősségre vonásának lehetőségeiről nyilatkozott. Eszerint a Bizottság úgy látja, hogy az ukrajnai invázió közvetlen felelőseinek elszámoltatására vagy egy multilaterális szerződésen alapuló különleges…

Az Európai Unió számos válságon ment keresztül az elmúlt évtizedben. Ezek a válságok részben megerősítették, részben gyengítették az integrációt, azonban minden esetben tanulságosak voltak az Unió jövőjének szempontjából. Stefan Lehne (Carnegie Endowment for Internation Peace) ezt az időszakot…

Az orosz invázió nem csupán a nyugati világ nagy részét egyesítette, de az ukrán népet is. A mozgósítás következtében 750 ezer főre növekedő Ukrán Fegyveres Erők létszáma azt mutatja, hogy Ukrajna összes társadalmi csoportja kiveszi a részét a honvédő háborúból, így a nők is. Olga Oliker, az…

Olaf Scholz német kancellár február 27-i beszédében fontos kijelentést tett: szerinte „Putyin háborúja fordulópont – és annak kell lennie a német külpolitikában is”. Ez jelentette a Zeitenwendét, a változó idők külpolitikáját, hiszen Berlinnek a háború kitörésével nem csupán saját európai szerepét…

Már régóta köztudott, hogy a kibertér, valamint az internet világa nem csupán a mindennapjainkat befolyásolja, de az államközi kapcsolatokat is: olyannyira, hogy előbbi önálló hadszíntérré vált. Ezzel párhuzamosan azonban a digitális környezetben sokkal nehezebb normákat alkotni, mint más…

Annak ellenére, hogy a Covid-19 járvány kevéssé változtatta meg a nemzetközi kapcsolatok működését, jelentős hatást gyakorolt a globális emberi jogi helyzetre. Ez különösen igaz a nők jogaira. Lü Pin, Swarna Rajagopalan, Yeniya Udod, és Patricia O’Brien, az ázsiai nők helyzetének szakértői a The…

2022. november 15-én rakéták csapódtak be a lengyel-ukrán határ lengyelországi részén, miután korábban súlyos támadás érte Ukrajna nyugati területeit, amely során a Barátság kőolajvezeték egyik transzformátor-állomása is megsérült. A következőkben a támadások jelentőségét, valamint a nemzetközi…

Az orosz ukrán háborút elemző cikkekben sokszor esik szó a konfliktus Ukrajnát, Oroszországot, vagy éppen Európát és az Egyesült Államokat érintő hatásairól. Ezzel szemben kevesen tárgyalták eddig, hogy a háború egyik fontos szereplője, azaz Belarusz számára milyen következményekkel járt eddig az…

Az energiaválság kialakulásával a fosszilis hordozók szerepe a külső hatások elleni reziliencia olyan tényezőjévé vált, amely egyre nagyobb figyelmet kap. Ezzel párhuzamosan a kitermelő országok globális befolyása is nő, amelyet jól példáz Szaúd-Arábia esete. Rijád geopolitikai törekvéseit Karen E.…

Az elmúlt években Vlagyimir Putyin autokratikus Oroszországa egyre inkább elnyomóvá vált. Elég megemlíteni az ellenzéki Alexej Navalnij elleni gyilkossági kísérletet, a háború ellenes demonstrációk elfojtását, vagy éppen a végtelenségig centralizált médiarendszert. Kijelenthető, hogy az államhatalom…

A háború kezdete után először az orosz csapatok Kijev alatti vereségét követően kerültek napvilágra hírek a megszállás alatt tartott területeken elkövetett súlyos bűncselekményekről. Tekintve, hogy ezen bizonyítékok háborús és emberiesség elleni bűntetteket támaszthatnak alá, nélkülözhetetlen, hogy…

2022. november 6-án kezdődött meg az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének 27. éves ülése, azaz a COP27-csúcs Egyiptomban.

Amint az orosz erők rakétákkal támadják az ukrán infrastruktúrát a lakosság moráljának megtörése érdekében, Moszkva helyzete egyre kilátástalanabbá válik. Bár a háborúnak még közel sincs vége, érdemes néhány gondolatot szánni arra, hogy milyen Oroszország lesz a nemzetközi rendszer része a harcok…

Az emberi jogok helyzete nem csupán az elmúlt években, de az ezredforduló óta a nemzetközi kapcsolatok kritikus témájává vált. Az unipoláris világrend kihívói, azaz Kína és Oroszország, valamint a nyugati demokráciák között központi ütközőzónává vált az adott ország állampolgárainak emberi jogi…

Tekintve, hogy a 2014 óta tartó, az Ukrajna elleni invázió után jelentősen megerősített szankciók nagy mértékben félbetörték Oroszország ellátási láncait – különös a technológiai ipart illetően – nem meglepő, hogy Moszkva kifinomult fegyverrendszerek terén importra szorul. Jól látszik, hogy ez…

A koronavírus járvány, majd az ukrajnai háború kitörése kétségkívül előrevetítette, hogy a 21. század első évtizedei fordulópontot, mitöbb unikális időszakot jelenthetnek az emberiség történetében. A globalizáció, amely az eddig fennálló világrendet jellemezte, sokak véleménye szerint megrendülni…

Az orosz-ukrán háború árnyékában egy legalább ahhoz hasonló jelentőségű esemény van kibontakozóban: az Egyesült Államok késznek tűnik felvenni a kesztyűt a Kínai Népköztársasággal szemben – legalábbis gazdasági téren biztosan. Jon Bateman (Carnegie Endowment for International Peace) a Foreign Policy…

Elnaz Rekabi, iráni falmászónő október 16-án, Szöulban képviselte hazáját egy nemzetközi sportversenyen. Azonban nem sportteljesítménye miatt került a nyugati hírekbe, hanem azért, mert az iráni nők számára kötelező hidzsáb nélkül vett részt a versenyen.

Október 16. és 22. között zajlott a Kínai Kommunista Párt huszadik pártkongresszusa, amely nem csupán jubileumi jellege miatt rendelkezik meghatározó jelentőséggel. Hszi Csin-ping a párt legfelsőbb vezetője újabb 5 évre biztosította hatalmát, miután a Kongresszusra összegyűlt elit megválasztotta a…

Az Európai Unió szempontjából az egyik legfontosabb kérdés a külföldi befolyással szembeni rezilienciája. A változó nemzetközi környezetben – különösképp a súlyos következményekkel járó orosz-ukrán háború kapcsán – Európának képesnek kell lennie ellenállni a külföldi információs és egyéb…

Hszi Csin-ping 2012. november 15-én került a Kínai Kommunista Párt, így a Kínai Népköztársaság élére. Néhány héttel hatalomra kerülésének 10. évfordulója előtt rendezik meg a Párt huszadik, jubileumi kongresszusát, amelyen Hszit második alkalommal választhatják újra Kína legfőbb vezetőjének. A…

A kercsi híd elleni robbantás nem csupán a nyugati és az orosz médiát rázta meg, hanem magukat az orosz döntéshozókat is. Bár a híd stratégiai szempontból is fontos, de felrobbantásának szimbolikus jellege hozhat igazán nagy fordulatot az orosz vezetés háborúfelfogásában. A következőkben a híd…

Az orosz-ukrán háború kirobbanásával egyfajta pánik söpört végig Európán, hiszen Ukrajna a világ egyik legnagyobb gabonaexportőre, valamint a globális napraforgó olaj exportjának legjelentősebb, 52,2%-os részét adja 2020-as adatok alapján. Az ellátási láncok, valamint az élelmiszerkereskedelem…

Az ukrán területek annexiójával, valamint a részleges, de széles körű mozgósítás elrendelésével olyan alapvető faktorok alakultak át, amelyek lényegében megváltoztathatják a háború menetét. Ezen tényezők alapjaiban befolyásolják azt, amit eddig a nyugati szakértők Vlagyimir Putyin stratégiai…

Az Egyesült Államokra jellemző föderalizmus az ország rövid, de eseménydús története során mindig egyedülálló jellegzetessége volt az USA belpolitikájának. Tekintve, hogy minden nagyhatalom esetében a belső viszonyok és a külpolitika egymás meghatározó alakítói, az Amerikai Egyesült Államokon belül…

A mesterséges intelligencia (AI – artificial intelligence) szerepének kérdése meghatározónak bizonyult a nemzetközi politikában az elmúlt évtized során. Ez azonban nem csupán a gépi tanulás erkölcsi dilemmáit takarja, de azon komoly következményeket is, amelyeket a geopolitikai játszma alakulása…

Vlagyimir Putyin szeptember 21-én jelentette be a részleges mozgósítást Oroszországban. Az intézkedés nem csupán a harci cselekmények, de a humanitárius kérdések és az orosz belpolitika szintjén is fordulatot hozott. A társadalmi hatások kihívást és egyben lehetőséget jelentenek a nyugati országok…