Az elmúlt két évtizedben Kína egyre szorosabbra fűzte kapcsolatait számos latin-amerikai országgal. Peking a nagy összegű kölcsönök és támogatások révén igyekszik megvetni a lábát a kontinensen, amit Washington közel sem néz jó szemmel.

Az Amerikai Egyesült Államok nagyhatalommá válása a 20. század első évtizedeiben kezdődött, azonban a vezető szerepe a mai napig alapvetően meghatározó tényezője a geopolitikának. Ezzel együtt jár, hogy az elmúlt 100 évben számos példáját láttuk az amerikai beavatkozásnak, illetve a fegyveres erő…

A rózsafából készült luxuscikkek iránti kereslet fokozottan növekszik, a nyugat-afrikai erdők pedig ugyanilyen ütemben tűnnek el. A fennálló helyzetből az egyik fél minden bizonnyal profitál, a másik viszont annál kevésbé: az erdőirtás nemcsak a vadvilágra van kihatással, komoly társadalmi…

Tokió igyekszik a saját kezébe venni a sorsát, miközben Biden Amerikáját leköti az ukrajnai háború. A The Diplomat és a Yorktown Institute elemzései számolnak be a japán haderő új lépéseiről, amelyek egy esetleges Tajvan elleni kínai invázió elleni felkészülés első lépései.

Egyre kérdésesebb, hogy Amerika képes-e megvédeni Tajvan szigetét egy esetleges kínai invázió esetén. Azonban még aggasztóbb, hogy Kína valószínűleg nem akarja majd befejezni a háborút egy vereség után - írja a The Diplomat.

Miközben sokan az unipoláris világrend alkonyát vizionálják, az Amerikai Egyesült Államok riválisainak számos gyengítő tényezővel kellett szembenézniük az elmúlt hónapokban. Mind Kína, mind Irán, de főképp Oroszország olyan krízishelyzetben van, amelyet minimum hónapok, de inkább évek óta nem látott…

Szaúd-Arábia a Biden-elnökséggel ellenséges lépéseit most egy Hszi Csin-Pinggel tartott találkozóval tetézte meg - írja a The Diplomat.

Csak az offenzív realizmus tudja visszafogni Kínát, ezért az Egyesült Államoknak új, realista stratégiát kell követnie az első számú hatalmi pozíciója megőrzésére - írja a National Interest szerzője.

avargások robbantak ki Kínában, miután egy Covid-karanténba zárt toronyházban tűz ütött ki és többen odavesztek. A politikai instabilitáson kívül még egy nagyon fontos eleme van az eseményeknek: egyre több cég igyekszik a kiszámíthatatlan távol-keleti óriás határain kívül keresni új üzemeinek…

A Maldív-szigeteken sem lakosság, sem terület nincsen sok, de stratégiai helyzete miatt eldöntheti Kína és India vetélkedését az Indiai-Óceánért.

Az utóbbi időszakban tüntetéshullám rázta meg Kínát a még korábban beiktatott „zero-covid” intézkedések ellen. Vajon meddig fajulnak a demonstrációk? Mi lesz Peking válasza? A The Economist és a Politico cikkeiből mindez kiderül.

Annak ellenére, hogy a Covid-19 járvány kevéssé változtatta meg a nemzetközi kapcsolatok működését, jelentős hatást gyakorolt a globális emberi jogi helyzetre. Ez különösen igaz a nők jogaira. Lü Pin, Swarna Rajagopalan, Yeniya Udod, és Patricia O’Brien, az ázsiai nők helyzetének szakértői a The…

Az emberi jogok helyzete nem csupán az elmúlt években, de az ezredforduló óta a nemzetközi kapcsolatok kritikus témájává vált. Az unipoláris világrend kihívói, azaz Kína és Oroszország, valamint a nyugati demokráciák között központi ütközőzónává vált az adott ország állampolgárainak emberi jogi…

A koronavírus járvány, majd az ukrajnai háború kitörése kétségkívül előrevetítette, hogy a 21. század első évtizedei fordulópontot, mitöbb unikális időszakot jelenthetnek az emberiség történetében. A globalizáció, amely az eddig fennálló világrendet jellemezte, sokak véleménye szerint megrendülni…

Az orosz-ukrán háború árnyékában egy legalább ahhoz hasonló jelentőségű esemény van kibontakozóban: az Egyesült Államok késznek tűnik felvenni a kesztyűt a Kínai Népköztársasággal szemben – legalábbis gazdasági téren biztosan. Jon Bateman (Carnegie Endowment for International Peace) a Foreign Policy…

A helyadatokat használó alkalmazások okozta szórványos adatbiztonsági aggályok régóta ismertek. Most azonban az egyik legismertebb közösségi app, a TikTok tulajdonosai vették célba az Egyesült Államokat.

Október 16. és 22. között zajlott a Kínai Kommunista Párt huszadik pártkongresszusa, amely nem csupán jubileumi jellege miatt rendelkezik meghatározó jelentőséggel. Hszi Csin-ping a párt legfelsőbb vezetője újabb 5 évre biztosította hatalmát, miután a Kongresszusra összegyűlt elit megválasztotta a…

Hszi Csin-ping 2012. november 15-én került a Kínai Kommunista Párt, így a Kínai Népköztársaság élére. Néhány héttel hatalomra kerülésének 10. évfordulója előtt rendezik meg a Párt huszadik, jubileumi kongresszusát, amelyen Hszit második alkalommal választhatják újra Kína legfőbb vezetőjének. A…

A hangsebesség több mint ötszörösével haladó, manőverezésre is képes rakétafegyverek képesek minden, ma ismert légvédelmi rendszeren áthatolni. De vajon kell-e félnünk egy új fegyverkezési versenytől? Erről értekezik a Texas National Security Review egyik írása.

Szeptember közepén rendezték a Sanghaji Együttműködési Szervezet éves csúcstalálkozóját, amelyre az üzbég elnökségnek köszönhetően Szamarkandban került sor. A csúcstalálkozó azonban mégsem Üzbegisztán szerepvállalása miatt volt érdekes, hiszen jelentőségét Putyin és Hszi Csin-ping bilaterális…

A Kínai Kommunista Párt őszre tervezett kongresszusához közeledve a nemzetközi szaklapokban számos cikk jelenik meg a jelenlegi elnök, Hszi Csin-ping helyzetéről, aki harmadik ciklusát kezdheti meg regnáló elnökként, hiszen már nem áll útjában az elnöki megbizatást két öt éves ciklusra korlátozó…

Miközben az orosz gázszállítás a normálisnak a töredékére csökkent, egy meglepő irányból érkezik frissítő energia az európai piacokra: Kínából. Azonban ez csak átcímkézett orosz gáz.

Az ukrajnai háború kitörése után fél évvel továbbra is bizonytalan a konfliktus kimenetele. Ennek ellenére a geopolitikai csatározás játékosainak már most gondolniuk kell a poszt-háborús politikájuk kialakítására. A lehetséges stratégiákról Dmitri Alperovitch, a Silverado Policy Accelerator elnöke,…

Kínát számos amerikai gazdasági és technológiai szankció sújtja, de úgy tűnik, középtávon mégis képes lehet a legmodernebb félvezetőkből önellátóvá válni - írja a The Diplomat.

Tajvan megvédése egyáltalán nem volt prioritása az amerikaiaknak a kínai polgárháború végén. Egy, a térségben kirobbanó konfliktus ugyanakkor mindent megváltoztatott.

Nancy Pelosi tajvani látogatása után újra a közvélemény figyelmének középpontjába került a de facto szigetország, amelyet sokan az amerikai-kínai csatározás fő helyszíneként emlegetnek. Ennek ellenére a két nagyhatalom között zajló ellentét nem (csupán) Tajvanról szól. A konfliktus geopolitikai…

Az USA által dominált világrend megrendülésével, valamint a hegemóniára aspiráló kihívók megjelenésével a fegyverkezési verseny újra a nemzetközi kapcsolatok középpontjába kerül. Ahhoz, hogy a Nyugat, szűkebb értelemben az Amerikai Egyesült Államok fel tudja venni a versenyt a feltörekvő…

Csapdának látja a National Interest szerzője az amerikai politikus látogatása utáni helyzetet Kína és az USA viszonylatában.

Nancy Pelosi augusztus eleji tajvani látogatásával újra erőre kaptak a Kínai Népköztárság és a de facto állam közötti feszültségek. Tajvan esetét sokan Ukrajnához szokták hasonlítani, nem is alaptalanul. Ezzel szemben, ha mélyebben megvizsgáljuk a konfliktus eszkalációját valószínűsíthetően…

Februárban, az ukrajnai orosz invázió után a nemzetközi és hazai médiában is megfogalmazódott kérdésként, vajon Kína a közeljövőben megtámadja-e Tajvant? A The Diplomat latolgatja, mekkora ennek az esélye, illetve azt, milyen érdekek és kiváltó okok mozgatják az eseményeket.