Az elmúlt két évtizedben Kína egyre szorosabbra fűzte kapcsolatait számos latin-amerikai országgal. Peking a nagy összegű kölcsönök és támogatások révén igyekszik megvetni a lábát a kontinensen, amit Washington közel sem néz jó szemmel.

Kína már a 2000-es évek óta egyre nagyobb szerepet töltött be a latin-amerikai országok gazdaságában, mára pedig a kontinens második legnagyobb kereskedelmi partnerévé nőtte ki magát, maga mögé utasítva az Egyesült Államokat. Mindezeken felül Kína biztosítja a legnagyobb kölcsönöket is, meghaladva az olyan régóta fennálló multilaterális intézmények pénzbeli segélyeit, mint például a Világbank vagy az Amerika-közi Fejlesztési Bank.

Ugyanakkor pedig szorosabbra fűzte az országok között fennálló diplomáciai kapcsolatait, valamint a pandémia elleni küzdelemben is segítő kezet nyújtott: egészségügyi felszerelést, kölcsönöket, illetve több száz millió vakcinát küldött a kontinensre.

Azonban, az USA szerint a nagymértékű kínai segélyek és kölcsönök a rászoruló országok megsegítésén kívül elősegítik Kína hatalmának kiterjesztését a kontinensre.

Forrás: Statista

Ami Latin-Amerika jelenlegi gazdasági helyzetét illeti, a COVID19 járvány utóhatásai, a megnövekedett nyersanyagárak és hitelfelvételi költségek következtében

Latin-Amerika gazdasági növekedési üteme meglehetősen csökkenni fog. Az országoknak pénz kell, Kína pedig kész kihasználni a helyzetet.

Kína az utóbbi időben nagymértékben átalakította gazdasági profilját: a hangsúly döntően a termelés növelésére tevődik át, valamint a telekommunikációs, banki és áramelosztási szolgáltatások kerülnek előtérbe. Cserébe pedig Latin-Amerika olyan nyersanyagokat (a többi között szenet, petróleumot és olajat) exportál, amelyek szükségesek a kínai gazdaság fejlődéséhez. 

Mindezeken felül, a kínai kormány a tavalyi évben egy ún. „Latin-Amerika tréninget” szervezett kínai üzletemberek részére, melynek elsődleges célja az ottani gazdasági környezet megismerése volt, elősegítve így a befektetők munkáját. Ami magukat a befektetéseket illeti,

Kína 2000 és 2018 között 73 milliárd dollár értékű beruházást hajtott végre a nyersanyagszektorban, amelyek elsősorban finomítók és feldolgozóüzemek formájában valósultak meg.

Ráadásul számos kínai fenntartású cég érdekelt és érintett a latin-amerikai országok energiatermelésében: a PowerChina például több mint 50, jelenleg is futó projekttel rendelkezik a kontinens több országában.

Az infrastrukturális fejlesztések nagy része is kínai cégek révén valósult meg, azonban több közülük, például a Brazíliát és Perut összekötő megavasútvonal kiépítése is félbeszakadt, elsősorban a kivitelezés környezetszennyező mivolta, illetve politikai ellentétek miatt.

A nagymértékű gazdasági függésen kívül a fokozott kínai jelenlét komoly geopolitikai célokat is szolgálhat: Kína gazdasági hatalmát politikai nézeteinek terjesztésére is használja.

Erre szolgál példaként a Dominikai Köztársaság, El Salvador, Nicaragua és Panama esete is, amely országok az elmúlt öt év fokozott kínai befolyása miatt ugyanazt az álláspontot képviselik Tajvan esetében, mint Kína.

A gazdasági kapcsolatokon kívül Kína nagy hangsúlyt fektet a katonai szálak szorosabbra fűzésére is, amely elsősorban a bilaterális fegyverkereskedelem, a kiképzőprogramok és a haderőcsere formájában nyilvánul meg. Venezuela például az egyik legnagyobb felvásárló e téren (2009 és 2019 között 615 millió dollár értékben vásárolt fegyvert), miután 2006-ban az amerikai kormány megtiltotta a fegyverkereskedelmet a két ország között. Bolivia és Ecuador szintén milliós tételben vásárolt katonai repülőgépeket, különböző járműveket, védelmi radarokat, valamint géppisztolyokat. A kínai szerep ezeken kívül a békefenntartásban is megnyilvánul, elsősorban Haiti esetén (az ország helyzetéről korábban itt írtunk).

A jelenleg fennálló helyzetet, illetve Kína befolyásának csökkentését Julio Armando Guzmán, perui közgazdász, politikus szerint az oktatásba fektetett pénz növelésével lehet ellensúlyozni. A nyugati országoknak és az USA-nak több ösztöndíj- és kutatási lehetőséget kellene biztosítani a fiatalabb generációknak, valamint nagyobb hangsúlyt kellene helyeznie a digitális oktatásra is, hogy a fiatalokkal még könnyebben kapcsolatot tudjanak teremteni.

Szemlézte: Nyilas Sára

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon