Összemosódik a szuverenitásról szóló vita a putyinizmus körüli vitákkal Franciaországban - írja Héléne de Lauzunk francia történész a The European Conservative hasábjain.

A 2022. február 24-én villámháborúnak indult keleti szomszédunk elleni orosz agresszió néhány nap alatt lelassult, és az orosz gépesített alakulatok súlyos veszteségeket szenvedtek. Ezen veszteségek kicsi, de látványos részét török drónok okozták. A Middle East Eye rámutat néhány fontos technikai-taktikai okra, a Council on Foreign Relations pedig a drónok jelenlétének jelentőségére.

Egyszer Venezuela helyett Oroszország, most éppen fordítva, közben pedig a kanadai vezetők értetlenül csóválják a fejüket – miért ellenséges kleptokráciák között hintázik az Egyesült Államok ahelyett, hogy a legközelebbi szövetségeséhez fordulna olajért? 

Az orosz-ukrán konfliktus elharapódzásával a kínai nyilvános diplomácia központi elemévé lépett elő az a kommunikációs stratégia, amely szellemében rivális nyugati hatalmak ismert politikai és tudományos alakjaira hivatkoznak a pekingi álláspont alátámasztása érdekében. 

Több mint egy héttel a háború megkezdése után elemzi Jack Losh Oroszország katonai stratégiáját a Foreign Policy hasábjain.

Az orosz-ukrán háború már most töméntelen mennyiségű politikai fordulatot eredményezett világszerte, s egyes hangok szerint a brit közéleti viszonyokra is komoly hatással lehet.

Németország politikai ébredéséről értekezik Jeff Rathke, a Foreign Policy újságírója. A szerző kifejti, hogy hogyan változtatta meg a német kül-és pártpolitikát az Ukrajna elleni orosz agresszió. 
Cikksorozatunk első részében a védelempolitikai kérdések kerültek szóba, most a gazdasági és pártpolitikai hatásokkal foglalkozunk.

A koronavírus-járvány és a gazdasági leállások okozta sokk még el sem múlt, amikor a közgazdászok várakozásánál sokkal hamarabb, 2021 közepén megugrott az infláció, és általánossá vált az azt kiváltó kínálati hiány.

Az orosz-ukrán háború kitörésére adott reakciókból jól látszik, milyen drámai fordulatot vett a berlini nagystratégia – fogalmaz a Foreign Policy hasábjain Jeff Rathke külpolitikai szakértő. Cikksorozatunk első részében a védelmi politikával kapcsolatos paradigmaváltást elemezzük.

Ukrajna orosz inváziója előtt pár nappal igen komoly politikai válság tört ki Spanyolországban, azon belül is az eddigi legnagyobb ellenzéki Spanyol Néppárton belül. A botrány szinte „teljeskörű”, hisz kémkedéstől kezdve korrupcióig minden megtalálható benne.

Miközben Európa teljes destabilizálásával fenyegető háború dúl Kelet-Európában, kérdéses, hogy az Egyesült Államok tud-e egyszerre Európában és a Csendes-óceán térségében is megfelelő katonai jelenlétet fenntartani. A RAND Corporation elemzői optimisták.

Európa egyik legfőbb jelenkori megoldandó problémája a migráció és a népesség számának csökkenése. A két folyamat szorosan összefügg, de különböző politikai értékek és érdekek húzódnak meg az érintett kérdésekben az Európai Unióban. A Batthyány Lajos Alapítvány, a PROKON Ifjúsági Szervezet és Politikatudományi Szakkollégium szervezésében a BLA|arena programsorozat keretében rendezték meg az „Európa demográfiai válsága” című eseményt.

Hogyan értelmezzük az orosz pszichét az ukrajnai háborús agresszió fényében? Charles Crawford saját blogján írt esszét az orosz lélek mélységeiről.

A Foreign Policy hasábjain elemzi Michele Barbero, hogy miért és hogyan nem tud (ismét) labdába rúgni a komplett baloldal a francia elnökválasztáson.

Hová fajulhat a Nyugat és Oroszország szembenállása? Matthew Nimetz a Quillette oldalán fejtette ki nézeteit az ukrán háború eddigi tanulságairól.

A Távol-Kelet egyik konfliktusa lassan eszkalálódik, ahogy a Kínai Népköztársaság légiereje megállás nélkül zaklatja a tajvani légvédelmet, hogy hosszú távon kifárassza azt - figyelmeztet a RAND elemzőcég.

Peking túlságosan érdekelt a kelet-európai békében ahhoz, hogy nyugodtan kövesse Oroszország agresszióját, noha a közös ellenség kovácsolta partnerség továbbra is megingathatatlannak tűnik. 

Nagy sajtónyilvánosság mellett vezényeltek csecsen legénységű harcoló alakulatokat az orosz erők a jelenleg Ukrajna ellen folyó invázió kijevi frontjára. De mi értelme van ennek a lépésnek, miért kell egy kaukázusi köztársaságból expedíciós erőket utaztatni a Dnyeperhez? A Foreign Policy vet fel néhány lehetséges választ.

A májusi elnökválasztás előzetes felméréseit az ország egykori autokrata vezetőjének fia, Marcos Ferdinand vezeti, aki a kampány során leszögezte: ha kell, katonai jelenléttel védelmezi saját felségvizeit a Dél-kínai-tengeren.

A Levada Központ reprezentatív felmérése február 22-én, tehát csak néhány tucat órával Ukrajna inváziójának elindítása előtt azt adta közzé, hogy az orosz válaszadók 36% úgy véli, egy háború Ukrajnával egy ’kevésbé reális szcenárió’.

A kanadai kamionosok január végén kezdtek el tiltakozni az ellen, hogy az Egyesült Államokból az oltatlan kanadai sofőröknek hazatértük után 14 napra kötelező karanténba kell vonulniuk, ráadásul oltatlan amerikai kollégáik be sem léphetnek az országba. Justin Trudeau, kanadai miniszterelnök megkérdőjelezhető és nem demokratikus módszerekkel kezeli a helyzetet. A The Economist cikke értékeli a miniszterelnök lépéseit.

A helyi tankerület vezetőjének és két további tagjának leszavazása arra enged következtetni, hogy még az Egyesült Államok legliberálisabb városában is túlzásba lehet vinni a progresszív törekvéseket.

Miközben az Oroszország és Ukrajna közötti háború katasztrofális következményekkel járhat Európa szempontjából, a Nyugatnak számos lehetősége van, amellyel egy ilyen konfliktust kezelve biztonságosabbá teheti a világot a fegyverzaj elcsitultával - hívja fel a figyelmet a Foreign Policy.

A görög-amerikai kapcsolatok nem mindig voltak túl rózsásak vagy épp barátságosak. Az utóbbi időben azonban jelentősen javult a két ország viszonya. A kérdéssel és a javulást kiváltó okokkal Nektaria Stamouli, a Politico európai kiadásának hasábjain megjelent cikke alapján foglalkozunk.

Az ukrán válság alatt az öreg kontinens ismét Amerika védernyője alá menekült, s ez jelzi, hogy Washingtonnal még jó ideig számolni kell - írja a The Atlantic. Azonban ez az állapot nem tarthat a végtelenségig.

Ahogy közeledünk a francia elnökválasztás első fordulójához, úgy a jelöltek is igyekeznek minél jobban magukra vonni a választók és a média figyelmét. A balliberális Politico európai kiadása ezúttal a Republikánusok elnökjelöltjének a szavaira kapta fel a vizet, amelyek elsősorban Berlin és Brüsszel ellen szólnak.

Magyarics Tamás diplomata, Amerika-szakértő, az ELTE tanára "Új világrend küszöbén? Biden első éve – és a hogyan tovább" címmel tartott előadást a BLA|globus Kül- és Biztonságpolitikai Szalon programsorozatának rendezésében. Az esemény fő kérdése az volt, hogy az eddig megszokott világot rendező politikai elvek hogyan változnak a közeljövőben? Vajon Joe Biden, az Amerikai Egyesült Államok jelenlegi elnöke képes-e az amerikai társadalmat egységessé és erőssé tenni, maradandót alkotni a geopolitikai térben?

Argentína is belépett a kínai „Egy Övezet, Egy Út” kezdeményezésbe, ezzel újabb diplomáciai sikert hozva a távol-keleti országnak az Egyesült Államokkal való vetélkedésben - adja hírül a The Diplomat.

A második részben feszegetett szakpolitikai elképzelések tekintélyes támogatói bázissal bírnak, mégsem gördülékeny előttük az út.

A Spectator munkatársa furcsának tartja azt a szabályt, amely megakadályozhatja Marine Le Pen és Eric Zemmour indulását a néhány hét múlva esedékes elnökválasztáson.