A koronavírus-járvány és a gazdasági leállások okozta sokk még el sem múlt, amikor a közgazdászok várakozásánál sokkal hamarabb, 2021 közepén megugrott az infláció, és általánossá vált az azt kiváltó kínálati hiány.

A járvány utáni világgazdasági visszarendeződés elkezdődött, viszont a normális kerékvágásba való visszatérés még várat magára. A múlt héten kirobbant orosz-ukrán háború pedig aggodalomra ad okot, és további nem várt negatív hatásokat hozhat magával. A Batthyány Lajos Alapítvány és az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány közreműködésével a BLA|aréna programsorozat keretében rendezték meg az Új tömegtermék lett a hiány? című eseményt.

 A bevezetőben említett témát két közgazdasági szakértő vitatta meg: Fábián Zoltán, a Mahart Container ügyvezető igazgatója, valamint Pásztor Szabolcs, a Oeconomus Gazdasági Alapítvány vezető kutatója. A beszélgetés moderátora Németh Viktória volt.

A bevezető kérdésre – mennyiben befolyásolta a szállítási költségeket a járvány az ázsiai-európai útvonalon – Fábián Zoltán konkrét statisztikai adatok alapján elmondta, hogy a

2020 novembere és a következő év novembere közötti időszakban 200-300 százalékos költségnövekedés volt tapasztalható.

Ugyanakkor nem csupán szállítási árnövekedések figyelhetők meg, hanem a különböző termékek megérkezésének az ideje is kitolódott. Pásztor Szabolcs rámutatott, hogy fundamentális változások következtek be: a járvány ideje alatt számos termékre és szolgáltatásra szűkült a kereslet. A termelési költségek pedig megemelkedtek a járványügyi korlátozások hatására, így a kínálat csökkent. A pandémia enyhülésével ugyanakkor a fogyasztási igény növekedett a szűkös kínálat mellett. A jelenlegi számítások szerint 2023 után is velünk maradnak a magasabb árak a gazdaságban.

A beszélgetőpartnerek egyetértettek abban, hogy a jövőben Kína még több alternatív kereskedelmi útvonalat kíván létrehozni annak érdekében, hogy gyártósorait közelebb hozza az európai felvevőpiacokhoz. Az északi selyemút is ilyen kezdeményezés, amely a jeges-tengeri átjárón éri el Európát. Nagyobb hajókkal azonban még nem, csupán kisebb szállítójárművekkel keltek át.

Felmerült a kérdés, a pandémia sújtotta termékek és szolgáltatások helyzete mikor oldódik meg. Egyetértés alakult ki abban, hogy az autóipar volt leginkább kitéve a negatív hatásoknak, és chiphiánnyal fog küzdeni a jövőben is. Komoly árnövekedés figyelhető meg a gépkocsik esetében, valamint egy új termék beszerzése akár több évet is igénybe vehet.

Piaci keretek között hiánygazdaságban élünk, mivel bizonyos termékek kiszállítása akár több hónapig is eltarthat. A magyarországi gazdasági folyamatokra is hatással van az autógyártás akadozása, mivel számos multinacionális cég hazánkba telepítette gyártóüzemeit.

A diskurzusban figyelmet szenteltek az orosz-ukrán háború gazdasági hatásaira és a már bevezetett nyugati szankciók lehetséges következményeire. A szankciókat az európai autógyártás ugyancsak elszenvedi, mivel lebénult az alkatrész-kereskedelem Európa és Oroszország között. A gabonaellátás területén is lehetnek anomáliák: erőteljes hiány és magas árnövekedés prognosztizálható, mivel Ukrajna Európa egyik legnagyobb gabonaimportőre. Az energiaellátásban is drasztikus költségnövekedés lehet hosszútávon. Gyors javulásra ne készüljünk, tartósan fennálló helyzettel kell számolnia a nyugati társadalomnak - állították egybehangzóan a meghívott szakértők.

Írta: Tombor Levente

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon!