Az orosz-ukrán konfliktus szinte minden európai tagállamra másképp hat. Egy korábbi cikkünkben Bulgária speciális helyzetével foglalkoztunk, most pedig a Görögországra és a görög belpolitikára gyakorolt hatásokat vesszük górcső alá Nektaria Stamouli cikke alapján, ami a Politico európai kiadásában jelent meg.
Alexandria Ocasio-Cortez a minap egy rádióműsorban azt ecsetelte, hogy a 79 éves amerikai elnök népszerűsége rohamosan romlik a fiatalok körében – szúrta ki a New York Post.
Bulgária orosz kapcsolatairól és a Kreml szófiai befolyásáról értekezik Boryana Dzhambazova a Politico európai kiadásában.
Világszerte komoly vitákat generált a biológiai férfiként női számban országos bajnoki címig menetelő Lia Thomas esete, néhány amerikai államban pedig a törvénykezésnek is új lendületet adott.
Az ukrán-orosz konfliktus európai hatásairól és annak az európai átlagpolgárokra gyakorolt következményeiről értekezik Thomas de Maizière volt német hadügyminiszter (CDU) és A. Wess Mitchell a Foreign Policy hasábjain.
A kobaltnagyhatalom Kongó megunta a kizsákmányolást, ez pedig az elektromos autók piacára is hatással lehet – tudható meg a Wall Street Journal összefoglalójából.
Oroszország birodalmi ambícióiról és az ukrán események mögötti történelmi/filozófiai szálakról értekezik Michael Hirsch a Foreign Policy hasábjain.
A digitalizációról és annak beláthatatlan hatásairól szervezett beszélgetést a Batthyány Lajos Alapítvány és a PROKON Ifjúsági Szervezet és Politikatudományi Szakkollégium. A téma szomorú aktualitását az orosz-ukrán konfliktus információs háborúja adja.
Hogy lehet az, hogy a modern 21. században egy olyan Európában, ahol az utóbbi években szinte minden a jogállamiságról szól, még a mai napig érvényesek a Benes-dekrétumok Szlovákiában, s hogy az állam a mai napig aktívan használja azt? A fentebbi kérdésekkel Tárnoki Balázs magyar kutató foglalkozik a Foreign Policy hasábjain.
Az energiaárak növekedése már 2021 második felében megindult, de Oroszország Ukrajna ellen indított háborújának következtében újabb lendületet kapott. Közben az európai döntéshozók egyre többet beszélnek az Oroszország elleni energetikai embargóról. Egyáltalán lehetséges ez? Lemondhatunk-e az orosz gázról? A Batthyány Lajos Alapítvány és az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kerekasztal-beszélgetést szervezett a kérdés kapcsán a BLA|arena programsorozat keretében.
2022. február 24-ét követően a Nyugat szankciók tömegével válaszolt Oroszország ukrajnai inváziójára. Ennek gazdasági hatásai nem kerülik el az Északi-sarkkörön belül fekvő régiókat sem, ahol a Nyugat és Oroszország határai szintén találkoznak - írja a Royal United Services Institute.
Miközben már a háború kitörése előtt világos volt, hogy a Nyugat nem fog nyíltan szembeszállni Oroszországgal Ukrajnában, kérdéses, hogy mi a pontos recept arra nézve, hogy megállítsa Putyint? Lehet helye egy direkt fellépésnek? A Wall Street Journal szerint igen.
Leonadro DiCaprio és számos más sztárszínész szeretne leállítani egy olyan kanadai gázvezeték-projektet, amely fontos szerepet játszhatna az orosz energiafüggőség mérséklésében.
Míg a szlovák, cseh és lengyel vezetők Kijevben találkoztak Zelenszkijjel kiállva Ukrajna szuverenitása mellett, Donald Tusk a baloldal március 15-i nagygyűlésén vett részt Budapesten, ahol Jakab Péterrel, a Jobbik elnökével is találkozott - a WPolityce lengyel portál szerint azzal a céllal, hogy beavatkozzon a magyar választásokba.
A brit miniszterelnök mindezt úgy teszi, hogy – az amerikaitól valamelyest eltérő – irányvonal megosztja a társadalmat, miután a monarchiában nemrég megdőlt az egy nap alatt végrehajtott kivégzések rekordja.
Franciaországban az előttünk álló elnökválasztás már most jelentősen felkavarta és megváltoztatta az eddigi pártstruktúrát és erőviszonyokat. Új tömbök és oldalak jöttek/jönnek létre, valamint a pálfordulások és árulások is igen gyakoriak lettek. Minderről John Lichfield értekezik a Politico európai kiadásának hasábjain.
Az orosz agressziót követően feltűnően sok indiai állampolgár menekült az Európai Unióba Ukrajnából. A The Diplomat világítja meg a kelet-európai országban való nagyszámú jelenlétük okait.
A francia jobbközép elnökjelöltje Valérie Pécresse a Politico európai kiadásának cikke alapján továbbra is keresi az „igazi énjét”. Minderről Laura Kayali értekezik a lapban.
Nyugati háborús veteránok kelnek útra Kelet-Európába, hogy az oroszok inváziója ellen harcoljanak egy kisebb állam oldalán. Friss hír ez, de lehetne akár 1920-ból való is. Most Ukrajna a célország, akkor Lengyelország volt – de majdnem ugyanaz a szituáció.
Így vélekedik legalábbis a National Interest szerzője, aki szerint félő, hogy a gazdasági nyomásgyakorlás elégtelensége miatt megnő a katonai válaszcsapás esélye. 
2022. február 24-e, az orosz invázió kezdete után világossá vált, hogy az ukrán hadsereg (legalábbis mindezidáig) képes hatásosan felvenni a harcot az oroszokkal. Az ukránok egyik nyugati tanácsadója világít meg néhány okot a Defense One hasábjain.
A világ két legjelentősebb gabonaexportőre között dúló háború a világ más pontjain is konfliktusokat lobbanthat lángra – utal a nemzetközi közösség egyre erősödő félelmére Jacqueline Feldscher a Defense One virtuális hasábjain.
Mekkora mozgástere maradt Kínának Ukrajna orosz inváziója után, s hogyan érinti mindez a kínai-orosz viszonyt? Ezekre a kérdésekre keresi a válaszokat Melinda Liu a Foreign Policy hasábjain.
Az elmúlt évtizedben az LMBTQ- és genderlobbi intenzitása egyre magasabb fokon ég a nyugat-európai társadalmak mindennapjaiban. A diszkrimináció és tolerancia narratívája üres frázisoknak tűnnek az egyre növekvő ideológiai nyomás árnyékában, amely leginkább a keresztény értékek ellen irányul. A Batthyány Lajos Alapítvány és a Védett Társadalom Alapítvány "Küzdelem a szabadságért – Keresztényként a progresszív ideológia árnyékában" címmel rendezett egész napos konferenciát a BLA|arena programsorozat keretében.
Az orosz-ukrán konfliktus következményei a globális politikai szinte minden szintjére is kihatnak. Ezúttal az új iráni atomalku eshet áldozatul a hatalmak politikai játszmájának. Erről Stephanie Liechtenstein értekezik a Politico európai kiadásának hasábjain.
Az ENSZ közgyűlése 2022. március 2-án rendkívüli ülésen háromnegyedes többséggel ítélte el az Ukrajna elleni orosz agressziót, de a kevés tartózkodó ország között ott volt India is. Vajon mit jelenthet ez a Nyugat ázsiai befolyására nézve? Indiai szakértők válaszolnak a The Diplomat és a Foreign Policy hasábjain.
Néhány nappal a háború kezdete után szinte az összes, nem az állami narratívát közvetítő tévé- és rádiócsatornát lezárták. Echo of Moscow, Dozhd, a BBC orosz nyelvű kiadása, a Radio Free Europe és a Meduza teljesen elérhetetlenné vált – csak hogy néhányat említsünk a nagyobb platformok közül.
Az 1990-es években zajló délszláv háború óta kiterjedt katonai konfliktus nélkül élt az öreg kontinens 2022. február 24-ig, amikor Oroszország hadműveletet indított Ukrajna ellen. A közösségi média segítségével pedig világszerte megtapasztalhatják az emberek, milyen szörnyűségekkel jár a háború.
Miért nehéz az amerikaiaknak megérteni azt, hogy más nézőpontok is léteznek a világról az övéken kívül? Rod Dreher ezt járja körbe az American Conservative hasábjain.
Sokan arra számítottak, hogy az orosz-ukrán konfliktusban az orosz légierő (VKS) már az első napoktól jelentős fölényt fog kivívni, s hogy az orosz gépek dominanciája megkérdőjelezhetetlen lesz. Ez azonban nem így történt, s továbbra is kétséges, hogy ki is uralja a légteret Ukrajna felett. Az oroszok kudarcáról és az azt kiváltó okokról Justin Brok elmélkedik a RUSI nevű védelmi-és katonai politikai think-tank honlapján.
