A WHO szerint Izrael megsérti a palesztinok „egészségügyi jogait”, Magyarország elutasította a határozatot. Valóban megsérti Izrael a palesztin területeken élők egészségügyi jogait, ahogy azt az Egészségügyi Világszervezet határozta állítja? A United Nations Watch szerkesztőinek írása.
Les Mureaux egy kisváros Párizs közelében. E francia településen mondott beszédet Emmanuel Macron francia köztársasági elnök novemberben. A figyelemre méltó beszéd a radikális iszlám maró hatásának világos, bátor és riasztó diagnózisa volt Franciaországban. Macron az „iszlamista szeparatizmusra” hivatkozott − nem eufemizmusként, hanem olyan fogalomként, amely tökéletesen visszhangoztatja Franciaország és más nyugat-európai országok előtt álló kihívás nagyságát (bár egyesek még mindig nem veszik tudomásul ezt) − írja Rodrigo Ballester a European Conservative hasábjain.
Aki egy „iszlám Európa” helyett „európai iszlámot” akar, az kampányoljon a németországi imámok célzott és egységes képzése mellett – szólítja fel Olvasóit a cikk írója, Alan Posener a német Welt hasábjain.
Írta: Nagy Dávid, a Danube Institute kutatója
Ben Rhodes, Obama korábbi nemzetbiztonsági tanácsadója és a Biden-kormányzatban magas rangú pozíció potenciális várományosa az amerikai MSNBC csatornának adott interjújában dicsekedett el arról, hogy Joe Biden telefonon máris több külföldi ország vezetőjével egyeztetett beiktatását követő politikájáról. Mindez csak azért érdekes, mert a demokraták nagy felháborodásának kíséretében 2016-ban éppen hasonló ügy miatt kellett lemondania Michael Flynn-nek, Trump elnök nemzetbiztonsági tanácsadójának.
Joe Biden megválasztott amerikai elnök átmeneti csapatában a munkatársak többsége nő, és a munkaerő több mint 40 százalékát színes bőrű emberek teszik ki – derül ki az NBC News adatelemzését bemutató Ali Vitali írásából.
A Kaukázus puskaporos hordója az elmúlt másfél hónapban újra berobbant, és az igen intenzív harcokat követően − mely során egyre valószínűbb, hogy háborús bűnöket is elkövettek − a napokban a felek békét kötöttek egymással. Kérdés ugyanakkor, hogy ez a békeszerződés valóban szavatolja-e a régióban élő emberek biztonságát, és ha igen, akkor mennyi időre? A konfliktust mindemellett tovább bonyolítja az egyre agresszívabb külpolitikát folytató Törökország, amely Azerbajdzsánt támogató akcióival nyíltan megkérdőjelezte Moszkva történelmi hegemóniáját a térségben.
Zöldül a Brit-sziget: várhatóan 2030-tól betiltja a benzinnel és dízellel működő új autók értékesítését Nagy-Britannia.
A koronavírus-járvány következtében az év elején még lakásárcsökkenésekre lehetett számítani, ehhez képest viszont drasztikus emelkedés figyelhető meg október óta. A politikusok ujjal mutogatnak egymásra az okokat keresve – a stuff.co.nz tudósítása a helyzetről.
Nagyon úgy fest, hogy Joe Biden költözhet a Fehér Házba az elkövetkező négy évre. Újraszámlálásokra és hosszas jogi procedúrákra lehet még számítani, de Biden pozíciója immár megingathatatlannak tűnik. Ennek ellenére a demokratáknak nincs túl sok okuk az örömre – Stephen L. Miller írása a The Spectator magazinban.
A francia társadalom belső kohéziója meggyengült. Az iszlamizmus térnyerése mellett a hagyományos köztársasági értékek elhalványulása is felelőssé tehető a társadalom polarizáltságáért − írja a Die Welt újságírója, Von Wolf Lepenies.
Az osztrák Kurier számol be arról, hogy az osztrák kormány úgy döntött, további jelentős pénzalapokat bocsát Jordánia és Libanon rendelkezésére, hogy hozzájáruljon az ottani szír menekültek ellátásához.
Világ proletárjai egyesüljetek? Szocialista fennhangú üzenetet küldött az egyenlőségről Kamala Harris, a demokraták alelnökjelöltje a választások napján. Christine Rosen írása a Commentary Magazin hasábjain.
Mondhatnánk, hogy a baloldal teljesen elfogadó közeg, és senkit és semmit nem illet kritikával, főleg nem ideológiai alapon, így például az iszlamizmust sem kritizálja. Azonban ez az állítás nem állná meg a helyét, főleg nem Németországban – írja Deniz Yücel a Welt hasábjain.
Franciaország eddig ellenállt a megfigyelési technológia széles alkalmazásának a nyilvános-és köztereken. Ez hamarosan megváltozhat − írja Nicholas Vinocur a Politico európai kiadásának hasábjain.
„Az én generációm számára az Egyesült Államok továbbra is a remény, a szabadság és hasonlóan gondolkodás országa” − írja Annegret Kramp-Karrenbauer német védelmi miniszter a Politico európai hasábjain.
Wang Wenbin, a kínai külügyminisztérium szóvivője úgy nyilatkozott, hogy amíg a választások eredményéről nem rendelkeznek amerikai jogi keretek között, addig Peking nem kíván gratulálni.
2023-ig évente több mint 400 ezer új bevándorlót fogadna be Kanada. A terv szerint a koronavírus-járvány által 2020-ban okozott hiányt szeretné pótolni az ország − jelentette be sajtótájékoztatóján Marco Mendicino bevándorlásügyi miniszter.
Az ausztriai és franciaországi tragikus merényletek nyomán a brit hatóságok megemelték a terrorkészültség szintjét. A döntést az Egyesített Terrorizmuselemző Központ (Joint Terrorism Analysis Centre, JTAC) határozta meg, melyben azt állítják, hogy egy esetleges terrortámadás „nagyon valószínűvé” vált.
Ausztrál élelmiszerexportőrök további gazdasági szankciók bevezetésétől tartanak, miután Peking betiltotta a fa- és gabonacikkek átvételét, valamint egy kétmillió dollár értékű homárszállítmányt tartóztatott fel Shanghaj kikötőjében. A kínai vámhivatal szerint a termékek fertőzöttek lehettek – értesült az ausztrál ABC hírcsatorna. „Canberra csakis magát hibázathatja” – jelent meg a Kínai Kommunista Párt egyik médiafelületén.
Írta: Nagy Dávid
Rekordmennyiségű szavazat, választási csalás, drogliberalizáció és transznemű szenátor. Még hat államban zajlik a szavazatok összeszámolása, mindaddig pedig nem lehet biztosan győztest hirdetni az Egyesült Államok 2020-as elnökválasztásán. Összegyűjtöttünk azonban néhány érdekességet és eddig soha elő nem forduló eseményt a feszült eredményvárás árnyékából, amely még rendkívülibbé teszi az idei amerikai választást.
Szerző: Papp Lídia
Körülbelül 143 millióan vettek részt az amerikai elnökválasztáson. A választást megelőzően 95 millióan adták le a szavazatukat levélben. A szavazatok összeszámolása egyébként sem egy könnyű feladat, de így, hogy a részvétel kiejezetten magas volt, a levélszavazatok száma pedig kiugró, s a számolással kapcsolatban számos vita támadt, még nehezebben megy.
Írta: Nagy Dávid
Az amerikai választási eredmény legjobban esetben is még órákat, de a levélszavazatok miatt akár napokat is várat magára, ezzel is növelve a feszültségeket, az eredménytől függően pedig korántsem zárható ki a vesztes szavazótábor erőszakos megnyilvánulása.
Írta: Pócza István − Tóth-Bíró Zsófia
Már csak néhány óra választ el bennünket az amerikai elnökválasztás végeredményétől. Mivel a „kemény adatok” még nincsenek a kezünkben, ezért vessünk egy utolsó pillantást a közvélemény-kutatási adatokra – azonban ezúttal nem a szokványos módon. Ha visszaemlékszünk a négy évvel ezelőtti választásra, minden elemzés és értékelés Hillary Clinton biztos győzelmét jelezte előre. Ma hasonló a helyzet, a mérések és előrejelzések szintén a demokrata elnökjelölt győzelmit jelzik előre. Négy éve meglepetés született, a választók nem a poll-ok szerint voksoltak. Ez most is megtörténhet.
„Nagy-Britannia már nem Európa súlypontja Amerika szemében − főleg, ha Joe Bident választják meg elnöknek” − állítja Peter Ricketts volt magas rangú diplomata. A témáról Cristina Gallardo írt cikket a Politico európai kiadásának hasábjain.
Azok az ideológusok, akik Amerikát lángokba akarják borítani, igencsak közel állnak a Demokrata Párt főáramlatához – ez az idei választás fő jelentősége Jon Schweppe konzervatív újságíró American Conservative-ban megjelent cikke szerint.
Donald Trump, a 45. amerikai elnök több bírót nevezett ki a Legfelsőbb Bíróságra, mint négy elődje közül bármelyik. Az érdem ezért nem kis részben Mitch McConnellt, a szenátus republikánus többségének vezetőjét illeti. A demokraták ugyanakkor azzal vádolják őt, hogy Antonin Scalia főbíró 2016-os halála utáni megüresedett legfelsőbb bírósági helyet McConnell elorozta előlük. Curt Mills írása a The American Conservative-ban.
A Munkáspárt jelenlegi vezetője, Sir Keir Starmer felfüggesztette párttagságát és kizárta az alsóház frakciójából Jeremy Corbyn korábbi pártelnököt. Corbyn az Esélyegyenlőségi és Emberi Jogi Bizottság (EHRC) Munkáspárton belüli antiszemita jelenségekről és megnyilvánulásokról szóló jelentésre úgy reagált, hogy a jelentés felnagyítja a problémát, az ellene irányuló vádak pedig koholt vádak, ugyanis ő sosem tett antiszemita megjegyzéseket.
Suzanne Evans brit szélsőjobboldali politikus az 1930-as évek náci Németországával állította párhuzamba a csendes-óceáni államot az Ardern-kormány szigorú, véleménye szerint rettenetes szabályozásai miatt – számol be a Newshub hírportál.
„Az IMF bemutatta 2020-as világgazdasági előrejelzését, áttekintést adva ezzel a globális gazdaságról és az előttünk álló kihívásokról. A jelentés legkellemetlenebb ténye, amit az amerikaiak nem akarnak hallani − és még elolvasáskor sem hajlandóak elfogadni: Kína mára beelőzte az Egyesült Államokat, s ezzel a világ legnagyobb gazdaságává vált” − írja Graham Allison a National Review hasábjain.
Zavargások törhetnek ki az Egyesült Államokban a választásokat követően. Szakértők és kormányzati szervek is az elnökválasztást követő erőszakos megmozdulásokra figyelmeztetnek − írja a The Atlantic.