Franciaország eddig ellenállt a megfigyelési technológia széles alkalmazásának a nyilvános-és köztereken. Ez hamarosan megváltozhat − írja Nicholas Vinocur a Politico európai kiadásának hasábjain.

A nizzai és lyoni támadások után többek között a Macron-kabinet közlekedésügyi minisztere is a megfigyelés mellett foglalt állást. Szerinte e technológiával elkerülhetőek lennének a jövőbeli terrorista támadások. Jean-Baptiste Djebbari nagyban támogatná a mesterséges intelligencia alkalmazását a tömegközlekedési eszközökön, de csak azzal a kikötéssel, ha ezzel nem sérülnek a polgárok személyiségi jogai. A miniszter így fogalmazott: „Az ötlet az, hogy mesterséges intelligenciát használjunk a gyanús viselkedések nyomon követésére. Ezt a módszert már számos országban használják.”

A kezdeményezést azonban a francia adatvédelmi és -szabályozó szerv, a CNIL nem támogatja. Véleményük szerint az arcfigyelő kamerák alkalmazása nem szükséges. Szerintük e módszerrel nem lehetne garantálni vagy növelni a biztonságot a terrorista támadásokkal súlytot országban.

Djebbari véleményével azonban egyetért Valérie Pécresse, a jobboldali és konzervatív Republikánusok tagja. Az Île-de-France régió elnöke (ebben a közigazgatási egységben található Párizs is) szerint a feltételek már adottak a technológia alkalmazására: „Régiónkban kamerákat helyeztünk el az összes közlekedési hálózatban. A mai napig nem használhatjuk őket a terrorizmus kockázatának leküzdésére” − mondta a France Info rádiónak. „Nincs jogunk a mesterséges intelligencia technológiáját használni, amely lehetővé tenné számunkra a gyanús mozgások észlelését”.

Pécresse megnyilvánulását több párttársa is méltatta és kifejezték egyetértésüket is az ügyben. Egyetért vele Christian Estrosi, Nizza konzervatív polgármesetere is. A késes terrorcselekménnyel sújtott városban nemrég teszt jelleggel szereltek fel két főiskolát arcmegfigyelésre alkalmas kamerákkal. A kezdeményezést a CNIL azonban elkaszálta, így nem lehetet őket üzembe helyezni. A polgármester szerint „a CNIL nevű régimódi intézmény miatt az egymást követő kormányok továbbra is azt fogják mondani, hogy nincs jogunk az arcfelismerést használni és hogy nem használhatjuk az adatbázist a feltételezett terrorista szimpatizánsokról”.

A konzervatív politikus még hozzátette: „Nem nyerhetjük meg az ellenség elleni háborút a béke törvényeivel”.

A szerző azonban kifejezi kétségeit, hogy valóban elkerülhetőek lehetnének a jövőbeli a terrortámadások a mesterséges intelligencia és az arcfelismerő szoftverek használatával. Példaként hozza fel a két legutóbbi francia támadást. A párizsi tanár ellen elkövetett merénylő egy 18 éves csecsen volt, aki letelepedési státusszal tartózkodott az országban. A neve és az arca nem szerepelt semmilyen terrorista szimpatizánsokat nyilvántartó adatbázisban, így ki sem lehetett volna szűrni őt a tömegből.

A nizzai eset is hasonló. Az elkövető itt egy tunéziai volt, aki mindössze 3 hete érkezett Franciaországba és nem is volt róla semmilyen hatósági feljegyzés.

A CNIL közben továbbra is kiáll korábbi álláspontja mellett és nem támogatja a technológiai használatát. A Politico megkeresésére a szóvivő egy 2019-es nyilatkozatukat idézi fel, amiben az ügynökség egy országszintű vitát kezdeményezett a kérdésről. Erre azonban még nem érkezett válasz a kormányzat felől a szóvivő szerint.

Szemlézte: Lukács Zoltán Marcell