Írta: Nagy Dávid
Rekordmennyiségű szavazat, választási csalás, drogliberalizáció és transznemű szenátor. Még hat államban zajlik a szavazatok összeszámolása, mindaddig pedig nem lehet biztosan győztest hirdetni az Egyesült Államok 2020-as elnökválasztásán. Összegyűjtöttünk azonban néhány érdekességet és eddig soha elő nem forduló eseményt a feszült eredményvárás árnyékából, amely még rendkívülibbé teszi az idei amerikai választást.
A vírushelyzet ellenére rekordszámú részvétellel zajlott az idei elnökválasztás az USA-ban. Bár a számlálás még folyamatban van, de az már most biztos, hogy Joe Biden elnökjelölt a rá leadott 72 millió fölötti szavazattal több voksot kapott, mint bármelyik elnökjelölt valaha az Egyesült Államok történelmében. Ezzel Barack Obama 2008-as rekordját döntötte meg, akkor ő 69,5 millió szavazatot nyert el. Trump is egyébként megdöntötte 2016-os rekordját, akkor közel 63 millió szavazattal került a Fehér Házba, jelenleg 68 millió fölötti szavazatot sikerült már bezsebelnie. A rekord részvétel persze egy negatív rekordot is eredményezett, 103 ezer új koronavírus fertőzöttet regisztráltak a választás napját követően.
Még le sem zárult, de már most világosan látszik, hogy az idei választás mindenképp a feltételezett választási csalási botrányairól lesz ismert. Trump kampánystábja és az elnök ügyvédje, Rudy Giuliani a választás manipulálásától és elcsalásától tartva bejelentette, hogy több államban bíróságra mennek a szavazás és a levélszavazatok számlálása körüli gyanús esetek miatt. Pennsylvania, Arizona, Michigan állam mellett Wisconsinban is keresetet adtak már be, utóbbiban a szavazatok újraszámlálását is követelik. Mindegyik állam kulcsfontosságú ún. billegő állam, amely az elnökválasztás kimenetelét nagyban befolyásolhatja.
Michigan és Wisconsin egyébként a választási csalással kapcsolatban leginkább emlegetett két állam. Több kétes felvétel és információ lát napvilágot a szavazatszámláló épületekbe érkező csomagokról, távol tartott választási megfigyelőkről, letakart ablakú számláló helyiségekről. Grafikonok mutatják be, hogy ezekben a billegő államokban hogyan ugrott meg hirtelen a Biden elnökjelöltre leadott szavazatok száma, míg Trump szavazatai aránytalanul elenyészően növekedtek. Persze arra lehetett számítani, hogy a korai és személyesen leadott szavazatok Trumpnak, míg a később beérkező levélszavazatok Bidennek kedveznek majd, de az eredmények ilyen kiugró megváltozáséra talán senki nem számított.
Donald Trump Twitteren és Facebookon is több posztban hangot adott fölháborodásának a „hirtelen mindenhonnan előkerülő” Biden-szavazatok miatt, és a választási rendszer integritásának és magának az elnökválasztási intézmény sérülésének jelenségére hívja fel a figyelmet. Szintén újabb rekord, hogy a Twitter egy nap alatt legalább hatszor jelölte meg vagy cenzúrázta az elnök választási csalásra intő bejegyzéseit, amely újabb jogi és felhatalmazási kérdéseket vet fel a közösségi oldal cenzúrájának működésével, politikai „függetlenségével” kapcsolatban.
A következő elnök személyének, valamint szenátorok és képviselők megválasztása mellett egyébként több államban más kérdésekről is szavazást tartottak. Arizona, Montana, New Jersey és Dél-Dakota dekriminalizálta a rekreációs célú marihuánát, Mississippiben és szintén Dél-Dakotában legalizálták az orvoslási céllal felhasznált marihuánát, ezzel pedig immár 15 államban lett legalizálva a könnyűdrog fogyasztása. De drogliberalizáció szempontjából Oregon lépett a legnagyobbat, ugyanis az állam dekriminalizálta az összes eddig illegális narkotikumot, beleértve a heroint, kokaint és metanfetamint egyaránt. Bár a dekriminalizáció nem jelenti ezeknek a szereknek a teljes legalizálását, viszont ezentúl nem indítható eljárás egy személy ellen sem, aki a meghatározott mennyiség alatt birtokol bármely kábítószerből.
Lousianaban és Coloradoban az abortusz kérdésében is szavazást tartottak. Míg Coloradoban a szavazók elutasították a javaslatot, amely a terhesség 22. hetén túli abortuszt tiltotta volna, Lousiana államában egy sokkal életpártibb döntés született. 63 százalékos többséggel voksoltak a szavazók a tagállami alkotmány módosítása mellett, amely alapján megszűnik a jogvédelem az abortusz elvégzésére és annak pénzügyi támogatására. A törvénymódosítást az életpárti republikánus szenátor, Katrina Jackson szövegezte.
Madison Cawthorn republikánus képviselő lesz a legfiatalabb tagja a Kongresszusnak, miután győzött az észak-karolinai tizenegyes választókörzetben. Huszonöt éves korával éppen elérte az alkotmányban meghatározott képviselői életkor alsó határát. Szintén republikánus siker, hogy több női jelöltjük is győzött a képviselőházi helyekért vívott versenyben, így a korábbi 13 helyett jelen állás szerint 23 republikánus női képviselő kerül a kongresszus alsóházába.
A demokraták ezzel szemben egészen más áttörést ünnepeltek. Megvan ugyanis az első transznemű szenátor az amerikai választások történetében, a demokrata Sarah McBride személyében, Delaware államból, melynek korábban maga Joe Biden is szenátora volt. Az állami törvényhozásba és képviselőházba is több transznemű személy került be egyébként az idei választások során.
Még egy érdekes, bár annál szomorúbb esemény: Észak-Dakotában az 55 éves republikánus David Andhalt is megválasztották az állami törvényhozás testületébe, annak ellenére, hogy a politikus október 5-én elhunyt koronavírus betegség okozta szövődményei miatt. Ennek oka, hogy a levélszavazatokat az államban már szeptember 18-tól lehetett leadni, a jelölt nevét azonban az állami szabályozás szerint időközben már nem lehetett eltávolítani a szavazólapokról.
Bár a 2016-os amerikai választás eseményeit követve nem meglepő, de idén is elmaradni látszik az amerikai mainstream média, felmérések és politikai elemzők által előrevetített – bár most a négy évvel ezelőttihez képest kissé visszafogottabb – fölényes, gyakran „kék hullámnak” nevezett elsöprő demokrata győzelem. Bár több képviselőházi és szenátusi hely is billeg még, de úgy tűnik a Joe Biden elnökjelöltre leadott rekordmennyiségű szavazat ellenére is a republikánus jelöltek a vártnál sokkal jobban teljesítenek a Kongresszus alsó- és felsőházában is. Ezzel pedig idén újra kipukkant a baloldali média által fölényes demokrata győzelem előrejelzéséből és a republikánusok alábecsüléséből fújt léggömbje
