Azok az átkozott ellátási láncok – Tajvan védelmi minisztere, Chiu Kuo-cheng május 4-én bejelentette, hogy a korábban megrendelt amerikai vadászgépek szállítása késik, az ellátási láncokban bekövetkezett fennakadások miatt. Továbbá úgy nyilatkozott, hogy a minisztérium dolgozik a hiányosságok pótlásán és a károk minimalizálásán.

2003. április 9-én az amerikai csapatok bevonulása után a bagdadi Firdos téren álló 12 méter magas Szaddám Husszein-szobor ledöntésével az iraki Baath Párt irányította rezsim is megadta magát. A sokak által vitatott háborút éveken keresztül információhiány lengte körül, azonban 20 évvel az amerikai megszállás után egyre több eddig nem ismert tény válik nyilvánossá. Garrett M. Graff történész-újságíró, a Watergate – A New History című kötet szerzője, a Foreign Affairs hasábjain megjelent oknyomozó riportjában tárja fel az iraki háborút megelőző, illetve az invázió során végbement amerikai döntéseket, amelyet két részben szemlézünk.

A woke-ideológia elképzeléseivel történő népszerűsítés nem precedens nélküli: nemrégiben egy közkedvelt sörmárka egy transznemű influenszert választott reklámarcául, mely rányomta bélyegét a termék eladására. Ezúttal már a hadsereget sem kerülte el a woke-ideológia, amely szintén hasonló módszerrel próbál tagokat toborozni, illetve népszerűsíteni a honvédelmet.

Európában is észlelhetőek az éghajlatváltozás következményei, amelynek hatására drasztikus változásoknak lehetünk szemtanúi. Már-már elcsépeltnek is tekinthetnénk azokat a híreket, amelyek erről szólnak, ám már Európában is számos természeti katasztrófa árulkodik arról, hogy a veszély valós.

Kína jól megfontolt gazdasági érdektől vezérelve a közel-keleti térség nagy riválisainak, Iránnak és Szaúdi-Arábiának a kibékítésére vállalkozott. Ambiciózus békepolitikáját azonban nem mindenki nézi jó szemmel. Ilyen az Egyesült Államok, amely azonban a Kínai terjeszkedésre egyelőre nem tudott érdemi választ szolgáltatni. A kialakult helyzetet a Foreign Affairs cikke nyomán elemzzük.

Minden eddiginél nagyobb méreteket öltött a globális lítium-kereslet, becslések alapján pedig 2030-ra akár meg is ötszöröződhet. Bolívia, mint a világ legnagyobb lítium-tartalékának tulajdonosa – olykor versenyt futva az idővel – próbálja kinyerni a mára már szinte „létfontosságú” alkálifémet, azonban ennek a folyamatnak nemcsak politikai, hanem technológiai akadályai is vannak. A latin-amerikai ország helyzetéről, illetve jövőbeli kilátásairól Ivan Castano számol be a Wall Street Journal hasábjain.

Az elmúlt évek gazdasági-társadalmi-politikai válságai – így a Covid-19 és az orosz-ukrán háború is – rámutattak a nemzetközi rendszerben kialakult egymásrautaltságra, amelynek kiváltó oka a hidegháborút követően beinduló hiperglobalizáció. Az Egyesült Államokban inkább Kína felemelkedése, míg Európában inkább az ukrajnai invázió következtében került középpontba a nemzeti gazdaságok rezilienciájának kérdése. Federico Steinberg a Center for Strategic and International Studies, valamint a Royal Elcano Institute kutatója a neo-merkantilizmus előretörésének okait és következményeit elemezte.

Május 11-én válik hivatalosan érvénytelenné a 42. cikkely, amely még a Trump-adminisztráció idején szabott gátat a mindinkább elhatalmasodó illegális bevándorlásnak. A hatóságok több tízezer ember érkezésére számítanak az Egyesült Államok déli határátkelőinél – számol be róla a New York Times. 

2022. szeptember 8-án, hetven év uralkodás után elhunyt II. Erzsébet angol királynő. Hatalmas változás volt ez, hiszen a brit uralkodó trónon töltött évei alatt vitathatatlanul a stabilitás, az állandóság és, nem utolsó sorban, a Monarchia jelképévé vált. A trónutódlás ugyan a várható rend szerint történt meg, mivel Őfelségét fia, III. Károly követte a trónon, ám az új király 2023. május 6-i koronázása körül a Monarchiát kritizálók hangja sem halkult el.

Néhány héttel korábban Közép-Európa öt országa tiltotta be az olcsó ukrán gabona importját. A kérdést elméletben rendezte az EU és az öt tagállam közötti április 28-i egyezmény, de a lengyel belpolitikában tovább gyűrűzik a kérdés.

Oroszország 2022-es ukrajnai inváziójában számos lojális csecsen harcost bevetett, azonban a másik oldalon is bőven akadnak a kaukázusi régióból érkezett katonák. Sokuk a szülőföldje felszabadításának nyitányát látja az ukrajnai háborúban - írja a Politico.

Csend állt be a Dnyepertől keletre húzódó frontokon. Hogy végül ki nyeri a nagy mérkőzést, az sokban függhet a két fél gazdaság erejétől és a kapott segítségtől. Ha ezt jól ki akarják használni, mindenképpen oda kell figyelniük arra, hogy anyagi lehetőségeiket megfelelő árfolyamon váltsák az ellenfél kiontott vérére. Volodymyr Dacenko ukrán újságíró Twitter-elemzéseinek adjuk kritikai szemléjét a témában.

2023 februárjában az amerikai-kínai kapcsolatok krízishelyzetbe kerültek, miután titkos információszerzésre alkalmas, a médiában „kémballonokként” emlegetett eszközök jelentek meg az Egyesült Államok légterében. (Erről itt és itt írtunk bővebben) Egyes szakértők szerint ezen eszközök felbocsátása mindenképpen a kínai hírszerzés indirekt hibájaként értékelendő, hiszen nem sokkal Blinken külügyminiszter régóta tervezett látogatása előtt került rá sor. Tyler Jost, a Brown Egyetem Politológia Tanszékének professzora a Foreign Affairs hasábjain értekezett arról, hogy a léggömb-incidens miként mutat rá a kínai külpolitikai és nemzetbiztonsági döntéshozatal strukturális hiányosságaira.

Az elmúlt időszak európai választásai hasonló analógiát mutattak, hiszen szinte kivétel nélkül jobbközép pártok kerültek a kormányok élére. Vajon ez a jobboldali fordulat elegendő lesz, ahhoz, hogy 2024-ben változtatni lehessen a jelenlegi brüsszeli erőviszonyokon? Vincenzo Caccioppoli, a The European Conservative szerzője elemzi a konzervatív pártok esélyeit.

Bár az 1995-ös daytoni békemegállapodással lezárult a Jugoszlávia felbomlását követő véres, etnikai csoportok közötti háború a mai Bosznia-Hercegovina területén, az egyes nemzetiségek ellentétei nem, vagy alig enyhültek.

Heves összfegyvernemi összecsapások, tömeges civil áldozatok és a Nyugat elkeseredett kísérletei a külföldiek evakuálására. Miért most robbant ki polgárháború Szudánban, kik a harcoló felek és melyek a lehetséges következmények? A szudáni politika nemzetközi elemzései alapján igyekszünk felvázolni az eseményeket.

A világ vezetőinek nagy többsége azonban nem a béke elérésére törekszik – tetteik csupán a konfliktus elhúzódását okozzák.

Magyarország családpolitikája nem ismeretlen külföldön sőt, követendő példának számít – számol be róla Rebeca Crispo a La Gaceta de La Iberosfera hasábjain.

A Nyugatnak abba kell hagynia a szükségtelen gazdasági központosítást és túlszabályozást, hogy versenyezhessen Eurázsia felemelkedő hatalmaival egy deglobalizálódó világban – állapították meg a Danube Institute rendezésében megtartott Free Market Road Show szakmai fórum résztvevői. A Free Market Road Show nemzetközi rendezvénysorozat célja, hogy népszerűsítse a piacgazdaság-központú közgazdasági gondolkodást világszerte.

A politikai jobb- és baloldalt is kiemelten foglalkoztatja a család kérdése, ugyanakkor lényeges különbség van aközött, ahogy a két oldal vélekedik a témáról – fejtette ki Dr. Simon P. Kennedy ausztrál történész, a Mathias Corvinus Collegium és a Queenslandi Egyetem vendégkutatója a Danube Institute rendezvényén.

Az elmúlt évtizedekben két polgárháborút is megélő Szudánban újra fegyveres harc folyik a hatalomért. Az országot a 2019-es puccs óta kormányzó tábornokok között április 15-én robbant ki a háború, amely az elmúlt 10 napban áldozatok százait követelte. A szudáni helyzetet a Wall Street Journal három cikkének segítségével elemezzük, majd Catrina Doxsee (Center for Strategic and International Studies) értékelése alapján rávilágítunk, hogy Moszkvának milyen érdekei fűződnek a konfliktus rendezéséhez.

A birodalmak felemelkedése, tündöklése, és bukása – csak úgy, ahogy Paul Kennedy klasszikusa¹ is mutatja – meghatározta az emberiség elmúlt évszázadait. A 21. század kezdetén az imperializmust letűnő fenoménnak tekinthettük, amely azonban – legkésőbb 2022. február 24-e óta – reneszánszát éli. Arról, hogy mit jelent a birodalmiság, ez hogyan illeszthető be a geopolitikai Nyugat attitűdjeibe, és miként látható ez az orosz-ukrán háború kontextusában Timothy Garton Ash, az Oxford Egyetem Európa-tanulmányokkal foglalkozó professzora értekezett a Foreign Affairs hasábjain.

Kanadában egészen elképesztő méreteket öltött a woke-tanok oktatása az iskolákban. Legújabban Ontario volt az a tartomány, ahol a progresszitivás jegyében az iskolák megtették a szükséges lépéseket az inkluzív pedagógia és az egyenlőség felé. Az árát azonban a tanulók fizették meg. A helyzetről a National Review számol be.

Mint arról korábban írtunk, Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök erőteljesebben igyekszik a BRICS keretein belül a Nyugattól független külpolitikát folytatni. Ennek újabb jele volt április 14-15 között a dél-amerikai ország vezetőjének pekingi látogatása, amelynek keretein belül a két ország megerősítette együttműködési szándékait gazdasági és politikai téren egyaránt.

Orvosi úton történő nemváltás, hormonkezelések, iskolákban előadott progresszív tanok – ezt teszi a woke-ideológia a gyerekekkel, akik így elsőkézből szenvedik el a baloldali kultúrharcot. A helyzetet, illetve a gyermekekre leselkedő veszélyeket a National Review hasábjain Madeleine Kearns mutatja be az Egyesült Államok szemszögéből.

Hörcher Ferenc, az NKE oktatója és Daniel Mahoney, az Assumption University emeritus professzora, a Danube Institute vendégkutatója értekezett Roger Scruton szellemi örökségéről és annak kortárs tanulságairól.

Európai hatalmi átrendeződése már elkezdődött, amelyről a közelmúltban Orbán Viktor miniszterelnök több alkalommal is beszélt. A BLA|arena programsorozat legújabb rendezvényén erről az átalakulásról beszélgettünk, és a jövő Európájának lehetséges körvonalait próbáltuk felvázolni szakértő vendégeink segítségével.

Az ukrajnai invázió megindulását követően ukránok milliói hagyták el hazájukat: többségük a környező országokba, illetve Nyugat-Európába indult. A háború elhúzódásával az érintett fogadóországoknak jelentősen át kellett dolgozniuk a menekültekkel kapcsolatos jogszabályokat, hogy azok maximálisan be tudják tölteni az élet hozta joghézagokat. A következőkben Iryna Khalip, az oroszországi betiltását követően Európában működő Novaya Gazeta újságírójának cikkét szemlézzük, amely bemutatja, hogy hogyan alkalmazkodtak a menekülthullám által leginkább érintett országok az előttük álló kihívásokhoz.

Ahogy már korábban is bemutattuk, az orosz-ukrán háború eszkalációja nem csupán geopolitikai és humanitárius kérdéseket vet fel, de olyan egyházpolitikai konfliktusokat is felszínre hoz, amelyek meghatározóak lehetnek a térség vallási összetételének szempontjából. A Moszkvai Patriarkátus alá tartozó Ukrajnai Ortodox Egyház (UOCMP – Ukrainian Orthodox Church of the Moscow Patriarchate), valamint a Kijevi Patriarkátusból kialakuló Ukrajnai Ortodox Egyház (OCU – Orthodox Church of Ukraine) közötti összetűzések, valamint az ezzel kapcsolatos állami intervenciók a háború több, mint 400 napja alatt rávilágítottak, hogy az agresszió okozta feszültségek a vallási életre is kiterjednek. Az ukrajnai egyházak helyzetét Konstantin Skorkin, a Carnegie Endowment for International Peace szakértője elemezte.

Számos márka foglal állást a woke által meghirdetett kultúrharcban. Vajon tudatos taktika, netán marketingfogás áll emögött? Borítékolható a biztos csőd egy ilyen lépés megtétele után? A helyzetet Javier Villamor elemzi a La Gaceta de la Iberosfera hasábjain.