Az elmúlt évtizedekben egyre erőteljesebben jelentek meg a klímakatasztrófára és a környezetvédelem fontosságára összpontosító “zöld” klímaaktivista csoportok. Bár a környezetvédelem kétségkívül fontos és nemes cél, az azt hangsúlyozó csoportok tevékenysége az utóbbi években nem kevés aggodalomra adott okot. Úgy tűnik, hogy az egyre szélsőségesebb akciókat végrehajtó csoportok a társadalom egyre szűkebb rétegeit tudják megszólítani.

A tálib kormány július 4-én bejelentette, hogy elrendelte a szépségszalonok egy hónapon belüli bezárását Afganisztánban. Ez az új intézkedés a nőket még inkább eltávolítja a közélettől, tovább csökkentve jogaikat.

Tovább bonyolódik Észak-Korea és az Egyesült Államok a két állam amúgy sem felhőtlen kapcsolata: Phenjan légtérsértéssel vádolta meg Washingtont és az állítólagos légi kémkedés miatt az amerikai kémrepülőgépek lelövésével fenyegetőzik. Hogyan alakulhat így a két katonai nagyhatalom kapcsolata?

Amint azt egy korábbi blogbejegyzésünkben már említettük, az Egyesült Államok döntése, miszerint egy nagy kazettás bomba szállítmányt küld Ukrajna háborús törekvéseinek megsegítésére, felháborodást váltott ki a nemzetközi közösségben olyannyira, hogy néhány miniszterelnöknek a világ minden tájáról nyíltan ki kellett jelentenie, hogy az ilyen típusú lőszerek egyenesen embertelenek.

Az orosz-ukrán konfliktus kirobbanása óta folyamatosan fokozódik a diplomáciai szakadék Oroszország és a nyugati hatalmak között, ezzel együtt a világ politikai térképe kezd kétféle színezetűvé válni. 

Az OceanGate Titan búvárhajójának tragikus balesete világszerte hatalmas port kavart. Az járművet turisztikai céllal üzemeltette a 2008-ban alapított vállalat, amely egzotikus vízalatti élményeket ígért ügyfeleinek. A Titanic-expedíció tragédiája azonban számos kérdést vet fel.

Nemrég tartották Indiában a Sanghaji Együttműködési szervezet (SCO) találkozóját, ahol bejelentették Irán csatlakozását a szövetséghez - közölte az Insider Paper. Ez egy olyan lépés lehet, amely miatt a NATO, az EU és a nyugati világ érdekei súlyosan sérülhetnek, de miről is van szó pontosan?

Spanyolország mindezidáig élen járt az LMBTQ+ jogok, illetve a feminizmus promotálása és az inkluzivitás terén is. Vajon a július 23-i választások elhozzák az Európa számos országát utolérő jobboldali fordulatot, vagy a jelenlegi adminisztráció a már megszokotthoz hasonlóan az elkövetkezendőkben is a progresszivitás jegyében vezetheti a mediterrán országot? A POLITICO spanyol woke-történetet ábrázoló cikkéből mindez kiderül.

Ahogy korábban is írtunk róla (itt és itt), a háborús bűnösök felelősségre vonása kiemelten fontos kihívást jelent a nemzetközi jogi platformok számára, ideértve a Nemzetközi Bíróságot (ICJ), valamint a Nemzetközi Büntetőbíróságot (ICC) is. A bizonyítékok összegyűjtésében a jogi szakemberek mellett tényfeltáró újságírók és civil szakértők is részt vesznek, akiket nem kormányzati szervezetek koordinálnak. Hasonló kezdeményezés például a The Reckoning Project, amelynek igazgatója, Janine di Giovanni a Foreign Affairs-ben értekezett a felelősségre vonás problémájáról.

2022-ben rekordot döntött a beadott menedékkérelmek száma: a 2015-2016-os migrációs válság óta tavaly csaknem egymillió kérés futott be az európai országok hatóságaihoz.

Egyre több social media platformot árasztott el Olivia Krolczyk esete, aki „nem megfelelő” szóhasználata miatt került vitába egyetemi professzorával.

Az amerikai-kínai versengés legegyértelműbben Tajvan esetében manifesztálódik, azonban Peking befolyásának növekedésével számos új „hadszíntér” nyílik meg a globális hegemóniáért folyó vetélkedésben. Ide tartozik például a Közel-Kelet, miután a kínaiak tető alá hozták az iráni-szaúdi ellentét enyhülését, de a Balkán-félsziget is. Bosznia-Hercegovina esete jól példázza, hogy az etnikailag és vallásilag is megosztott régióban miként nyert teret a kínai gazdasági befolyás, valamint hogy ez milyen hatást gyakorolhat az egyes országok bel- és különösen a Nyugat irányába folytatott külpolitikájára. Emir Kremic, a boszniai Szövetségi Statisztikai Intézet vezetője a Center for European Policy Analysis (CEPA) felkérésére elemezte Peking szerepét az országban.

A bevándorlás évek óta forró téma az egész Európai Unióban, és most ez a kérdés volt az, ami a Mark Rutte által vezetett holland kormány bukásához vezetett, felfedve ezzel a koalíciót alkotó négy párt közötti mély ideológiai különbségeket.

Tegnap a világ összes állama Vilniust figyelte – legalább is a NATO tagállamainak szakértői biztosan - hiszen ez a NATO csúcs nagy változásokat hozhat a transzatlanti kapcsolatokban is.

Bár az európai országok Egyesült Államokkal való kapcsolatának legfőbb kérdéseire az orosz-ukrán háború kitörése világított rá, annak tendenciái sokkal korábbra nyúlnak vissza. A transzatlanti viszony egyoldalú függőségbe való átfordulása azonban nem csupán az európai kontinens geopolitikai szerepvállalásának jövőjét fenyegeti, de hatással van az Amerikai Egyesült Államok és a Kínai Népköztársaság között felerősödő versengésre is. Az európai-amerikai szövetség jövőjét, kihívásait és lehetőségeit Jeremy Shapiro, a European Council on Foreign Relations (ECFR) kutatási igazgatója, az amerikai külügy korábbi szakértője, valamint Jana Puglierin, az ECFR berlini irodájának vezetője elemezték a War on the Rocks hasábjain. 

Az Egyesült Államok megerősítette, hogy egy új katonai segélycsomag részeként kazettás bombákat szállít Ukrajnának.

Kedden kezdődik a NATO csúcstalálkozója Vilniusban, Litvániában. A világ vezetői már gyülekeznek, hogy tárgyaljanak a szövetség előtt álló legsürgetőbb kihívásokról, tovább erősítsék a NATO elrettentő és védelmi képességét, és közelebb hozzák Ukrajnát a Szövetséghez.

Hatalmas változást hozhat Ron DeSantis esetleges választási győzelme az USA számára. A republikánus floridai kormányzó nemrég jelentette be, hogy indul a 2024-es választásokon, programja azonban nem csak a demokraták számára tűnhet vakmerőnek.

Manapság nemcsak a diskurzus terén, hanem társadalmi szinten is általánosnak mondható, hogy a magukat áldozatszerepben feltüntető hangos, de kisebbségben lévő csoportok, helyzetüket ütőkártyaként felhasználva próbálják magukat pozícionálni a társadalmon belül, illetve magasabb státuszba jutni – emelte ki a Danube Institute rendezvényén Joanna Williams, a Cieo igazgatója, számos könyv szerzője, valamint Viv Regan, a Spiked ügyvezető szerkesztője, a Fiatal Újságírók Akadémiájának igazgatója. A meghívott előadókkal Prof. David Martin Jones, a Danube Institute kutatási igazgatója folytatott eszmecserét.

Az ukrajnai háború, valamint Kína felemelkedése kapcsán a nemzetközi kapcsolatokban használt „nagyhatalom” fogalom jelentősége egyértelműen megkérdőjeleződött. Bár a tavaly februári inváziót megelőzően számos szakértő nagyhatalomként tekintett a jelentős nukleáris erőkkel rendelkező Oroszországra, a konfliktus elhúzódása rámutatott Moszkva gyenge pontjaira. A diszciplína által használt tudományos fogalom 21. századi létjogosultságának kérdéseit Phillips P. O’Brien, a St. Andrews Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének vezetője, valamint stratégiai tanulmányokkal foglalkozó professzora elemezte a Foreign Affairs hasábjain.

A Disney legutóbbi nyolc filmje alulteljesített az elvárásokhoz képest, de valójában ennek mi lehet az oka? A válasz a woke-központú ideológia által vezetett irányultságukban rejtőzhet.

A kínai kormány időről időre új gazdasági irányvonalat mutat be. Ebből a legújabb a 2022 decemberében bemutatott 12 éves, “fogyasztás vezérelt” gazdasági stratégia. Az új irányvonal az állami beruházásokkal szemben a háztartások fogyasztási érdekeit célozza előtérbe helyezni. A terv valódi megoldást jelenthetne Kína problémáira, a szakértők mégis azt mondják, hogy halálra van ítélve. A Foreign Affairs legújabb elemzéséből kiderül, hogy miért.

Hónapok óta tartó sikertelen tárgyalások után Pakisztán végre közel kerülhet a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kötött megállapodáshoz. Az elmúlt napokban Iszlámábád lépéseket tett az IMF feltételeinek teljesítésére, amelyek ahhoz szükségesek, hogy 1,1 milliárd dollárnyi támogatást szabadítson fel egy meglévő, június 30-án lejáró segélycsomagból. Mindezért Shehbaz Sharif miniszterelnök is gratulált pénzügyminiszterének Ishaq Dar-nak, valamint az IMF is dicsérte ezeket az utolsó órában tett lépéseket – számol be róla a Foreign Policy.

Újabb utas csatlakozott a woke-vonathoz, a Cartoon Network is jegyet váltott az LMBTQ-őrület egyre nagyobb népszerűségnek örvendő járatára – írja a Daily Wire.

Az amerikai függetlenség napját hatalmas tűzijátékkal szokás ünnepelni, azonban néhány állam most megtörte ezt a tradíciót, ugyanis inkább környezetbarát drón fényjátékkal készült a nemzeti ünnepre.

A Wagner-csoport nemrégiben bekövetkezett lázadása igencsak megingatta Vlagyimir Putyin, az orosz elnök eddig sziklaszilárdnak tűnő pozícióját, így a biztonság fenntartásának érdekében egyre több rendkívüli intézkedést vezetnek be. (A Wagner-csoport akciójáról blogunk korábbi bejegyzése itt található.)

Hiába kötődik egymáshoz ezer szálon a két legnagyobb gazdaság, Amerika és Kína egy elkerülhetetlen konfliktus felé tart. Hiszen az elmúlt években egyre inkább élesedik a szembenállás Peking és Washington között. Ennek oka egyrészt az ideológiai ellentét, valamint a kínai gazdaság egyre növekvő térnyerése a globális gazdaságban. Ennek a megoldása nem feltétlen a frontális ütközés lehetne, hanem az, hogy haladnak a konfliktusok mellett, melyeket közben megtanulnak kezelni, és lassan-lassan maguk mögött hagyni. Ám az elmúlt időszak történései nem eszerint a forgatókönyv szerint haladnak.

A múlt hét csütörtök késő esti órákban 27 uniós ország szándékozott keresztülvinni egy olyan megállapodást, amely évek óta először alakítja át a menedékkérők feldolgozásának és áthelyezésének folyamatát a kontinensen.

A június 27-én kitört zavargások lángokba borították a nagyobb francia városokat. A megmozdulásokkal párhuzamosan, azonban tőlük függetlenül, az egyház képviselőit is érik rendkívül komoly atrocitások.

Az egykoron még biztonságosnak mondható latin-amerikai ország helyzete sokat romlott, amely nemcsak a gazdasági visszaesésének, vagy a folyamatos bandaháborúknak tudható be: Ecuadorban komoly gondot okoz a kábítószer, mindezen tényezőket összeadva pedig kérdéses, hogy visszanyerheti-e az ország egykori közbiztonságát.