1918-ban tört ki a spanyolnátha járvány, száz évvel később pedig az emberiségnek egy újabb pandémiával kellett szembenéznie. Vajon milyen lesz a következő lehetséges világjárvány? Sikeresen fel tudjuk-e vele venni a harcot? A modernkori járványok okairól, a következő lehetséges pandémia milyenségéről, illetve annak megelőzéséről Larry Brilliant, Mark Smolinski, Liza Danzig és W. Ian Lipkin szakértők számolnak be a Foreign Affairs hasábjain.
Az 1918-ban kitört spanyolnátha járvány 25–100 millió életet oltott ki három év alatt, ezzel az egyik legpusztítóbb világjárványként vonult be a történelembe. 100 évvel később, 2019 decemberében, Wuhan városában újfajta koronavírus okozta tüdőgyulladást detektáltak, amely eleinte Kínán, majd pedig a dél-ázsiai régió országain belül terjedt. A nagyméretű földrajzi távolságból adódóan titkon mindenkiben élt a remény, hogy a vírus Ázsiából nem szabadulhat ki. Az ábránd gyorsan szertefoszlott, hiszen következő év februárjában már Európát is elérte az addig még ismeretlen kór, amely az egész világot megrendítette.
Az elmúlt száz év során a járványok kitörési valószínűsége fokozatosan növekedett. Ez egyrészről betudható a népességnövekedésnek, az urbanizáció hatásainak, a megváltozott életmódnak (beleértve ide a nagyobb mértékű húsfogyasztást), vagy éppen a természet egyre nagyobb mértékű kiaknázásának.
Mindezeket egybevéve ma már sokkal nagyobb esély van arra, hogy állati vírus embert fertőz meg – a kórokozó rövid időn belül tömegekhez jut el, a nagymértékű közlekedés és utazás révén pedig a bolygó szinte minden pontján megjelenik.
Tény, hogy a populáció növekedésével nemcsak a már említett rizikófaktor növekedett, hanem annak az esélye is, hogy a tudomány, a prevenció és a nyomonkövetés segítségével a kisebb kitörések nem fordulnak át világjárvánnyá.
Nehéz pontosan meghatározni az állati vírusok számát – annyi viszont biztos, hogy közel 300 000 ilyen kórokozó vár még besorolásra. Minden egyes percben, a Föld egy pontján emberek kerülnek kapcsolatba ilyen vírusokkal, szerencsés esetben ők már nem továbbítják senkinek sem a fertőzést. Elsősorban azért, mert a véráram szállította vírus nem mutálódott – például egy nagy sebességgel terjedő légzőszervi megbetegedéssé.
A másik – sokkal kedvezőtlenebb – forgatókönyv szerint ezen kisebb kitörések kisebb csoportokat fertőznek meg, a betegség viszont rövid időn belül elmúlik. Amennyiben viszont a fertőzés nem a már említett sémára, hanem légúton terjed, sokkal nagyobb az esély arra, hogy nagyobb volumenű járvánnyá alakuljon.
Nemcsak az emberiség, hanem a vírusok is állandóan változnak: mára már minden évben egy-három még ismeretlen állati vírus robbanthat ki egy lehetséges pandémiát.
A fertőzések gyors terjedése mögött kétségkívül a modern világ berendezkedése áll – 1950 óta a népesség megtriplázódott, velünk együtt pedig növekedett az erdőirtás, és többek között urbanizáció mértéke is. A klímaváltozás pedig csak súlyosbította a helyzetet.
Az elmúlt száz év járványait baktériumok okozták, az újabb keletű fertőzéseket azonban vírusok, amelyek állatról emberre terjedtek át – ilyen volt például az 1957-58-as influenzajárvány, vagy az 1968-as Hongkongi influenza, amelyet madarak terjesztettek, a 2009-es sertésinfluenza, vagy éppen az Ebola és a már említett COVID19 is.
Az epidemiológusok szerint a következő potenciális járványt szintén állati vírus okozhatja, rövid lappangási idővel, a fertőzés pedig légúton terjedhet. Az egyik ilyen vírus a már ismert SARS-CoV—2 vagy a MERS-CoV, viszont ezen családon belül vannak más típusok is, amelyek halálozási aránya magasabb. A másik pedig az erősen patogén influenzavírusok családja, melybe tartozik többek között a H1N1 és a H2N2 is. Az ember-állat érintkezés növekedésével növekszik a már említett járványok lehetősége is, a kórokozók mutációjával pedig
az emberiség akár egy olyan új típusú vírussal is szembe kerülhet, amely a H1N1 sebességével terjed, és a MERS erejével pusztít.
Említésre méltóak még a vektorok által terjesztett megbetegedések is – ezeket elsősorban arbovírusok okozzák, vagyis olyanok, amelyek bolhákról, kullancsokról és szúnyogokról kerülnek át emberre. Habár ezen betegségek nem terjednek olyan könnyen, mint az előzőek, vérátömlesztéssel vagy szervátültetéssel ember is fertőzhet meg vele egy másik egyént.
Az orthopoxvírusok is igen fenyegetőek lehetnek – ide tartozik például a fekete himlőt okozó Variola major vírus is, amelyet 1980-ban hivatalosan is kiirtottak. Sőt, ebbe a családba sorolható a 2022-es majomhimlőjárvány okozója is.
A vírusokon kívül baktériumok is idézhetnek elő világjárványokat – ilyen volt például a 14. századi pestisjárvány, amely Európa lakosságának egyharmadával végzett. Jó hírként szolgálhat, hogy az antibiotikumok megjelenésével az ilyen és ehhez hasonló betegségek visszaszorultak. Azonban azt nem szabad elfelejteni, hogy a vírusokhoz hasonlóan a baktériumok is mutálódnak, és akár ellenállóbbak lesznek az ellenanyagokkal szemben.
A pandémiák legelső és leglogikusabb megelőzési módja a vírus terjedésének meggátlása – ezt pedig nemcsak a tudomány állandó fejlődése, hanem az állati vírusok fokozott figyelemmel kísérése, illetve akár mobilapplikációk, segélyvonalak, illetve a ma már nagymennyiségű, digitálisan is elérhető adathalmaz segítheti.
Kulcsfontosságú továbbá az országok közötti csapatmunka – az információ megosztásával elősegíthetik, hogy a helyi fertőzések ne forduljanak át globális világjárvánnyá.
Amennyiben viszont már pandémiával állunk szemben, a szakértők szerint a legelső logikus lépés a klasszikus közegészségügyi szabályok meghozása és betartatása. A másik opció a vírusok elleni gyógyszerek kifejlesztése lenne, habár a pandémia elleni védekezés ezen pillérének még hosszú utat kell bejárnia. A végső megoldást a védőoltások jelentik.
A cikkből is kitűnik, hogy a modern kor vívmányai egyszerre jelenthetik a megoldást és a probléma forrását. A legfontosabb viszont a bizalom kiépítése, melynek hiányára a COVID19 is rámutatott, és ez lesz az a faktor is, amely eldönti, képes lesz-e az emberiség megbirkózni egy esetleges jövőbeli járványhelyzettel.
Szemlézte: Nyilas Sára
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
