Január 24-én a Bulletin of Atomic Scientist Tudományos és Biztonsági Bizottsága bejelentette, hogy a „doomsday clock”, azaz az emberiség önpusztításának közelségét jelző óra mutatóit minden eddiginél közelebb állították az éjfélhez. Ez azt jelzi, hogy az emberiség nem halad jó úton és az eddigi kockázatok elmélyülése mellett újak is megjelentek. A doomsday clock jelentőségét a Washington Post cikkei, a 2023 hozta legfontosabb kockázatokat pedig a National Interest és a Time írásai alapján mutatjuk be.
The Doomsday Clock was moved to 90 seconds to midnight today, Jan. 24, the closest it's ever been.
— USA TODAY Graphics (@usatgraphics) January 24, 2023
The Doomsday Clock is a decades-long project of the Bulletin of the Atomic Scientists featuring a clock face where midnight represents Armageddon. https://t.co/uG9vmchRXK pic.twitter.com/IFM1gmIjjT
A „doomsday clock” a Bulletin of Atomic Scientists projektje, amely annak a szimbóluma, hogy az emberiség milyen közel áll saját maga megsemmisítéséhez: 1947-ben, a projekt indulásakor ez 7 perc volt. Az eddigi évek során az egyik legpozitívabb beállításra 1991-ben került sor, amikor 17 perc volt hátra éjfélig. Ez többek között annak is köszönhető, hogy a bipoláris világrend megszűnésével felgyorsul az atomfegyverek leszerelése, ami a doomsday clock projektért felelős bizottság számára kiemelt téma, hiszen a kezdetekben tagjai voltak a Manhattan programban résztvevő atomfizikusok is, akik megalkották a világ első atombombáját.
Az idei 90 másodperces értékelés azért is nagy jelentőségű, mert a Covid és az egyéb rendkívüli események okozta kockázatok ellenére 2020 óta nem mozdult az óra mutatója.
3 évvel később azonban - a Bulletin of Atomic Scientists szakértői szerint - minden eddiginél közelebb állunk a globális katasztrófához.
Ian Bremmer, az Eurasia Group igazgatója, és a Columbia University oktatója a TIME magazinban, Matthew Burrows, a CIA és az amerikai külügyminisztérium korábbi szakértője, valamint Robert Manning, a Stimson Center kutatója pedig a National Interestben elemezték a legfontosabb kockázati tényezőket.
Mindkét elemzés akut fenyegetésként kezelte Oroszország ukrajnai invázióját, valamint a háború olyan következményeit, mint például az energiaválság. A Burrows-Manning szerzőpáros szerint
különösen nagy veszélyt jelent az ukrajnai krízis többoldalú válsággá alakulása, amit igazolnak például a fegyverszállításokat övező viták is.
Emellett érdemes megemlíteni a felemelkedő Kína okozta kockázatokat is. Ez nem csupán Hszi Csin-ping egyre autokratikusabb rendszerét jelenti, de az USA-val való konfrontáció veszélyeit is. A Stimson Center kutatói például felhívják a figyelmet a Népköztársaság, illetve Washington között zajló gazdasági hadviselésre, hiszen
ez a világgazdaság fragmentációját és polarizációját hozhatja, amely átterjedhet a politikai dimenzióra is.
A gazdasági kockázatok azonban túlmutatnak a kínai-amerikai versengésen, hiszen a globális fejlődés lelassulni látszik. Ezt jelzi a kialakuló adósságspirál is: 2022 végére a FitchRatings 88 billió dolláros globális adósságot jósolt. Ez különösen rosszul érinti a fejlődő országokat.
A legszegényebb államok akut problémái közé tartozik például a klímaváltozás felgyorsulása is, ami nem csupán a Bremmer által is említett ivóvíz-krízist okozza, de a legrosszabb helyzetben lévőket kiemelten érintő természeti katasztrófákat is. Emellett érdemes rámutatni, hogy a klímaváltozás, valamint az ennek is köszönhető éhezés által legjobban érintett területek melegágyai az extrémizmus különböző fajtáinak. Erre mutat rá például a World Food Program „ring of fire” koncepciója, amely az globális élelmezési válság által leginkább érintett régiókat öleli fel.
Bár a doomsday clock projekt fennállása alatt sok kritikát kapott – a többi között az objektivitás és a mérhetőség hiányának köszönhetően – vitathatatlan, hogy napjaink nemzetközi kapcsolatainak meghatározó szimbólumává vált. Ennek köszönhetően a 90 másodperces figyelmeztetés a döntéshozók számára ösztönző lehet, hogy felismerjék felelősségüket a jelenkor legnagyobb kihívásainak kezelésében.
Szemlézte: Szenes Eszter
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
