Az ukrajnai háború nem csak a diplomácia világát változtatta meg gyökeresen, de azt is, hogy a legfontosabb szereplők hogyan tekintenek a modern háborúra. Az orosz inváziónak még koránt sincs vége, azonban a nyugati szövetségeseknek már most gondolniuk kell az ukrajnai válságot követő időkre, megtéve a megfelelő lépéseket a haderő új kihívásokra való felkészítése felé. Arról, hogy Ukrajna miként változtatta meg a háborúról való katonai gondolkodást, valamint a jövő amerikai stratégiájáról Frank Hoffman (az amerikai Védelmi Minisztérium korábbi munkatársa, a National Defense University jelenlegi kutatója) írt a War on the Rocks hasábjain.
Annak ellenére, hogy az utóbbi hetekben Oroszország újra rakétatámadásokkal igyekezte megtörni az ukrán nép ellenállását, a háború folytatódni látszik.
Ukrainian values vs. Russian values: flags of Ukraine, Kyiv and EU flying high in front of a historical building of Kyiv, damaged by Russian missile strike on the New Years Eve pic.twitter.com/g03KLdAh4N
— Tom �� (@kiziriia) December 31, 2022
A konfliktus alakulása több, a jövőt meghatározó kérdésre is rámutatott, amelyek közül az egyik legfontosabb a katonai technológia megújulásának hatása a hadviselésre. Számos katonai szakértő szerint a védekezés és a támadás közötti egyensúly egyre inkább az előbbi felé tolódik a technológiai innovációk következtében. Ez azt jelenti, hogy a haderők sikeresebbek a védelemben, ami csökkenti a háborúk kirobbanásának esélyét. Hoffman szerint azonban az új eszközök hatása nem egyszerűsíthető le ennyire. Ezesetben figyelembe kell venni a különböző hadszínterek közötti különbségeket is, valamint a kettős felhasználású fegyverek problémáját.
Mindezen felül a jövő jelentős problémájává vált az európai hatalmi egyensúly alakulása. Oroszország az ukrajnai invázióval kilátástalan gazdasági helyzetbe került, amely hatással van a védelmi költségvetés alakulására.
Ez különösen nagy probléma Moszkva számára az európai kontinenst illetően, hiszen a befolyási képessége nagy mértékben csökkent az Európai Unióhoz képest.
Ez nem csupán a bruttó nemzeti terméket illetően mutatkozik meg, hanem az emberi erőforrások szintjén is, hiszen a mozgósítás következtében Oroszország rengeteg munkaképes férfit veszített el.
The Putin Exodus: More than a quarter of a million Russian men have fled their homeland since mobilisation was announced less than a week ago pic.twitter.com/q5NOSmeoMt
— Business Ukraine mag (@Biz_Ukraine_Mag) September 26, 2022
Emellett – a szankciók következtében – technológiailag olyan szinten elszigetelődött a nyugattól, hogy a haditechnikai utánpótlás nagy mértékben ellehetetlenült. A többi között ez az egyik legfontosabb oka annak, hogy az orosz fenyegetés csökkenő tendenciát mutat.
Annak ellenére, hogy bizonyos képességek – ideértve a nukleáris arzenált – továbbra is Moszkva rendelkezésére állnak, a klasszikus értelemben vett haderő minden Ukrajnában töltött nappal gyengül.
Mindeközben Európában jelentős fegyverkezés van kialakulóban, amely nem csupán a nehézfegyverzet területén érzékelhető, de a modern technológiák szintjén is. Ahogy intézetünk kutatói is értekeztek már erről, egyre több európai NATO-tag törekszik a 2%-os védelmi ráfordítás elérésére. Ebben különösen nagy szerepet fognak kapni az olyan költséghatékony újdonságok, mint például a JAVELIN vagy az NLAW rendszerek, hiszen egy modern nyugati tank áráért legalább 10 indítóállványt, valamint 100 lőszert lehet vásárolni ezekből.
Ezen felül – Hoffman szerint – az európai kormányoknak be kell fektetniük a parancsnoki láncok fejlesztésébe, valamint a légvédelembe is, hiszen Ukrajna megmutatta, hogy a jövőt a pilóta nélküli robotrepülőgépek jelentik.
Európa megerősödésével párhuzamosan azonban felmerül a kérdés, hogy az Egyesült Államoknak mennyiben éri meg ennél is többet befektetni az európai biztonsági status quo fenntartásába. Csak úgy, mint az európaiaknak, az USA-nak is adaptálódnia kell a háború hozta technológiai innovációkhoz, azonban az előretolt védelemhez való amerikai hozzájárulás jelentős forrásokat emészt fel a védelmi költségvetésből, miközben potyautas magatartásra késztetheti az európai NATO-tagokat. Mindeközben pedig az amerikai stratégiának minden eddiginél jelentősebb mértékben kell figyelmet fordítania a csendes-óceáni régióra, hiszen a Kínával való feszültségek a jövőben minden bizonnyal növekedni fognak, amit Hszi Csin-ping újabb ciklusa is indokol (erről itt írtunk részletesebben).
Összefoglalva tehát annak ellenére, hogy az ukrajnai háború még javában tart, a nyugati nagyhatalmaknak már most fel kell készülniük az orosz invázió utáni világrendre, hiszen az minden eddiginél több kihívást fog jelenteni számukra.
Kíváncsi vagy, hogyan eszkalálódott az orosz-ukrán konfliktus? A témával kapcsolatos összes cikkünket itt találod.
Szemlézte: Szenes Eszter
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
