A 2023. január 20-i ramsteini NATO-találkozó gyakorlatilag eredménytelenül ért véget. A legfontosabb kérdésben, a Leopard 2 harckocsik szállításában nem tudtak megegyezni a felek, a németek ismét blokkolták az eszköz szállítását. De tényleg a Leopardra van a legnagyobb szüksége Ukrajnának?

Mark Milley amerikai vezérkari főnök nehéz helyzetben volt 2023. január 20-án este Ramsteinben, miután Berlin többórás tárgyalások után sem egyezett bele a Leopard 2 harckocsik Ukrajnának való szállításába. Egyrészt biztatnia kellett az elégedetlen ukránokat, hogy a Nyugat nem hagyja őket magukra, másrészt nem szabadott a németeket nyilvánosan elítélnie, nehogy a nyugati szövetségben is újabb töréseket idézzen elő. Végül annyira futotta az erőfeszítés, hogy hangsúlyozta: az ország megvédése nem egyetlen fegyverrendszertől függ. Állítása szerint az elfogadott fegyvercsomag még így is bőségesen elegendő ahhoz, hogy megerősítse az ukrán hadsereget.

Egy lépést a deeszkaláció felé is tett: közölte, hogy az ukrán hadseregnek „nagyon nehéz” lenne év végéig kiszorítani az oroszokat a területéről.

Mindezek általános megállapítások, amelyek nem árulnak el túl sok mindent arról, hogy valójában mi is jelenleg az ukránok helyzete a fegyverrendszerek terén, s hogy valóban hiányolnak-e új nyugati fegyvereket. Az ukrán kommunikáció egyértelműen fókuszál a harckocsikra: Zelenszkij elnök is nyíltan kiemelte ezt a ramsteini tanácskozóknak címzett videoüzenetében. Él azonban a gyanú, hogy ez leginkább „stratégiai kommunikáció”, amely nemcsak a Nyugatnak, hanem az oroszoknak is szól. Azzal, hogy az ukránok harckocsikat követelnek, ráirányítják a figyelmet arra, hogy támadásra készülnek. Ez a támadás pedig, ha bekövetkezik, logikusan a melitopoli körzetben várható, távol az orosz harctevékenység mostani súlypontjától, a donyecki körzettől. Így tulajdonképpen az történik, hogy

az ukránok folyamatosan és nyilvánosan beszélnek egy bizonyos irányban végrehajtandó ellentámadásról és az ahhoz szükséges eszközökről, amivel az oroszok erőit, figyelmét elvonhatják a fő erőfeszítéstől Bakhmut alatt.

A nyugati harckocsik rendszerbe állítása továbbra is jelentős logisztikai problémákat okozna Ukrajnának. Az amerikaiak nem is ajánlják fel M1A2 Abrams eszközeiket, mert ezek komoly szakértelmet és karbantartást igénylő harckocsik. Mark Hertling, az amerikai hadsereg volt harckocsizója szerint a nem megfelelően kiképzett személyzet nagyon gyorsan tönkretenné ezeket a harckocsikat, nem sokat segítve Ukrajnának. A rendes kiképzés azonban hosszú idő.

Here's what I learned about tanks:
-The M1-series, in my view, is the best in the world.
-Training of tank crews/units is critical, and can't be hand-waved (if you do w/ an M1, you'll be ineffective while breaking lots of stuff).
-Everyone is an M1 expert, until they break it.7/

— MarkHertling (@MarkHertling) January 21, 2023

Éppen ezért az egyszerűbb, dízelmotoros Leopard 2-k megfelelőbb eszközök az ukrajnai harctérre. Persze így is teljesen új fegyverrendszerről, a megfelelő átképzésről és új logisztikai igényekről van szó - hívja fel a figyelmet Tom Cooper. Ha például a már megígért 14 brit Challenger 2 harckocsi mellett kerül ki a harctérre a Leopard, a két eszköznek két különböző lőszerre van szüksége, pedig mindkettő 120 mm űrméretű. A Challenger ugyanis hagyományos, huzagolt csövű löveggel rendelkezik, míg a Leopard 2 sima csövű főfegyverzettel van ellátva. Ezekbe a lövegekbe két különböző lőszer való, amelyek egyaránt eltérnek az ukránok által használt 120 mm lőszertől.

Így rögtön két új tüzérségi lőszerfajta logisztikáját kellene megszervezni, ha egy-egy csoport Leopard és Challenger elérné az ukrán frontot.

Ami viszont még fontosabb, az ukrán hadseregnek mindenekelőtt tüzérségre van szüksége. A tűzerő növelésével lehetségessé válik az oroszok lassan kialakuló gyalogsági létszámfölényének a csillapítása. A tüzérségi fölény fontossága a Royal United Services Institute 2022 novemberi elemzésének megjelenése óta vált hangsúlyossá az elemzők számára. Ekkor vált nyilvánvalóvá az is, hogy a 2022 február-márciusi kijevi ütközetet is az ukrán tüzérség nyerte meg végső soron, nem pedig csak „Saint Javelin” és „Saint NLAW” az ukrán közösség médiában mémmé vált nyugati páncéltörő eszközök.

Ilyen szempontból nagyon fontos a skandináv országok éppen Ramstein előtt beérkezett felajánlása.

A dánok 19 CAESAR, a svédek pedig 12 Archer önjáró löveget ajánlottak fel az ukránoknak. Az éppen állig felfegyverkező észtek is felajánlották korábbi arzenáljuk vontatott tarackjait. A skandináv eszközök 155 mm-es NATO lőszert, az észtek pedig szovjet mintájú 152 mm lőszert tüzelnek. Mindkét fajta Ukrajnában tömegesen használt lőszer, Nyugatról tízezrével kapnak ilyeneket, így legalább a lőszerek szállítása nem bonyolítja a logisztikát. Ukrajna ilyen rendszerekkel kaphat igazi esélyt a jelenlegi orosz offenzívasorozat megtörésére, a harckocsik pontos mennyisége és milyensége pedig mind politikailag, mind logisztikailag várhat, egy olyan időszakra, amikor az ukránok ismét magukhoz ragadják a kezdeményezést. Közben gyűlnek a támogató eszközök: az amerikaiak Ramsteinben a korábbi Bradleyk mellé Stryker lövészpáncélosokat is bejelentettek, nem is beszélve a svédek 50 CV-90 járművéről.

Kíváncsi vagy, hogyan eszkalálódott az orosz-ukrán konfliktus? A témával kapcsolatos összes cikkünket itt találod.

Szemlézte: Farkas Dániel

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon