2023. január 16. 16:00 - Danube Institute

Az enyhe tél nem jelenthet megoldást az Európát sújtó energiaválságra

Mindezidáig közel sem volt megszokott telünk, hiszen az időjárás inkább volt tavaszias, mint fagyos–havas. Az enyhe tél negatív és pozitív következményeket egyaránt vont maga után: a csapadék nélküli hónapok nagymértékben befolyásolják a gazdaság számos ágát, ugyanakkor pedig a szokatlanul magas hőmérséklet révén az energiakrízist is másként vészeltük át. Milyen hatásai vannak a kedvező időjárásnak a környezetre és a gazdaságra? Vajon a klímaváltozás pontot tehet az energiaválság végére?

shutterstock_2114645618.jpg

Idén télen igazi „hőhullám” söpört végig egész Európán: az újév beköszöntével Budapesten a hőmérséklet majdnem elérte a 20 fokot, Dél-Franciaországban ezidőtájt 25 fok volt, csakúgy, mint Bilbaóban vagy Németország egyes részein. Az enyhe tél azonban számos negatív tényezőt vonhat maga után:

a jelentősen kevesebb hó, illetve eső sokkal érzékenyebbé teheti a régiót az aszályra, csökken a vízenergia előállítási potenciálja, sőt még a kulcsfontosságú vízi útvonalak is átalakulhatnak.

A csapadék hiánya a mezőgazdaságra is rányomja bélyegét. A jótékony hótakaró hiánya elsősorban a növényekre lehet negatív hatással, azonban komoly áradások előidézője is lehet a rendkívüli talajszárazság miatt.
Lokális szinten már érezhető volt a hőmérséklet okozta probléma: Svájc és Franciaország, mint Európa közkedvelt téli úticéljai sem profitáltak annyit a turizmusból, mint korábban, hiszen a hó hiánya miatt a síközpontoknak ideiglenesen be kellett zárniuk. Lengyelországban elmaradtak a síugróversenyek, Bosznia és Hercegovina legpopulárisabb téli üdülőparadicsoma pedig szintén hó nélkül várta az odalátogatókat.

A felsorolt negatív aspektusoktól eltekintve a magas hőmérséklet - ha le nem is vette Európa válláról az energiaválság terhét - mindenféleképpen könnyített a kontinens helyzetén.

A kedvező időjárás révén csökkent a gáz iránti kereslet, a gáztárolókat sikerült megtölteni, összességében pedig elmondható, hogy Európa eddig fele annyi gázt használt el, mint az elmúlt két évben.

A gáz ára is csökkenő tendenciát mutatott: január 4-én 70.25 euró per megawattórába került – ugyanannyiba, mint 2022 februárjában, az orosz–ukrán háború kitörése előtt.

Összeségében ugyanakkor elmondható, hogy a korábbi hónapok pozitív kicsengésének ellenére a krízis végét még korai lenne bejelenteni, hiszen az energiaárak még ilyen feltételek mellett is a tavalyi kétszeresére rúgnak, csökkenést pedig nem jósolnak a közeljövőben. A jelenleg fennálló helyzet sok tényezőtől függ, illetve aránylag gyorsan megváltozhat. Egyrészről akár a közelgő tavaszi hónapok során érkezhet hidegfront, akár a következő tél lehet keményebb. Ráadásul nem szabad figyelmen kívül hagyni Kínát sem, hiszen amennyiben sikerül stabilizálni a gazdaságot a jelenlegi COVID szabályzások után, az országban ismét megnövekvő kereslet kétség kívül nagymértékben befolyásolja majd a piacot, illetve a gázellátás alakulását.

Szemlézte: Nyilas Sára

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon

komment
süti beállítások módosítása