Ahogy korábban is írtunk róla, az orosz-ukrán háború eszkalációja lényegében volt hatással Berlin külpolitikai stratégiájára. Miután Olaf Scholz német kancellár a német külpolitikai diskurzus központi elemévé tette a Zeitenwende vízióját, egyértelművé vált, hogy az ország pozíciója a multipoláris világrendben átalakul. Ennek kifejezetten fontos pontját adják a Berlin és Kijev közötti kapcsolatok, amely az Ukrajnának nyújtott támogatásokban is megmutatkozik. Bár eleinte a két fél közötti párbeszéd kissé viharosnak tűnt, mára Németország Ukrajna egyik legaktívabb támogatójává vált, amely Kijev számára stratégiai jelentőséggel bír. Tadeusz Inwański a varsói Centre for Eastern Studies (Ośrodek Studiów Wschodnich – OSW) Belarusszal, Ukrajnával, valamint Moldovával foglalkozó részlegének vezetője  értékelte az ukrán-német kapcsolatok aktuális állapotát.

Sokan 2001. szeptember 11-hez hasonlítják a Hamász Izrael ellen indított terrorakcióját, hiszen 2023. október 7-e hasonló sokként érte a világot, mint amikor az első repülőgép becsapódott az Ikertornyokba. Csakúgy, mint 9/11 esetén, a jelenlegi helyzetben is felmerül a kérdés, hogy hogyan érhette ennyire váratlanul a támadást elszenvedő felet egy olyan akció, amelynek összehangolt jellege hónapokon át tartó tervezést és előkészítést igényelt. Emily Harding, a Center for Strategic and International Studies International Security Programjának igazgatóhelyettese és vezető kutatója legújabb írásában azt vizsgálta, hogy az izraeli hírszerző közösség milyen hibákat véthetett, amelyek az emberek ezreinek halálát követelő offenzívához vezettek.

A klímaváltozás okozta természeti katasztrófák egyre sűrűbben fordulnak elő, és ezt az érintett területek iskolái is megszenvedik. Legyen az tornádó, extrém hőség vagy áradás, az amerikai intézmények már mindet átélték. A károk kijavítása évekbe telik, nem is beszélve a folyamatosan megszakított oktatásról, ami a tanulók vizsgaeredményein is meglátszik.

Miután 2023. október 7-én a Hamász – amelyet mind az Európai Unió, mind az Egyesült Államok terrorszervezetként tart számon – átfogó támadást indított Izrael államterülete ellen, az eddig is törékenynek bizonyuló közel-keleti status quo megroppanni látszott. Bár a konfliktus eddig nem eszkalálódott államközi konfrontációvá, a régióban számos olyan aktor van, amelyek érdekeltek lehetnek az események alakulásában, ráadásul a helyzetet az egyre mélyülő humanitárius válság is súlyosbítja. A Center for Strategic and International Studies vendégkutatói, azaz Michael Kimmage, a Catholic University of America professzora és Hanna Notte, a James Martin Center for Nonproliferation Studies programigazgatója a Foreign Affairs hasábjain értékelték a Hamász támadásának nemzetközi rendre gyakorolt implikációit, egyenként elemezve a négy meghatározó hatalom szempontjait.

Recep Tayyip Erdoğan jelenlegi külpolitikáját egyoldalú narratívából olvasva könnyen lehet - NATO tagságának ellenére - Nyugat ellenesnek, Ukrajnának nyújtott jelentős támogatása mellett még akár orosz barátnak, imperialistának, vagy éppen békét hirdetőnek nevezni. Ezek az egymásnak ellentmondó megközelítések jól ábrázolják a török külpolitika összetettségét. Így a helyzet láthatóan jóval komplexebb.

,,Amiért Ukrajnának meg kell nyernie az orosz-ukrán háborút” (Why Ukraine Needs to Win the Russia-Ukraine War) címmel rendezett előadást a Danube Institute október 11-én, a Lónyay-Hatvany-villában. A megközelítőleg kétórás beszélgetés során szó esett a többi között Ukrajna szuverenitásáról, a háború eddigi menetéről, Oroszország múlt századi történelméről, az orosz politika jellegéről, valamint a NATO és az USA szerepéről is.

2023. október 7-én, szombaton a Hamász terroristái a Gázai övezethez közel fekvő izraeli településeket támadtak meg és több száz ártatlan civilt öltek meg. A világ vezető politikusai rövid időn belül egymás után ítélték el a palesztin milicisták kegyetlenségét, ám a különböző nyilatkozatok között lényeges hangsúlybeli különbségeket fedezhetünk fel. A brazil elnök, Luiz Inácio Lula da Silva, olyan megoldást sürget, „amely garantálja egy gazdaságilag életképes palesztin állam létezését”.

Idén október 9-én első alkalommal került megrendezésre a Pro-Izrael Csúcstalálkozó (Pro-Israeli Summit) az Alapjogokért Központ szervezésében a Néprajzi Múzeumban. A heteken át tartó szervezést a konferencia előtt két nappal kirobbant izraeli háború nemhogy negatívan befolyásolta volna, hanem méginkább megerősítette a két ország közötti barátságot és együttműködést.

Kép forrása: Facebook

Vajon a voksolás elhozza-e a rendet Latin-Amerika egyik legveszélyesebb országába?

Az Amerikai Egyesült Államok a történelem során a nemzetközi kapcsolatok megkerülhetetlen tényezőjévé nőtte ki magát. Az ország biztonságpolitikai stratégiájának köszönhetően szövetségeseinek köre jelentős méreteket öltött. A kritikusok szerint azonban a partnerségek gyűrűjébe burkolózott ország viselkedése paktummániává nőtte ki magát, mely jelen szövevényes világban egyre inkább árt, mint használ. A Foreign Policy írását szemlézzük. 

Múlt vasárnap választásokat tartottak Bajorországban. Az eredmények többé-kevésbé alátámasztották az előzetes felméréseket: a tartomány legnagyobb kormányzó pártja a német kereszténydemokraták (CDU) tartományi szövetségese, a CSU marad. Innentől két meghatározó kérdés formálja a bajor – és a német – belpolitikát: milyen jövőt jósolnak a tartományi választások Olaf Scholz „jelzőlámpa” koalíciójának, illetve az egyre előretörő AfD-nek?

Az Egyesült Államok Kongresszusa az elmúlt néhány hétben a teljes leállás szélére sodródott. A Képviselőház sokáig nem tudott kompromisszumot kötni egy törvényjavaslat kapcsán, amely harminc napnyi haladékot szolgáltatott volna a finanszírozási kérdésekről való megegyezésre, illetve bevezetett volna néhány, a republikánusok számára fontos határvédelmi rendelkezést.

Nemrégiben Lampedusából érkező bevándorlók jelentek meg Párizsban, valamint tervben van a vidéki falvak közötti elosztásuk is. Mindezt úgy, hogy Franciaország sokáig az ellenkező álláspontot képviselte, illetve ellenezte a szigeten tartózkodók befogadását – adta hírül a The European Conservative. 

Izrael ismét hadban áll! - jelentette be Benjámin Netanjahu miniszterelnök 2023. október 7-én, miután a Hamasz szombaton meglepetészszerűen megtámadta az országot. Ez minden bizonnyal a Jóm Kippur-i háború óta a legvéresebb és legkiterjedtebb háború, amelyet Izrael ellen vívnak.

Az elmúlt hónapokban számos kínai magasrangú tisztviselőt távolítottak el a pozíciójából, ideértve például a rakétaosztag parancsnokát vagy éppen a védelmi minisztert. A Felszabadító Hadsereg már a megalakulását követően is nagy autonómiával rendelkezett a meglehetősen centralizált kínai állami struktúrában, amely az 1980-as években tetőzött. Bár Hszi 2012-es hatalomra kerülését követően igyekezte megregulázni a haderőt, a jelenlegi helyzet mégis azt mutatja, hogy az elnök újfent rákényszerül a kontroll megerősítésére. Joel Wuthnow, a National Defense University Nemzeti Stratégiai Tanulmányok Intézetének szenior kutatója a Foreign Affairs hasábjain elemezte a Kínai Népi Felszabadító Hadseregben végbemenő folyamatokat, valamint ezek Hszi hatalmára gyakorolt implikációit.

Az elmúlt időszakban rekordszámú illegális határsértést regisztráltak az amerikai hatóságok. Mindeközben pedig számos texasi város vészhelyzetet hirdetett, mivel az illegális bevándorlók nemcsak a kormány tartalékait élik fel, hanem a településeken élők mindennapjait is megnehezítik. Mi történik jelenleg Amerikában és van-e kiút a helyzetből? A latin-amerikai, illetve az amerikai állapotokról a Wall Street Journal számol be.

Oroszország és Kína kapcsolata rendkívül összetett. A két országot a kihívásokban és nézeteltérésekben gazdag történelmük ellenére az elmúlt évtizedek eseményei - a többi között az orosz-ukrán háború - stratégiai partnerség megkötésére ösztönözte. A felborulni látszó világrendben egyre több váratlan fordulatnak lehetünk szemtanúi. Jelen események fényében semmi sem kizárható, még akár egy egykor elképzelhetetlennek tűnő orosz-kínai katonai szövetség sem – írja a Foreign Policy. 

Robert Fico szlovák politikus összesen 10 évig volt Szlovákia miniszterelnöke. Politikai karrierje során számos vitát váltott ki, és sokszor szembekerült az ellenzékkel és a polgári szervezetekkel. Politikáját gyakran az gazdasági populizmus és a nacionalizmus jellemezte.

Ahogy korábban is írtunk róla, a globális felmelegedés elleni küzdelem mára csupán mérsékelni tudja a klímaváltozás hatásait, teljes mértékben nem képes megszüntetni azokat. Miközben szeptemberben 2300 halálos áldozatot követeltek az áradások Líbiában, amerikai szakértők pedig megnövekedett aktivitást jósolnak az idei hurrikánszezon végére, Európában megrendülni látszik a nagyhatalmak elkötelezettsége a klímacélokkal kapcsolatban. Noah J. Gordon, a Carnegie Endowment for International Peace Fenntarthatóság, Klíma, és Geopolitika programjának megbízott társigazgatója, valamint Dan Helmeci, a Carnegie Endowment junior kutatója az Internationale Politik Quarterly hasábjain fejtegették a klímacélokról szóló nemzeti törvények jogi kötőerejének kérdéseit Németország és az Egyesült Királyság példáján keresztül.

2022 február 24-én, amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát, az Egyesült Államok azonnal bejelentette szándékát Kijev támogatására. Mindezzel párhuzamosan Washington legnagyobb kihívója, a Kínai Népköztársaság növelte a katonai jelenlétet a Tajvan-szorosban. Természetesen a válasz nem maradt el, az amerikaiak is elkezdték kiépíteni saját szövetségesi hálózatukat. Ezzel a hidegháború nyertese, vállalva a kétfrontos geopolitikai játszma árát, növelte a tétet mind Kelet-Európában, mind pedig a Távol-Keleten.

Nemrég került a kezembe a francia Le Point magazin egy júniusi kiadványa, amelynek címlapján a francia politológus, Jérôme Fourquet portréja látható. Kutatásaival Fourquet, aki egyébként a legrégebbi francia közvéleménykutató intézet, a tekintélyes IFOP (Institut francais d’opinion publique) véleményrészlegének vezetője, többek között a vallás, az identitás és a bevándorlás problémakörei felé megnyilváuló társadalmi attitűdőket térképezi fel.

Sorozatunk első két részében (amely itt és itt érhető el) a trumpizmus felemelkedését vizsgáltuk, különleges tekintettel annak eszmetörténeti vonatkozására. Jelen bejegyzés még egy szempontot szolgáltat ezen elemzéshez. Az amerikai politikai kultúra gyengülésének mélyén ugyanis nem mással, mint az amerikai alkotmány politikai tradíciójának gyengülésével szembesülünk.

A 2024-es Nyári Olimpiai Játékokat Párizsban rendezik és ez máris felpezsdítette a francia médiát, ugyanis sok új intézkedést vezetnek be. A szekularizmusáról híres ország sportminisztere, Amélie Oudéa-Castère nemrég bejelentette a hidzsáb viselésének betiltását az olimpiai versenyeken a francia résztvevőknek. A döntést viszont az ENSZ nem nézte jó szemmel.

Nemrég tartották meg a G20-ak 18. miniszteri csúcstalálkozóját, amelynek házigazdája a G20-ak idei soros elnökségét ellátó India volt. Az eseményre, a nemrégiben felújított, Bharat Mandapam Nemzetközi Kiállítási és Konferencia Központban (IECC) került sor.

Hatalmas öröm és büszkeség érte Magyarországot, hiszen ezen a héten zajlik Stockholmban a 2023-as Nobel-díjak bejelentése átadó és máriskettős magyar sikert ünnepelhetünk. A hétfőn Karikó Katalin és kutatótársa, Drew Weissman mikrobiológus vehette át az élettani és orvosi Nobel-díjat, kedden pedig a Pierre Agostini, Krausz Ferenc és Anne L'Huillier trió kapta a fizikai Nobelt.

Az Európába irányuló migráció megfékezésére és ellenőrzésére Németország visszaállította a határellenőrzést Lengyelországgal és Csehországgal közös határain. Vajon elég lesz-e ez az intézkedés az elszabadult migrációs és embercsempész helyzet kezelésére?

Justin Trudeau a kanadai parlament nevében is bocsánatot kért, miután az alsóház elnöke, Anthony Rota a Képviselőházba invitálta Jaroszlav Hunkát, aki a második világháború alatt az SS 14. Waffen Grenadier hadosztályában szolgált. Az eset óriási felháborodást keltett, hiszen a náci katonai egység zsidó és lengyel civilek meggyilkolásáért is felelős.

Új-Zélandon nemsokára választásokat tartanak és úgy néz ki, hogy kormányváltás jöhet. Egy nemrégiben megjelent felmérés szerint az úgynevezett First Party rohamosan jön fel a Munkáspárt mellé. De mi is történt pontosan?

Egyre erősödnek az Ukrajnába történő fegyverszállítást kritizáló hangok Közép-Kelet-Európában, főként Lengyelországban.

A szeptember 27-én tartott első, majd a szeptember 29-én tartott második körből álló parlamenti beiktatási vita végül nem hozta el Alberto Núñez Feijóo spanyol néppárti politikus számára a győzelmet. Az igen heves belpolitikai viszonyok közepette megtartott vita, illetve a szinte állandó jellegű bizonytalanság következtében pedig még az is bekövetkezhet, hogy a jelenleg ügyvezető miniszterelnökként dolgozó Pedro Sánchez második mandátumát kezdi meg miniszterelnökként.