2023. október 7-én, szombaton a Hamász terroristái a Gázai övezethez közel fekvő izraeli településeket támadtak meg és több száz ártatlan civilt öltek meg. A világ vezető politikusai rövid időn belül egymás után ítélték el a palesztin milicisták kegyetlenségét, ám a különböző nyilatkozatok között lényeges hangsúlybeli különbségeket fedezhetünk fel. A brazil elnök, Luiz Inácio Lula da Silva, olyan megoldást sürget, „amely garantálja egy gazdaságilag életképes palesztin állam létezését”.

Brazília munkáspárti elnöke 2022-ben, szoros versenyben Jair Bolsonaroval szemben, megnyerte az elnökválasztást. A külpolitikai szempontból meglehetősen aktív Lula da Silva számára a Közel-Kelet sosem számított periférikus térségnek. Korábbi elnöksége alatt, 2005-ban, Brazíliavárosban rendezték meg a dél-amerikai és arab államok első közös csúcstalálkozóját, 2010-ben pedig Brazília Törökországgal és Iránnal közösen megállapodást írt alá, melyben hangsúlyozták Irán jogát az atomenergia békés célú felhasználására. Ugyancsak Luiz Inácio Lula da Silva elnöksége alatt történt, hogy a dél-amerikai állam elismerte Palesztinát államként. Brazília példáját rövidesen a térség több más állama is követte.

Lula eddig megszokott Közel-Kelet politikájához illeszkedik a kiújult palesztin-izraeli küzdelemmel kapcsolatban közzétett Twitter bejegyzése is. Ebben 

ugyan kifejezte részvétét az áldozatok hozzátartozóinak és elítélte a terrorizmust, azonban ezen túlmenően szorgalmazta azt is, hogy a nemzetközi közösség tárgyalások útján találjon olyan megoldást a konfliktusra, amely „garantálja egy gazdaságilag életképes palesztin állam létezését”.

Fiquei chocado com os ataques terroristas realizados hoje contra civis em Israel, que causaram numerosas vítimas. Ao expressar minhas condolências aos familiares das vítimas, reafirmo meu repúdio ao terrorismo em qualquer de suas formas.

O Brasil não poupará esforços para…

— Lula (@LulaOficial) October 7, 2023

Vajon mi az oka annak, hogy Luiz Inácio Lula da Silva élen jár a palesztin ügy támogatásában? A válasz az ország egyik legfőbb külpolitikai törekvésében keresendő, Brazília ugyanis az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjává szeretne válni. A dél-amerikai állam, amely 2023. októberében a BT soros elnöke, szívesen ragadja meg a lehetőségeket, melyekkel demonstrálhatja, ő is felelős nagyhatalom, melynek helye van az ENSZ BT állandó tagjai között is, noha Brazíliát gyakran választják be a szervezetbe a nem állandó tagok közé.

A nemzetközi politikában való szerepelni akaráson túlmenően az is elmondható, hogy 

a palesztin államiság kérdése egy olyan ügy, amelynek támogatása által az egyes nagyhatalmak nem csak az arab országok, hanem a különböző iszlám vallású hatalmak támogatását is meg tudják nyerni, akár piacszerzés vagy a politikai befolyás növelésének céljából. 

Korábban például Szergej Lavrov orosz külügyminiszter annak érdekében, hogy elterelje a figyelmet az orosz-ukrán konfliktusról és hogy megossza a nemzetközi közvéleményt, szintén szóba hozta a palesztin kérdést. „Amennyiben nem képesek aludni az orosz-ukrán konfliktus miatt, van néhány javaslatom, hogy meg tudjanak nyugodni. Képzeljék el, hogy ugyanez történik Afrikában és a Közel-Keleten. Képzeljék el, hogy Ukrajna Palesztina és, hogy Oroszország az Egyesült Államok". 

Lula Közel-Kelet politikáját tehát egyfajta logikus önérdekkövetés jellemezi, azonban  más kérdés, hogy a kétállami megoldás mennyire kivitelezhető. Az első, 1948-as arab-izraeli háború pont amiatt robbant ki, mert az arab fél nem fogadta el Palesztina két részre osztását egy zsidó és egy arab államra. Izrael megnyerte a háborút, ám Egyiptom elfoglalta a Gázai övezetet, Transzjordánia pedig Ciszjordániát és Kelet-Jeruzsálemet. Noha Gáza, Kelet-Jeruzsálem és Júdea-Szamaria az arab államok kezében volt, mégsem hozták létre azon Palesztinát. Sőt mi több, 1950-ben Transzjordánia annektálta Ciszjordániát (és létrejött Jordánia). 

A palesztin államiság felkarolása és emberi jogi szempontból való túlhangsúlyozása csak akkor kezdődött el, amikor már Izrael olyan erős lett, hogy a környező arab államok gyakorlatilag letettek arról, hogy katonai erővel szerezzenek érvényt akaratuknak.

Természetesen ettől még nem lett béke. A nemzetközi terrorizmus támogatásával és az iráni iszlám forradalom győzelmével Izraelnek új kihívásokkal kell szembenéznie. Lula megoldási javaslatára a következő kérdés merül fel: Vajon Izrael saját biztonsága és fennmaradása szempontjából megbízhat-e egy „gazdaságilag életképes” palesztin államban, közvetlen szomszédságában, ha még a Gázai övezet is ekkora problémát tud okozni?
Brazília korábbi elnöke, a közismerten Izrael barát Jair Bolsonaro Twitter bejegyzésében azt hangsúlyozza: „Ahhoz, hogy béke uralkodjon a térségben, a palesztin vezetőknek fel kell hagyniuk a terrorizmussal, és el kell ismerniük Izrael létjogosultságát.”

- Pelo respeito e admiração ao povo de Israel repudio o ataque terrorista feito pelo Hamas, grupo terrorista que parabenizou Luís Inácio Lula da Silva quando o TSE o anunciou vencedor das eleições de 2022.

- Fundado em 1948, por deliberação da ONU de 1947, em sessão presidida… pic.twitter.com/MN71u3YRmZ

— Jair M. Bolsonaro (@jairbolsonaro) October 7, 2023

Bolsonaro nem mulasztotta el megemlíteni azt sem, hogy az Izraelt megtámadó Hamász 2022-ben gratulált Luiz Inácio Lula da Silva választási győzelméhez, amit a Gazeta do Povo nevű konzervatív brazil újság is megerősít.

Összességében elmondható, hogy a nagyhatalmak, az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagságára vágyó Brazíliával együtt, alapvetően a saját érdekeiknek megfelelően alakítják külpolitikájukat, a kis államok pedig, mint Izrael nem bízhatják saját biztonságukat más államokra. Ha meg is valósul a jövőben az úgynevezett kétállami megoldás, az az elmúlt hetvenöt év tapasztalata alapján minden bizonnyal rövid életű lesz.

Szemlézte: Zámbori Jonatán

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon