2023. október 15. 09:00 - Danube Institute

A brazil elnök „gazdaságilag életképes” palesztin államot akar

2023. október 7-én, szombaton a Hamász terroristái a Gázai övezethez közel fekvő izraeli településeket támadtak meg és több száz ártatlan civilt öltek meg. A világ vezető politikusai rövid időn belül egymás után ítélték el a palesztin milicisták kegyetlenségét, ám a különböző nyilatkozatok között lényeges hangsúlybeli különbségeket fedezhetünk fel. A brazil elnök, Luiz Inácio Lula da Silva, olyan megoldást sürget, „amely garantálja egy gazdaságilag életképes palesztin állam létezését”.

shutterstock_2191177363.jpg

Brazília munkáspárti elnöke 2022-ben, szoros versenyben Jair Bolsonaroval szemben, megnyerte az elnökválasztást. A külpolitikai szempontból meglehetősen aktív Lula da Silva számára a Közel-Kelet sosem számított periférikus térségnek. Korábbi elnöksége alatt, 2005-ban, Brazíliavárosban rendezték meg a dél-amerikai és arab államok első közös csúcstalálkozóját, 2010-ben pedig Brazília Törökországgal és Iránnal közösen megállapodást írt alá, melyben hangsúlyozták Irán jogát az atomenergia békés célú felhasználására. Ugyancsak Luiz Inácio Lula da Silva elnöksége alatt történt, hogy a dél-amerikai állam elismerte Palesztinát államként. Brazília példáját rövidesen a térség több más állama is követte.

palesztin_elismeres.jpg

Lula eddig megszokott Közel-Kelet politikájához illeszkedik a kiújult palesztin-izraeli küzdelemmel kapcsolatban közzétett Twitter bejegyzése is. Ebben 

ugyan kifejezte részvétét az áldozatok hozzátartozóinak és elítélte a terrorizmust, azonban ezen túlmenően szorgalmazta azt is, hogy a nemzetközi közösség tárgyalások útján találjon olyan megoldást a konfliktusra, amely „garantálja egy gazdaságilag életképes palesztin állam létezését”.

 

Vajon mi az oka annak, hogy Luiz Inácio Lula da Silva élen jár a palesztin ügy támogatásában? A válasz az ország egyik legfőbb külpolitikai törekvésében keresendő, Brazília ugyanis az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjává szeretne válni. A dél-amerikai állam, amely 2023. októberében a BT soros elnöke, szívesen ragadja meg a lehetőségeket, melyekkel demonstrálhatja, ő is felelős nagyhatalom, melynek helye van az ENSZ BT állandó tagjai között is, noha Brazíliát gyakran választják be a szervezetbe a nem állandó tagok közé.

A nemzetközi politikában való szerepelni akaráson túlmenően az is elmondható, hogy 

a palesztin államiság kérdése egy olyan ügy, amelynek támogatása által az egyes nagyhatalmak nem csak az arab országok, hanem a különböző iszlám vallású hatalmak támogatását is meg tudják nyerni, akár piacszerzés vagy a politikai befolyás növelésének céljából. 

Korábban például Szergej Lavrov orosz külügyminiszter annak érdekében, hogy elterelje a figyelmet az orosz-ukrán konfliktusról és hogy megossza a nemzetközi közvéleményt, szintén szóba hozta a palesztin kérdést. „Amennyiben nem képesek aludni az orosz-ukrán konfliktus miatt, van néhány javaslatom, hogy meg tudjanak nyugodni. Képzeljék el, hogy ugyanez történik Afrikában és a Közel-Keleten. Képzeljék el, hogy Ukrajna Palesztina és, hogy Oroszország az Egyesült Államok". 

Lula Közel-Kelet politikáját tehát egyfajta logikus önérdekkövetés jellemezi, azonban  más kérdés, hogy a kétállami megoldás mennyire kivitelezhető. Az első, 1948-as arab-izraeli háború pont amiatt robbant ki, mert az arab fél nem fogadta el Palesztina két részre osztását egy zsidó és egy arab államra. Izrael megnyerte a háborút, ám Egyiptom elfoglalta a Gázai övezetet, Transzjordánia pedig Ciszjordániát és Kelet-Jeruzsálemet. Noha Gáza, Kelet-Jeruzsálem és Júdea-Szamaria az arab államok kezében volt, mégsem hozták létre azon Palesztinát. Sőt mi több, 1950-ben Transzjordánia annektálta Ciszjordániát (és létrejött Jordánia). 

A palesztin államiság felkarolása és emberi jogi szempontból való túlhangsúlyozása csak akkor kezdődött el, amikor már Izrael olyan erős lett, hogy a környező arab államok gyakorlatilag letettek arról, hogy katonai erővel szerezzenek érvényt akaratuknak.

Természetesen ettől még nem lett béke. A nemzetközi terrorizmus támogatásával és az iráni iszlám forradalom győzelmével Izraelnek új kihívásokkal kell szembenéznie. Lula megoldási javaslatára a következő kérdés merül fel: Vajon Izrael saját biztonsága és fennmaradása szempontjából megbízhat-e egy „gazdaságilag életképes” palesztin államban, közvetlen szomszédságában, ha még a Gázai övezet is ekkora problémát tud okozni?
Brazília korábbi elnöke, a közismerten Izrael barát Jair Bolsonaro Twitter bejegyzésében azt hangsúlyozza: „Ahhoz, hogy béke uralkodjon a térségben, a palesztin vezetőknek fel kell hagyniuk a terrorizmussal, és el kell ismerniük Izrael létjogosultságát.”

Bolsonaro nem mulasztotta el megemlíteni azt sem, hogy az Izraelt megtámadó Hamász 2022-ben gratulált Luiz Inácio Lula da Silva választási győzelméhez, amit a Gazeta do Povo nevű konzervatív brazil újság is megerősít.

Összességében elmondható, hogy a nagyhatalmak, az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagságára vágyó Brazíliával együtt, alapvetően a saját érdekeiknek megfelelően alakítják külpolitikájukat, a kis államok pedig, mint Izrael nem bízhatják saját biztonságukat más államokra. Ha meg is valósul a jövőben az úgynevezett kétállami megoldás, az az elmúlt hetvenöt év tapasztalata alapján minden bizonnyal rövid életű lesz.

Szemlézte: Zámbori Jonatán

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon

komment
süti beállítások módosítása