A novemberi választások során a fontos csatatér állam Arizonában az abortuszhoz való jogokról is dönthetnek az amerikai szavazók. Ezzel már összesen hét államban szerepel a kérdés az őszi szavazólapokon, miközben a „reproduktív jogok” témája egyre fontosabb szerepet kap a demokrata kampányban.
A 2024-es párizsi Olimpia sokak számára egy megosztó esemény volt. Míg az elmúlt évtizedekben elsősorban a sport ünnepéről szólt, az idei nyári játékokban egy erős politikai üzenet is érződött. Sajnos az történt, amire lehetett számítani Franciaországban: a woke ideológia nem maradt ki a szervezésből.
Az elmúlt években a geopolitikai helyzet jelentős változásoknak volt tanúja, különösen a világ nagyhatalmai közötti kapcsolatokban. Ennek az átalakulásnak az élén Kína és Oroszország erősödő szövetsége áll, egy olyan partnerség, amely gyorsan fejlődött a Nyugattal, különösen az Egyesült Államokkal szembeni feszültségek fokozódására adott válaszként.
Véglegesítette a tűzszüneti javaslatot az Egyesült Államok, Egyiptom és Katar, az Izrael és a Hamász közötti háború megszüntetésére. Joe Biden amerikai elnök azt mondta, hogy optimista, ezzel szemben egy magas rangú Hamász tisztviselő arról számolt be, hogy nem történt előrelépés, és a közvetítők "illúziókat táplálnak" – írja a BBC.
Gyertyákkal a kezükben nők százezrei vonultak végig egy éjszaka India városaiban, hogy tiltakozzanak egy fiatal orvosnő kórházban történt brutális megerőszakolása és meggyilkolása ellen, ami a szigorú új törvények ellenére is felszította a nők biztonságának hiánya miatt érzett dühöt.
Igencsak meglepő dolog történt a háború harmadik évében. Az ukrán szárazföldi erők betörtek az oroszországi Kurszk régióba. Ezen eseménysorozat már csak azért is tűnik érdekesnek, mivel ekkora ukrán katonai műveletre még nem került sor Oroszország területén. Kérdés természetesen, hogy hogyan tudtak az ukrán erők több 10 kilométert haladni a határtól néhány napon belül; illetve, hogy melyek is ezzel a vakmerő manőverrel Kijev céljai. Cikkünkben megpróbálunk választ adni a jelenlegi művelet sikerének okaira és annak háborúra gyakorolt lehetséges hatásaira is.
Elon Musk, az elektromos autózás úttörője, az űrmissziók reformátora, az egyik legnépszerűbb közösségi platformnak, az X-nek a tulajdonosa és az emberi agy-számítógép fejlesztője immár a közügyekben is érdekelt, mert élő közvetítésben készített interjút a republikánus Donald Trumppal, amely során a támogatásáról biztosította az elnökjelöltet. A beszélgetés rengeteg témát felölelt és még a hozzászólók is kérdezhettek.
A Sky News értesülései szerint eddig 927 embert tartóztattak le a nagy-britanniai zavargások miatt, és közülük 466 ellen emeltek vádat, sokakat pedig előzetes letartóztatásba helyeztek.
Augusztus 5-én, a fővárost ellepő zavargásokat követően, Sejk Haszina, Banglades autoriter miniszterelnöke lemondott és elhagyta az országot. Helyére a Nobel-díjas Muhammad Iunúsz került, aki szerint az ország megérte „második felszabadítását”, és akinek most az a nehéz feladat jut, hogy újraépítse Banglades demokratikus kormányát.
Többfrontos háborúba keveredhet Izrael, miután nemrég két sikeres kivégzési akció keretében likvidálta a Hezbollah és a Hamasz terrorszervezetek két kulcsfontosságú vezetőjét – utóbbit ráadásul Iránban. Így nemcsak a zsidó állam északi határán eszkalálódhatnak az utóbbi hetekben rendszeressé vált harcok, hanem a perzsa regionális hatalom közvetlen támadásának veszélye is fennáll, ez viszont könnyen totális háborúhoz vezethet a pattanásig feszült Közel-Keleten.
Az algériai származású Imane Khelifet kizárta a Nemzetközi Bokszszövetség a 2023-as női világbajnokságról magas tesztoszteron szintjére, illetve a férfiakra jellemző XY-kromoszómájára hivatkozva. Ennek ellenére a 2024-es Párizsi Olimpián a Nemzetközi Olimpiai Bizottság engedélyezte a bokszoló részvételét a női versenyzők körében, Khelif pedig végül aranyéremmel zárt az ötkarikás játékokon. Mondhatjuk helyénvalónak ezt a döntést?
A globális részvénypiacokon hétfőn meredek esés volt tapasztalható. Amerikában a három fő index, az S&P 500, a Dow Jones és a NASDAQ az elmúlt csaknem két év legrosszabb kereskedési napját produkálta. A japán tőzsde pedig nagyjából 40 éve a legnagyobb összeomlását éli meg. A részvénypiacok visszaesése több tényező komplex kölcsönhatásának tudható be. A cikkben kitérünk arra, hogy a geopolitikai feszültségek hogyan befolyásolták a közelmúlt legkomolyabb esését?
Ahogy a Reuters hasábjaiban is olvashatjuk, Észak-Koreát áradások sújtják, és ezt az orosz elnök sem nézte tétlenül.
A Világbank becslése szerint Ukrajna háború utáni újjáépítése fél billió dollárba kerülne, azonban Ukrajna szerint ennek a duplája lenne szükséges. Ezek a költségek folyamatosan növekednek minden egyes nappal, amíg tart a háború.
Kongói Demokratikus Köztársaság és a szélsőséges fegyveres mozgalom, az M23 közti háború Ruanda segítségével új szintekre emelkedhet.
Az elmúlt egy hétben több érdekes fejlemény is érkezett a Lukoil szankció által kiváltott, potenciális ellátásbéli problémákat is előidézni képes ügy kapcsán. Megtudtuk, hogy az Európai Bizottság szerint nem áll fenn a kőolajhiány veszélye sem Szlovákia, sem pedig Magyarország esetében, valamint Horvátország felajánlotta segítségét az orosz energiáról való leválásban. Merre tovább?
Az elnök a kínai hadsereg napja kapcsán beszélt az ország aktuális stratégiai céljairól, kiemelve Kína határainak, tengerjogainak és légvédelmének megerősítését, miközben fokozódik a feszültség a nagyhatalom és több regionális szomszédja között.
A terrorizmus meghatározása összetett és számos tényezőtől függ. A definíciók általában az erőszak és a megfélemlítés civilek elleni jogtalan alkalmazásában, valamint politikai célok elérésében értenek egyet. Azonban a különböző társadalmak kulturális különbségei és az országon belüli eltérések további problémákat vetnek fel.
Donald Trump volt elnök és Kamala Harris elnökjelölt új televíziós reklámhullámot indított, miközben a drámaian megváltozott elnökválasztási kampányban igyekeznek előnyt szerezni. A reklámkampányok a novemberi elnökválasztásig tartó 100 napos sprint nyitányát is jelzik.
A párizsi olimpia szervezői rengeteg energiát és pénzt fektetettek abba, hogy a város legjobb arcát mutassa a versenyzőknek és nézőknek a játékok idején. Azonban nem elég, hogy olyan természeti erőkkel kell szembeszállniuk, mint a hőség vagy a Szajnát használhatatlanná tévő eső, a politikailag érzékeny helyzetben levő ország korrupciós botránnyal és biztonsági kockázatokkal is küzd.
Napjaink velejárója a klímaváltozás. Elég komolyan vesszük? A tendencia sajnos negatív: a társadalom jelentős része negligensen áll hozzá ehhez a közügyhöz.
Az Egyesült Királyságban megtartott júliusi választás teljes fordulatot eredményezett a brit politikában. Mondhatni bejött a papírforma, hiszen a legtöbb elemző cég is egyértelmű munkáspárti (Labour party) győzelmet prognosztizált. A westminsteri rendszerhez tartozik a „politikai váltógazdaság” fogalma, vagyis a győztes „mindent visz” elvének érvényesülése. Ennek köszönhetően minden a győztes kormánypártnak az akaratától függ, így az is, hogy egyes szakpolitikák milyen irányt vesznek. Cikkünkben a brit külpolitika lehetséges változásait vesszük górcső alá.
Mianmart a véget nem érő polgárháború mellett egy újabb veszély fenyegeti, egy olyan energiaválság, melynek komoly következményei lesznek a közeljövőben. Csökkent az energiatermelés és a gáz export is, a katonai kormányzat pedig egyre nehezebben birkózik meg az országban felmerülő problémákkal.
Robert Fico szlovák miniszterelnök július 29-én egy videóban közölte szándékát a publikummal – számolt be róla a Reuters. A július közepe óta húzódó Lukoil kálvária újabb fordulatát láthatjuk és felmerült a diplomáciai konfliktus kiszélesedése is.
Venezuelában július 28-án tartották a választásokat, amelyeken az állami közlés szerint a harmadik ciklusára készülő Nicolas Maduro nyert. Az ország választási szerve 80%-os feldolgozottság mellett Madurót 51,2%-os eredménnyel hirdette ki győztesnek.
Július 26-án, pénteken Gulyás Gergely a kormányinfón a Lukoil-kérdés kapcsán elmondta, hogy szerinte Ukrajna a szállítások blokkolásával azt a két országot zsarolja, melyek a béke és a tűzszünet pártján állnak. Erre reagálva, az ukrán elnök egyik tanácsadója, Mihajlo Podoljak a Reutersnek nyilatkozva elmondta, hogy Ukrajna részéről erről szó sincs.
Tizenkét gyermek és fiatal felnőtt meghalt, valamint több mint harmincan megsebesültek, amikor szombaton rakétatalálat ért egy drúz falut az Izrael fennhatósága alatt álló Golán-fennsíkon.
Kamala Harris aggodalmát fejezte ki Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel folytatott beszélgetése során a gázai civil áldozatokkal kapcsolatban, és hangsúlyozta a mielőbbi fegyverszünet szükségességét. Az amerikai alelnök keményebb hangot ütött meg, mint ezelőtt Biden, mely elnökjelölti kampányának céljait szolgálhatja.
Donald Trump, az USA volt elnöke, és a demokraták jelenlegi kihívója figyelmemre méltó kapcsolatokat ápol a NATO-val.
A napokban hatályba lépett Finnországban az a törvény, amely lehetővé teszi az ország számára, hogy elutasítsa a menedékkérőket az Oroszországgal közös keleti határon. Az intézkedést emberi jogi szervezetek bírálták, szerintük ez sérti a nemzetközi migrációs jogot és veszélyes precedenst teremt.
