2024. augusztus 07. 07:00 - Danube Institute

Hol tart most a Lukoil-ügy és mire számíthatunk?

Az elmúlt egy hétben több érdekes fejlemény is érkezett a Lukoil szankció által kiváltott, potenciális ellátásbéli problémákat is előidézni képes ügy kapcsán. Megtudtuk, hogy az Európai Bizottság szerint nem áll fenn a kőolajhiány veszélye sem Szlovákia, sem pedig Magyarország esetében, valamint Horvátország felajánlotta segítségét az orosz energiáról való leválásban. Merre tovább?

shutterstock_1939868074.jpg

Vegyük sorba, mi történt mostanában! 

1. Az Európai Bizottság megállapította, hogy Magyarország és Szlovákia számára a kőolajellátás biztonságát nem veszélyezteti az ukrán döntés, ugyanis mindkét ország biztonsági készletei maximálisan feltöltöttek.

2. Ukrajna vezető üzemanyag-tanácsadó cégének vezetője szerint Kijev képes lenne a szlovák és magyar dízel helyett más forrásokból való üzemanyagot is használni. Ez arra érkezett válaszként, hogy Robert Fico szlovák miniszterelnök felvetette az Ukrajnába való szállítás felfüggesztését, amíg a Lukoil szállítások nem folytatódnak.

3. Horvátország azon javaslatára, hogy az Adria-vezetéken keresztül szerezze be Magyarország és Szlovákia a szükséges kőolajat mind a két ország képviselői elutasítóan válaszoltak. Szijjártó Péter szerint a horvát útvonal sokkal drágább, ráadásul a kapacitása sem elegendő Magyarország ellátásához. Hozzátette, a horvátok megbízhatatlan partnerek, ugyanis a háború kezdete óta ötszörös áron folytatják a tranzitot.

4. A horvát fél tagadta a külügyminiszter által megfogalmazottakat és kitart amellett, hogy a kapacitás elégséges, valamint állításuk szerint nem emelték az árakat az elmúlt három évben.

5. Mindeközben felsejlett egy olyan megoldás ötlete is, mely szerint a MOL venné át az orosz-ukrán határon a kőolajat, amit így a saját felelősségére kellene hazaszállítania. Összességében tehát, bár még sok a bizonytalanság, már látszódik a „fény az alagút végén”. A politikai kommunikáció terén viszont még kevésbé van jele bármilyen optimizmusnak. 

Ugyanakkor, a magyar kormány újabban sokkal inkább véli az Unión belüli politikai ellenfelei machinációjának az ukrán döntést, amivel Magyarországot kívánják büntetni,

ami a külügyminiszter fenti videóban látható, MCC Feszten tartott előadásán is elhangzott. Hernádi Zsolt, a MOL elnök-vezérigazgatója, is jelen volt a rendezvényen, ahol felvetette a kérdést, hogy mégis miért kellene Magyarországnak lemondania az orosz olajról?  Érvelése szerint nem a politikusok határozzák meg, hogy a MOL honnan vegye meg a szükséges kőolajat, hanem ez a cég menedzsmentjének feladata. Valamint arra is kitért, hogy ellátásbiztonsági szempontból is jobb az, ha több, mint egy irányból érkezik a szükséges alapanyag.

A Lukoil-ügy legnagyobb vesztese (természetesen kizárólag az érintett országok lakosságát követően) eddig a MOL. A cég május közepi 3080 forintos részvényára mára már jócskán alacsonyabb szinten jár. Az imént említetthez képest augusztus 6-án már több, mint 11%-os csökkenést tud maga mögött a papír értéke. A Lukoil-ügy kezdete óta (az ügy kezdetét bázisnak tekintve) 5,1%-os csökkenést szenvedett el a részvények ára.

Szerencsére az esés mögött elsősorban nem a szállítások körül kialakult bizonytalanság, hanem az augusztus első napjaiban tapasztalt általános tőzsdei pánik áll. A legnagyobb indexek óriási, akár 10%-os esést is produkáltak, az élen Japán és az USA jártak. A külföldi fejlemények itthon is éreztették hatásukat, bár egyes értékelések szerint még egész könnyedén „megúsztuk”. Újabban az amerikai recessziótól való félelmek és a közel-keleti konfliktus kiszélesedésének lehetősége borzolták a kedélyeket. 

Általában a világban rengeteg most a bizonytalanság. Vannak, akik a napokban Irán támadását várják Izrael ellen, világszerte rengeteg országban zavargások és tüntetések söpörnek végig az elszálló megélhetési költségek miatt, mindeközben még az USA sorsa sem látszik bizonyosnak a most novemberben tartandó választások miatt.

Márpedig a piacok nem szeretik a bizonytalanságot.

A Lukoil-ügy közvetlen vonatkozásában tehát várhatóan a közeljövőben megszületik a megoldás, viszont az, hogy mi lesz a nagyvilág ügyeivel, már egészen más kérdés. Jelenleg nem látszik, hogy a forrongó hangulat alábbhagyna, így fel kell készülnünk arra, hogy a nehéz idők vége még nincs a közelben.

Szemlézte: Lakatos Gergely

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon

komment
süti beállítások módosítása