A terrorizmus meghatározása összetett és számos tényezőtől függ. A definíciók általában az erőszak és a megfélemlítés civilek elleni jogtalan alkalmazásában, valamint politikai célok elérésében értenek egyet. Azonban a különböző társadalmak kulturális különbségei és az országon belüli eltérések további problémákat vetnek fel.

A fogalom meghatározásában és értelmezésében jelentős különbségek vannak a bal és jobb oldali politikai nézetek között már a nyugati világon belül is. Míg a baloldal inkább tágabb és szociális igazságosságot tartja ebben is szem előtt, addig a jobboldal a szűkebb, tényleges erőszakra korlátozódó cselekményekre és a szólásszabadságra összpontosít inkább.

An anti-terrorism brief was held on Fort Liberty (Bragg) today where they listed several Pro-Life organizations as “terrorist organizations.”

The slide you see here followed right after a slide about ISIS, a terror group in the Middle East.

The organizations labeled by the… pic.twitter.com/vlO6XjyGzE

— Shoe (@samosaur) July 11, 2024

A kiszivárgott képen látható, hogy egy, a Fort Liberty bázison (ez az amerikai hadsereg egyik észak-karolinai támaszpontja) történt eligazításon két abortuszellenes szervezetet is terroristának bélyegeztek, noha ezek nem követtek el erőszakos cselekményeket (ellentétben a dián nem feltüntetett Army of God nevű szélsőséges csoporttal). Ez az incidens több problémát is felvet:

1. Politikai elfogultság: Az ilyen besorolások gyakran politikai elfogultságot tükröznek, ami aláássa az objektivitást és hitelességet.

2. Szólásszabadság kérdése: Azoknak a terrorizmushoz való kapcsolása, akik pusztán politikai véleményüket fejezik ki erőszakmentesen, aggályos lehet a szólásszabadság szempontjából.

3. Társadalmi megosztottság: Az ilyen lépések tovább mélyítik a társadalmi megosztottságot, mivel a politikai nézetek alapján történő besorolás erős ellenérzéseket válthat ki.

A katonai intézmények és a szélesebb társadalmi-politikai környezet közötti kölcsönhatások gyakran vezettek vitatott esetekhez az elmúlt években.

Az, hogy a katonai bázison történt eligazítást követően gyorsan elhatárolódott a hadsereg és belső vizsgálatot indított, tükrözi a kényszerű reakciókat az ilyen ügyekre.

Sajnálatos módon ugyanakkor ez nem egyszeri eset volt. A közelmúltból több ilyet is fel lehet idézni: 

1. Kritikai fajelméleti könyvek szerepeltetése a tengerészet olvasmányi listáján. Amiknek a tudományossága vita középpontjában áll, de megosztó természete nem.

2. Szélsőjobboldali elemek keresése a hadseregben. Ez kétszer is nagy felzúdulást okozott, először a megindításakor és másodszor a sikertelen befejezésekor.

Az ilyen esetek rávilágítanak arra, hogy a hadsereg hogyan próbál navigálni a politikailag érzékeny területeken. Az, hogy a Fort Liberty bázis incidensére gyorsan reagáltak, része egy szélesebb trendnek, amelyben a katonai intézmények igyekeznek minimalizálni a politikai botrányokat és megőrizni a szervezet semlegességét. Ugyanakkor 

ezek az esetek azt is mutatják, hogy a hadsereg nem mentes a szélesebb társadalmi és politikai dinamikáktól, amelyek befolyásolják a működését és a megjelenését a közvéleményben.

Az érem másik oldalának bemutatására kiváló példa az „American Muslims for Palestine” (AMP). Az AMP körüli viták jól példázzák, hogy a politikai és jogi intézkedések hogyan befolyásolják a terrorizmussal kapcsolatos vádakat. A virginiai Richmond körzeti bíróság döntése, amely kötelezte az AMP-t adományozóinak és finanszírozási forrásainak nyilvántartására, azért történt, mert fennáll annak a veszélye, hogy szélsőséges ideológiákat támogat. Az AMP-t olyan személyek alapították, akik korábban olyan csoportokhoz tartoztak, amelyeket az amerikai kormány azért szüntetett meg, mert azokat a Hamász fedőszerveinek tekintették.

Az AMP alapvetően Izrael-ellenes retorikát folytat gyakran marxista elemekkel, és támogatóan nyilatkozik a többi között a Hamászt illetően, amelyet az Egyesült Államok terrorista szervezetnek nyilvánított.

Jim Banks (Kongresszusi képviselő) levelében bemutatott hálózat szerint az AMP és más hasonló csoportok részt vettek a 2020 nyarán lezajlott rendőrellenes zavargások szervezésében is a mostani Izrael-ellenes tüntetések szervezését megelőzően.

Mindezek ellenére ezek nem kerültek össztűz alá Washington felől, nem úgy, mint más, jobboldali vagy konzervatív szervezetek. Ez jól rávilágít az erős kettős mércére.

Az abortusz ellenes terrorizmus kiemelése azért is kérdéses, mert a fent vizsgált időszakban ezzel kapcsolatos incidensből 9 történt (ami az esetek 6%-át tette ki), míg állatjogok és környezet védelemmel kapcsolatban 15 történt ugyan ebben az időszakban. Ez ugyanakkor nem eredményezett másfélszer nagyobb figyelmet ennek a témának a hatóságok részéről.

A nyugati társadalmak biztonságának és formájának megőrzése és a potenciális veszélyek kezelése kulcsfontosságú feladat, amely megköveteli a kiegyensúlyozott és átgondolt megközelítést. Az ideológia mentes, a valódi fenyegetésekre való összpontosítást kell a középpontba helyezni, hogy a társadalmi és politikai viták továbbra is szabadon folyhassanak, beleértve az olyan érzékeny kérdéseket is, mint az abortusz.

Szemlézte: Fehér Szabolcs

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon