Robert Fico szlovák miniszterelnök július 29-én egy videóban közölte szándékát a publikummal – számolt be róla a Reuters. A július közepe óta húzódó Lukoil kálvária újabb fordulatát láthatjuk és felmerült a diplomáciai konfliktus kiszélesedése is. 

A szlovák miniszterelnök közösségi oldalán megjelent rövid, négy perces videóban azt mondta, hogy amennyiben az orosz olaj szállítása nem folytatódik zavartalanul hamarosan, úgy a Slovnaft (szlovák kőolajfeldolgozó) nem látja el Ukrajnát a továbbiakban dízel üzemanyaggal.

Robert Fico szerint a szlovák szállítások az ukrán dízeligény egy tizedét elégítik ki.

Bejegyzésében elmondta azt is, hogy ajánlatot tett az ukrán miniszterelnök, Denis Smihal számára egy „technikai megoldásra” arra vonatkozólag, hogy hogyan lehetne újraindítani a szállításokat. Részleteket nem árult el, csak azt mondta, hogy több ország közreműködésére van hozzá szükség.

A miniszterelnök arra is kitért, hogy örömmel látja, hogy a releváns kereskedők már foglalkoznak azzal, hogyan lehetne ezt a technikai megoldást alkalmazni a lehető legrövidebb időn belül.

A szlovák döntés egészen biztosan nem mondható váratlannak. Magyarország és Szlovákia már korábban is kilátásba helyeztek megtorló lépéseket, amennyiben az ukrán fél nem oldja fel a Lukoil blokkolását.

Ezzel párhuzamosan, a diplomáciai csörte más tartományokra is kiterjedt. Ide sorolható Lengyelország, ahol Donald Tusk visszatérése óta a lengyel-magyar viszony egyre rosszabbá vált. A lengyel külügyminiszter, Radoslaw Sikorski nemrég kifejezetten éles kritikát fogalmazott meg a magyar kormány külpolitikájával kapcsolatban, és kitért arra is, hogy szerinte Magyarország nem kapott támogatást a Lukoil-ügy kapcsán az unió külügyi tanácsától.

A Visegrad Insighton megjelent interjúban Donald Tusk kormányának külügyminisztere egyebek mellett Orbán Viktor békemisszióját és a magyarországi kínai jelenlétet illette kritikával. Az interjú egyik érdekes aspektusa, hogy Orbán Viktor tusványosi beszédét követően jelent meg, bár előtte készült el.

A magyar miniszterelnök sem riadt vissza a lengyel kormány kritizálásától: szerinte a lengyelek folytatják az egyik legképmutatóbb politikát azzal, hogy kritizálják Magyarországot az orosz olaj vásárlása miatt, holott ők maguk is veszik a keleti energiahordozót. Lengyelország természetesen tagadja a vádat, de mi lehet az igazság, mit lehet erről tudni?

Sajnos leginkább semmit. Lengyelország 2022 óta nem tett közzé az energiafelhasználásához, vagy energiakereskedelmi mérlegéhez kötődő információt.

2022-ben viszont az orosz olaj hányada jócskán nagy volt.

A csaknem 36%-os részesedés óriási. Az Observatory of Economic Complexity adatai szerint az import értéke 5,89 milliárd amerikai dollár volt. Ezzel szemben Magyarország esetében ugyanezek a számok 78,6% és 2,39 milliárd dollár.

A helyzet tehát adott. Lengyelország állítása szerint a teljes kőolajimportjának több, mint harmadát tudta átszervezni úgy, hogy Oroszországgal már „ne üzleteljen”. Szerencsére ez egy tágasan értelmezhető fogalmazásmód: sokan pedzegették már korábban, hogy sok (főleg nyugat-európai) ország harmadik felek közbeiktatásával oldotta meg az Oroszországgal szembeni szankciók által generált kínálati sokkokat.
A kőolaj esetében kifejezetten egyértelműen látszanak ennek jelei, például az Uniós országok Indiával folytatott kereskedelmében.

Lengyelország kőolajellátását illetően tehát valóban felmerülhetnek kérdések, de az biztos, hogy Szlovákiával és hazánkkal ellentétben, őket a tengerpartjuk bőségesen megsegíti. Számunkra sokkal kevesebb lehetőség van, ráadásul örök érvényű igazság, hogy

minél több országon kell áthaladjon az energiahordozó annál drágább. Éppen ezért olyan kiemelkedően fontos, hogy az oroszországi szállítások zavartalanul folytatódhassanak.

Ukrajna számára is fontos bevételi forrást jelent a tranzit bonyolítása és a szlovák fél most kilátásba helyezett válasza fájdalmasan érintheti az ukránokat. Ukrajna több, mint két éve háborúban áll és biztosak lehetünk abban, hogy minden csepp gázolajnak megvan a helye egy ilyen helyzetben lévő országban. Bár feltehetőleg ki tudnák pótolni más forrásból a kiesett mennyiséget, de az így okozott plusz logisztikai teher megviselheti az ukrán infrastruktúrát. Várjuk a folytatást!

Szemlézte: Lakatos Gergely

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon