2024. augusztus 15. 07:00 - Danube Institute

Milyen statisztikák jelezték előre a társadalmi feszültségeket Nagy-Britanniában?

A Sky News értesülései szerint eddig 927 embert tartóztattak le a nagy-britanniai zavargások miatt, és közülük 466 ellen emeltek vádat, sokakat pedig előzetes letartóztatásba helyeztek.

shutterstock_2498597909.jpg


A csoportos rendbontások még a múlt hónap végén, egy hármas gyilkosságot követően kezdődtek Southport-ban, és terjedtek tovább még további 34 brit városra. A vandalizmusban résztvevők feltehetőleg megtévesztő hírek sokaságát hallották, hiszen az online térben gyorsan elterjedt az a téves információ, miszerint a 17 éves elkövető muszlim bevándorló volt.

Ezt követően Keir Starmer brit kormányfő rendkívüli gyűlést tartott miniszterek, magas rangú tisztviselők, börtönigazgatók és különböző szakértők részvételével. Az ülés után azt az ígéretet tette, hogy, "felpörgeti" a brit igazságszolgáltatást a letartóztatottak mihamarabbi felelősségre vonásának érdekében. 

Mivel a nemrég alakult munkáspárti kormánynak mihamarabb látható eredményeket kell felmutatni, több miniszter még a rendbontás első napjaiban megbeszélést tartott a bírói kar magas rangú tagjaival. Feltehetőleg arra a megállapodásra jutottak, hogy a bíróságok napi 24 órában tárgyalásokat tartanak a bűnelkövetőkkel szemben.

Ahogy az események elkezdenek túljutni a holtponton, érdemes egy pillantást vetni a mögöttük rejlő statisztikákra. A BBC egy átfogó felmérést végzett, amiben bűncselekmények jellegét, illetve az elítéltek szociális hátterét vizsgálták. A sajtóorgánum kiemelte, hogy az erőszakos rendbontás volt a leggyakoribb vád, amelyeknek túlnyomó részét férfiak követték el. A 434 megvizsgált bírósági ügy közül 41-et 18 év alattiak követtek el, és 49 személy esetében született már bírósági döntés. 

Bűncselekmények kategóriái 434 személyre vonatkozóan (2024.08.12. 17:15 órai állapot)

britzavargok.png

 

Forrás: BBC

Az ilyen jellegű csoportos megmozdulások igen nehezen vethetők alá alapos szociológiai elemzésnek, hiszen többnyire spekulációkra alapozhat a társadalomtudós; viszont tagadhatatlan tény, hogy voltak már előjelei az országban erősödő vallási és faji-alapú feszültségnek. A brit kormány még 2023-ban közzétett egy részletes tanulmányt, amiből kiderül, hogy 

a vallási indíttatású gyűlölet-bűncselekmények (religious hate crime) mintegy 44%-a muszlimok ellen irányult 2022 és 2023 márciusa között. 

Ugyanakkor a korábbi évekhez hasonlóan a rendőrség által nyilvántartott gyűlölet-bűncselekmények többségét (70%) a faji megkülönböztetésből elkövetett bűncselekményként kategorizálták.

A hivatalos definíció szerint "gyűlölet-bűncselekménynek tekinthető minden olyan eset, amelyről az áldozat vagy bármely más személy úgy véli, hogy azt valakivel szembeni ellenségeskedés vagy előítéletesség motiválja, amely valamely személyes tulajdonságon alapul."

 

A gyűlölet-bűncselekmények megoszlása kiválasztott bűncselekménytípusok és megfigyelt terület szerint, Angliában és Walesben (Devon-t és Cornwall-t leszámítva), 2022 és 2023 márciusa között

britbevandorlas.png
Forrás: Brit kormány

A helyzet megértéséhez érdemes még egy szempontot ide emelni. A brit igazságügyi minisztérium idén közzétett egy statisztikát, amiből kivehető, hogy a rabok 18%-a vallotta magát muszlimnak, miközben arányuk a társadalomban mindössze 6,5%. Egy másik dokumentumból pedig az is kiderül, hogy a 90-es évek elejétől kezdődően rendkívül megugrott a brit börtönökben elhelyezett rabok száma, és a statisztikusok további növekedésre számítanak, illetve ők is aláhúzzák, hogy

a muszlimok már 2013-ban felül voltak reprezentálva más vallási csoportokhoz képest. Ez a dátum azért is érdekes, mert a Nemzeti Statisztikai Hivatal 2011-ben közzétett adatai alapján éppen ekkor ugrott meg a bevándorlás az országban.

Letartóztatási arány 1000 főre vetítve, etnikai hovatartozás szerint a 2022-2023-as évben

britek3.png

Forrás: Brit kormány

 

Természetesen még számtalan adatot fel lehetne sorolni ahhoz, hogy átfogó képet kapjuk az etnikai és vallási ellentétekről; viszont az kétségtelen, hogy minden jelentős politikai aktornak elemi érdekében áll majd a történtek tematizálása. Az is világos, hogy a döntéshozók egyre kevésbé engedhetik meg maguknak azt a luxust, hogy az erőszakszervezetekre bízzák a társadalmi feszültségek tüneteinek kezelését.

Feltételezhető, hogy az “egyenlőtlenség”, “oktatás”, “bevándorlás”, “lakás/lakásárak” tematikák nagyobb figyelmet kapnak az elkövetkező időszakban.

Szemlézte: Vencz Balázs

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon

komment
süti beállítások módosítása