A napokban hatályba lépett Finnországban az a törvény, amely lehetővé teszi az ország számára, hogy elutasítsa a menedékkérőket az Oroszországgal közös keleti határon. Az intézkedést emberi jogi szervezetek bírálták, szerintük ez sérti a nemzetközi migrációs jogot és veszélyes precedenst teremt.

A jogszabályt a jobboldali kormány javasolta, és a törvényhozók elsöprő többséggel elfogadták. A célja az, hogy az Oroszország által fegyverként használt migránstömeget megállítsa.

Finnország azt állítja, hogy a Közel-Keletről és Afrikából érkező menedékkérők számának növekedésével szembesült, és Moszkvát okolja a beáramlás szításáért - amit a Kreml többször is tagadott. A probléma nem újkeletű, ugyanis áprilisban már Finnország határozatlan időre lezárta 1340 kilométeres határát Oroszországgal.

BREAKING:

Finland announces it’s closing its border with Russia indefinitely.

The decision was taken is response to Russia pushing flows of illegal migrants toward Finland in a form of hybrid warfare.

Russia has also used weaponized migration against Estonia.

🇫🇮🇷🇺 pic.twitter.com/f26u1cSLBw

— Visegrád 24 (@visegrad24) April 4, 2024

 „Az instrumentalizált migráció az egyik módja annak, hogy Oroszország nyomást gyakoroljon Finnország és az EU biztonságára és társadalmi stabilitására, és befolyásolja azt” - mondta a finn belügyminisztérium a POLITICO-nak https://www.politico.eu/article/new-finnish-deportation-law-risks-infringing-on-human-rights-eu-migration-norms/. „Ez az új törvény felkészíti Finnországot arra a lehetőségre, hogy Oroszország még hosszú ideig komolyabban és nagyobb mértékben gyakorol nyomást Finnországra”.

A kitoloncolási törvény nemzeti vészhelyzet esetén ideiglenes kivételt tenne lehetővé az alkotmány alól, amelynek értelmében a határőrök megakadályozhatnák a menedékkérők belépését az országba, és megfoszthatnák őket a fellebbezés jogától.

Emberi jogi csoportok bírálták a kitoloncolási törvényjavaslatot azzal érvelve, hogy az ellentétes a finn alkotmánnyal, Helsinki nemzetközi kötelezettségvállalásaival, és az uniós joggal.
Az emberi jogi csoportok fő kritikája a törvénnyel szemben az, hogy lehetővé teszi a visszatoloncolást, vagyis azt, hogy a migránsokat fizikailag visszakényszerítsék a határon túlra.

Forrás: Statista

Érdemes megfigyelni, hogy a Finnországba bevándorló személyek száma az orosz-ukrán háború kitörése óta drasztikusan megnőtt.

Az utolsó háború előtti évhez képest - ami 2021 volt - tavaly már kétszer annyi bevándorlót fogadott be az ország. Mivel egy jóléti államról beszélünk, ahol jelentős anyagi és egyéb forrásokat fordítanak az állampolgárokra, egy hirtelen népességnövekedés könnyen túlterhelheti a szociális rendszert, és kimerítheti az államháztartást.

Finnország a közelmúltbeli NATO-csatlakozásával és az Egyesült Államokkal folytatott védelmi együttműködés elmélyítésével eltávolodott keleti szomszédjával szembeni semleges politikájától. Most pedig egy újabb kényes helyzetbe került, amelyben az egyre ellenségesebb Oroszországgal szembeni védekezés, és az emberi jogokra és a menedékkérőkkel való bánásmódra vonatkozó nemzetközi kötelezettségek betartása között kell egyensúlyoznia.

Szemlézte: Czájder Dániel

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon