„Rajtad a sor, Joe!” – ösztökéli az amerikai elnököt a The American Conservative szerzője.

A magyar választási eredményekre reflektált a Külkapcsolatok Tanácsa (Council on Foreign Relations) nevű, befolyásos liberális agytröszt.

Putyin háborúja egyre több lehetőséget rejt a semleges pozícióját féltve őrző Modi-kormány számára – vélekedik a dél-ázsiai atomhatalom egykori nemzetbiztonsági tanácsadója a Foreign Policy virtuális hasábjain.

Az Egyesült Államok legbefolyásosabb napilapjai szkeptikusak az amerikai elnök Brüsszelben tett ígéretét illetően.

Alexandria Ocasio-Cortez a minap egy rádióműsorban azt ecsetelte, hogy a 79 éves amerikai elnök népszerűsége rohamosan romlik a fiatalok körében – szúrta ki a New York Post. 

Világszerte komoly vitákat generált a biológiai férfiként női számban országos bajnoki címig menetelő Lia Thomas esete, néhány amerikai államban pedig a törvénykezésnek is új lendületet adott.

A kobaltnagyhatalom Kongó megunta a kizsákmányolást, ez pedig az elektromos autók piacára is hatással lehet – tudható meg a Wall Street Journal összefoglalójából.

Leonadro DiCaprio és számos más sztárszínész szeretne leállítani egy olyan kanadai gázvezeték-projektet, amely fontos szerepet játszhatna az orosz energiafüggőség mérséklésében.

A brit miniszterelnök mindezt úgy teszi, hogy – az amerikaitól valamelyest eltérő – irányvonal megosztja a társadalmat, miután a monarchiában nemrég megdőlt az egy nap alatt végrehajtott kivégzések rekordja. 

Így vélekedik legalábbis a National Interest szerzője, aki szerint félő, hogy a gazdasági nyomásgyakorlás elégtelensége miatt megnő a katonai válaszcsapás esélye. 

A világ két legjelentősebb gabonaexportőre között dúló háború a világ más pontjain is konfliktusokat lobbanthat lángra – utal a nemzetközi közösség egyre erősödő félelmére Jacqueline Feldscher a Defense One virtuális hasábjain.  

Egyszer Venezuela helyett Oroszország, most éppen fordítva, közben pedig a kanadai vezetők értetlenül csóválják a fejüket – miért ellenséges kleptokráciák között hintázik az Egyesült Államok ahelyett, hogy a legközelebbi szövetségeséhez fordulna olajért? 

Az orosz-ukrán konfliktus elharapódzásával a kínai nyilvános diplomácia központi elemévé lépett elő az a kommunikációs stratégia, amely szellemében rivális nyugati hatalmak ismert politikai és tudományos alakjaira hivatkoznak a pekingi álláspont alátámasztása érdekében. 

Az orosz-ukrán háború már most töméntelen mennyiségű politikai fordulatot eredményezett világszerte, s egyes hangok szerint a brit közéleti viszonyokra is komoly hatással lehet.

Németország politikai ébredéséről értekezik Jeff Rathke, a Foreign Policy újságírója. A szerző kifejti, hogy hogyan változtatta meg a német kül-és pártpolitikát az Ukrajna elleni orosz agresszió. Cikksorozatunk első részében a védelempolitikai kérdések kerültek szóba, most a gazdasági és…

Az orosz-ukrán háború kitörésére adott reakciókból jól látszik, milyen drámai fordulatot vett a berlini nagystratégia – fogalmaz a Foreign Policy hasábjain Jeff Rathke külpolitikai szakértő. Cikksorozatunk első részében a védelmi politikával kapcsolatos paradigmaváltást elemezzük.

Peking túlságosan érdekelt a kelet-európai békében ahhoz, hogy nyugodtan kövesse Oroszország agresszióját, noha a közös ellenség kovácsolta partnerség továbbra is megingathatatlannak tűnik. 

A májusi elnökválasztás előzetes felméréseit az ország egykori autokrata vezetőjének fia, Marcos Ferdinand vezeti, aki a kampány során leszögezte: ha kell, katonai jelenléttel védelmezi saját felségvizeit a Dél-kínai-tengeren.

A helyi tankerület vezetőjének és két további tagjának leszavazása arra enged következtetni, hogy még az Egyesült Államok legliberálisabb városában is túlzásba lehet vinni a progresszív törekvéseket.

A második részben feszegetett szakpolitikai elképzelések tekintélyes támogatói bázissal bírnak, mégsem gördülékeny előttük az út.

A Spectator munkatársa furcsának tartja azt a szabályt, amely megakadályozhatja Marine Le Pen és Eric Zemmour indulását a néhány hét múlva esedékes elnökválasztáson. 

Cikksorozatunk első részében James B. Meigs összefoglalója alapján azt feszegettük, hogy az amerikai jobboldalnak mennyire és milyen keretek között szükséges felkarolnia a klímavédelem kérdését. A City Journalben megjelent terjedelmes írás azonban nemcsak a problémát nevezi meg, hanem konkrét…

A klímaváltozás veszélyéinek belátása lassacskán felülemelkedik a pártpolitikán, ezért egyre több republikánus aktivista és döntéshozó érzi úgy, hogy politikailag racionális volna egy saját ideológiai megfontolások alapján kialakított, piaci alapú alternatívát kínálni a grandiózus baloldali…

Nem áll jól Joe Biden pártjának szénája a következő országos választási kampányra fordulva, ezért az év folyamán mindenképp szükség lenne egy nagy dobásra – közli Douglas E. Schoen aggályait a The Hill.  

A lap nem nyugszik bele, hogy a kormányzat jogsértő módon nem hajlandó kiadni bizonyos, Hunter Biden ködös kelet-európai ügyleteihez esetlegesen kapcsolódó dokumentumokat. 

Az ABC News és az Ipsos közös közvélemény-kutatása szerint legalábbis a többség azt szeretné, hogy az amerikai elnök az összes lehetséges jelöltet figyelembe véve válassza ki a visszavonuló Stephen Breyer utódját.

Míg a republikánus törvényhozók keményebb elrettentő intézkedéseket várnak a Biden-adminisztrációtól, a konzervatív médiában egyre többen ellenzik az Egyesült Államok beavatkozását a kelet-európai történésekbe. 

A Foreign Policy elemzője szerint világszerte élelmiszerár-növekedésre és forradalmakra kell számítani, ha a termőföldekben gazdag Kelet-Ukrajnában háború tör ki.

Az angliai korlátozások enyhítésének bejelentésével szinte egyidőben közölte a Guardian az Oxford University Press kutatását, amely tanúsága szerint a brit gyermekekre nyomasztóan hatott a járványhelyzet. 

Egyre több szaklapban válaszolnak igennel a kérdésre, egyesek szerint pedig már hazánk felvétele is hibás lépés volt.