Az Iráni Iszlám Köztársaság a közel-keleti, valamint a közép-ázsiai régió meghatározó középhatalma, amely az utóbbi időben az atomfegyereknek, az USA szankciós politikájának és az Oroszországnak eladott drónoknak köszönhetően szerepelt a nyugati hírekben. Ezzel párhuzamosan az utóbbi időben…

Oroszország újabban Iránból vásárol drónokat, hogy az ukrajnai háborúban segítsék. Az eszközök felbukkanása újabb példája annak, hogy egyre könnyebb magas technológiájú fegyvereket beszerezni a nemzetközi közösség ellenségeként is. Viszont mindennek megvan a stratégiai ára.

Két „pária” ország, hatalmas mennyiségű eladhatatlan kőolaj a nyugati szankciók miatt. Teherán és Moszkva egymás alá ígérve próbálnak Kínában piacot szerezni – de ezzel újabb ellenségeket szereznek. A Bloomberg ad hírt a távol-keleti kőolajpiaci küzdelemről.

Az orosz-ukrán konfliktus következményei a globális politikai szinte minden szintjére is kihatnak. Ezúttal az új iráni atomalku eshet áldozatul a hatalmak politikai játszmájának. Erről Stephanie Liechtenstein értekezik a Politico európai kiadásának hasábjain.

Mint arról korábban hírt adtunk, Irán és az USA visszatértek a tárgyalóasztalhoz a Biden-elnökség kezdete után. De képesek lehetnek-e megegyezni egy felbomlott szerződés után? Az idő mindenesetre sürget - írja a Foreign Policy.  

Egy lehetséges orosz invázió Ukrajnában, a kínai nyomás Tajvanra és az ingatag iráni nukleáris tárgyalások veszélyes helyzetet teremtettek a világ színpadán, ahol ha bármelyik főszereplő egy rossz lépést tesz, akár azonnali eszkalációt eredményezhet.

Az Egyesült Államok és Izrael aggódnak, hogy az Afganisztánból való csapatkivonás lehetővé teszi Teherán számára, hogy titokban nukleáris képességeit fejlessze - olvashatjuk a figyelemfelkeltő első sort a Foreign Policy honlapján megjelent cikkben.

Bár állítólag hamarosan aláírhatják az egyezséget, addig még rengeteg akadályt kell leküzdeniük a feleknek.

Az iráni és a közel-keleti régió vízhiányáról, s az abból fakadó konfliktusokról, esetleges együttműködésekről értekezik Alex Vatanka a Foreign Policy hasábjain.

A bizottság célja eredetileg a nemek közötti egyenlőség előmozdítása és a nők társadalomban betöltött szerepének megerősítése, amelyet aligha tudnak előmozdítani olyan tagállamok, amelyekben a nők még az alapvető emberi jogaikkal sem rendelkeznek.

Március 27-én egy teheráni ünnepségen Irán és Kína külügyminiszterei megállapodást írtak alá arra vonatkozóan, hogy Peking az elkövetkező 25 évben 400 milliárd dollárt fog befektetni a perzsa államban. A National Review magazin weboldalán Elliott Abrams járja körbe a március végén tető alá hozott…

Évtizedekkel az iráni iszlám forradalom után az ottani emberek félelemben és elnyomás alatt élnek. Miközben az országukra mindenki ellenségként tekint, az iráni rezsim brutálisan megkínozza és bebörtönzi azon a polgárait, akik azért tüntetnek, hogy változás történjen országukban. A megélhetésükért…

Országszerte terjed a keresztény hit Iránban, annak ellenére, hogy komoly következményekkel kell szembenéznie annak, aki elhagyja a hivatalos állami vallást. Az országban ugyanis üldözik a keresztényeket és más vallási kisebbségekhez tartozókat.

Sokat várnak Joe Bidentől az iráni és a palesztin vezetők - derül ki eddigi nyilatkozataikból.

Fogolycsere keretein belül Irán szabadon engedte Kylie Moore-Gilbertet, a melbourne-i egyetem oktatóját.

Hasszan Rouhani iráni elnök Izraelt tette felelőssé az iráni atomprogram vezető atomtudósának, Mohsen Fakhrizadehnek a meggyilkolásáért.

Az Emírségek és Izrael már hosszú ideje együttműködött az iráni befolyás növekedésének visszaszorítása és leküzdése érdekében, ám az elmúlt pár nap előrelépései ennél is tovább mutatnak. Azt fontos azonban látni, hogy a két közel-keleti hatalom kapcsolatainak javulásában és a minapi döntésben az…

Cornelius Adebahr német külpolitikai szakértő és politikai tanácsadó jegyzett véleménycikket az EUobserver portálon május 15-én, „A világjárvány azt jelenti, az EU-nak regionálissá kell tennie Iránnal kapcsolatos politikáját” címmel.

Április 9-én Szaúd-Arábia kéthetes egyoldalú tűzszünetet hirdetett a hútikkal és szövetségeseikkel folytatott háborújában. A bejelentés azután történt, hogy a hútik többfrontos támadást indítottak elsősorban a Marib kormányzóság területén, és Szaúd-Arábia közvetlen tárgyalásokat ajánlott jemeni…

Az utóbbi két évtizedben Moszkva hozzászokott ahhoz, hogy Peking tehervonatai az orosz vasútvonalakon keresztül szállítják a kínai árukat Európába. A másik oldalról tekintve, Kína azért volt Oroszország vasúthálózatára utalva, mert érthető módon kerülte, hogy az árut a Kaszpi-tengeren át kelljen…

Izrael újabb és újabb szövetségesekre talál, ahogy az arab országok sorra átértékelik a világnézetüket – írja Ed Husain, a Spectator kolumnistája.

Félő, hogy az internet lekapcsolása általánossá válik az elnyomó rezsimek eszköztárában – fejezi ki aggodalmát a The Washington Post szerkesztőbizottsága.

Maya Carlin a Daily Wire-ben ír Irán mai helyzetéről.

Ki lehet zárni, hogy az amerikai elnök a kurdokhoz hasonló módon Izraelnek is hátat fordíthat? – teszi fel a kérdést Yaakov Katz a Jerusalem Postban.

Miközben az amerikai-kínai viszony egyre feszültebb lesz, Kína egyre aktívabban építi ki nemzetközi kapcsolatrendszerét, beleértve a Közel-Keletet − írja Owen Daniels a National Interestben.

Amerika kilépése az iráni atommegállapodásból és az amerikai nagykövetség Jeruzsálembe költöztetése egyértelmű jele annak, hogy formálódik Trump külpolitikája: az adminisztráció nem mondott le az Egyesült Államok globális befolyásáról, sőt, a közel-keleti politikai…

Utoljára a történelem legpusztítóbb háborújához vezetett, amikor Amerika kilépett egy nemzetközi biztonsági egyezményből – írja Jeremi Suri a Foreign Policy oldalán.

Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy az Egyesült Államok visszalép az Iránnal kötött atomalkuból. A BBC összefoglalóját szemlézzük.

A héják győzedelmeskedni látszanak a Fehér Házban, miután John Bolton került a nemzetbiztonsági tanácsadói és Mike Pompeo a külügyminiszteri székbe – írja a The Atlantic oldalán megjelent cikkében Philip Gordon.

Donald Trump amerikai elnöknek hamarosan eddigi legfontosabb külpolitikai döntését kell meghoznia: eldöntheti, hogy országa felrúgja-e az Iránnal kötött megállapodást (JCPOA) vagy módosított formában fenntartja azt. A rossz döntés akár tíz iraki háborúnyi következménnyel járhat – írja Daniel R.…