Országszerte terjed a keresztény hit Iránban, annak ellenére, hogy komoly következményekkel kell szembenéznie annak, aki elhagyja a hivatalos állami vallást. Az országban ugyanis üldözik a keresztényeket és más vallási kisebbségekhez tartozókat.

Egy iráni keresztény pap, Mansour atya arról számolt be, hogy biztonsági okokból Jézust „Jamsheed” -nek nevezik összejöveteleiken és hangos dicséret helyett csak tátogva mernek énekelni. Az elmúlt időszakban is több tucat misszionáriust börtönöztek be az evangélium hirdetése miatt. A rendkívül kockázatos hitgyakorlás ellenére mégis robbanásszerűen terjed a kereszténység Iránban és több száz titkos gyülekezet működik országszerte.

Evangéliumi keresztények szerint a perzsa államban jelenleg gyorsabban terjed a keresztény hit, mint bárhol máshol - írja a The Economist.

Sokan kiábrándultak a szigorú síita teokráciából és inkább másképp kezdték el gyakorolni a hitüket. A spirituális szakadék folyamatosan növekszik a vallási vezetők és híveik között. A cikkben megszólal Yaser Mirdamadi, egy száműzetésben élő síita vallási vezető, aki szerint

Az irániak más vallások felé fordulnak, hiszen az ország hivatalos vallása nem okoz számukra megelégedést.

Az iráni ajatollahok formálisan egyébként engedélyeznek más monoteista vallásgyakorlást is, a „könyv népei” (zsidók, keresztények és zoroasztriánusok) számára. Az alkotmány még azt is megengedi, hogy a parlament 290 helyéből ötöt ők foglaljanak el, továbbá Iránban található a muszlim világ egyik legnagyobb zsidó közössége is. A síita vallási vezetők azonban azt szeretnék, hogy a más valláshoz tartozók teljesen el legyenek szegregálva.

Úgy gondolják ugyanis, hogy a vallási diverzitás meggyengítené az állam síita identitását.

Az 1979-es forradalom óta kizárólag síita vezetője volt az országnak. Más vallási csoporthoz tartozókat gyakran bélyegeznek meg, vagy titulálnak kémnek. A síita hit elhagyását pedig akár halálbüntetéssel is sújthatják.

A kereszténység mellett, Irán ősi zoroasztriánus vallását követők száma is gyarapszik, illetve az elmúlt időszakban a szunniták száma is emelkedett: a lakosság tíz százalékát ők teszik ki. A szunniták többségében az ország perifériáján élnek és a hatóságok azt szeretnék, hogy ez így is maradjon. Ennek érdekében az összes szunnita mecsetet lerombolták Teheránban.

A vallási kisebbségekhez való tartozás előnyökkel is járhat, ugyanis amennyiben valaki menekült státuszt szeretne kapni például az Egyesült Államokban, nagyobb eséllyel hagyják jóvá a kérelmét.

Az iráni vallási vezetők még mindig azt gondolják, hogy a teokrácia megőrzésének legmegfelelőbb eszköze a vallási csoportok üldözése. Ez azonban sokak számára még inkább a síita vallástól való elidegenedést eredményezi.

Szemlézte: Papp Lídia