Amióta január 24-én megjelent a koronavírus Franciaországban, Macron és csapata folyamatos versenyt futnak az idővel − írja a Politico.

Míg az egészségügyi dolgozók az alapvető szükségleteket látják el, a WHO-vezetőség Peking megbékítésével van elfoglalva, mégpedig Tajvan kárára – írja Marco Rubio a National Review-ban.

Elbúcsúztunk a Bernie-kampánytól. A választások igazi versenye már Trump és a koronavírus között van – írja Peter van Buren a The American Conservative oldalán.

Az ausztrál történelem legnagyobb segélycsomagja – 130 milliárd dollár – 6 millió ausztrál munkahely megtartását tűzte ki célul.

Írország is küzd a világjárvánnyal, méghozzá olyan szinten, hogy Leo Varadkar miniszterelnök ismét visszaáll az orvosok és egészségügyi dolgozók közé – írja a Time.

A világ országainak vezetői sorra erősítik meg politikai pozícióikat, míg az USA-ban Trump népszerűsége stagnál.

Csak globális győzelemmel érhet véget a Covid-19 világjárvány, máskülönben időről időre visszatérhet még a szegényebb országokból – figyelmeztet Abiy Ahmed, Etiópia Nobel-békedíjas miniszterelnöke a Financial Times hasábjain.

Nagy felháborodást és hivatalos tiltakozást is kiváltott Vietnámban, amikor a kínai parti őrség egy hajója április 2-án összeütközött egy vietnámi halászhajóval, elsüllyesztve utóbbit a vitatott hovatartozású dél-kínai-tengeri Paracel-szigetek közelében. Hanoi szerint a kínai partiőrség hajója ezután elfogta a nyolc halászt, és egy közeli szigetre vitte őket. Az állami média szerint két másik halászhajó rövidesen a segítségükre sietett, de azokat is lefoglalta a kínai parti őrség. Benjamin Wilhelm ír a háttérről a World Politics Review-nak.

Kanadában is egyre több ember dolgozik otthonról, és az így kialakult helyzet a kibertámadások potenciális elkövetőinek kimondottan kedvező lehetőséget teremt. És szinte biztosak lehetünk abban, hogy ezt ők ki is fogják használni – írja Christopher Nardi a National Post hasábjain.

Zajlik a vita az Egyesült Államokban a templomok nyitvatartásáról a koronavírus idején − írja a BBC.

A koronavírussal megfertőződött brit miniszterelnököt már kiengedték az intenzív osztályról, de egy ideig még kórházban fog maradni – tudósít az Independent.

Dániában a krænkelses-kultúra, vagy másnéven „hópehely-kultúra” egy alig létező kifejezésből rövid idő alatt egy nagyon is valóságos, sok helyen használt szófordulattá vált.

Anders Tegnell, a svéd járványügyi szakértő az egyik legtöbbet emlegetett személy lett Svédországban a koronavírus járvány kitörése óta. Tegnell a svéd közegészségügyi hatóság képviseletében napi tájékoztatást ad a svédországi helyzetről, emlékeztetve az embereket az egészségük megőrzésére vonatkozó hivatalos járványügyi javaslatokra.

Az új EU-s szabályok az elektronikus eszközök tápegységeinek energiahatékonyabbá tételét célozzák.

A Local cikke arról számol be, hogy németországi kutatók hogyan próbálnak minél többet kideríteni a vírus terjedéséről és arról, hogyan állíthatják meg azt.

Muhammad Salih bin Taher Banten, Szaúd-Arábia Haddzs és Umrah zarándoklatokért felelős minisztere március 31-én arra kérte muszlim testvéreit az Al-Ekhbariya állami televízión keresztül, hogy egyelőre ne tervezzenek semmit a július 28-án kezdődő Haddzs zarándoklattal kapcsolatban – amíg még nem tiszta a koronavírus lefolyása. A zarándokok és a közösség egészségére hivatkozott nyilatkozatában. Mohammed Al-Kinani írása az Arab News-on.

Február 3-án három turistát késeltek meg a Maldív-szigeteken. Több dolog is utal arra, hogy a turistacélponton felszínre kerülhet a terrorizmus. A kérdés, hogy az incidens vajon egyedülálló eset volt, vagy valami baljós kezdete. Raffaello Pantucci és Mohammed Sinan Siyech mutatja be a helyzetet az Eurasian Review oldalán megjelent cikkükben.

Február 29-én Dohában a tálibok és az Egyesült Államok képviselői aláírtak egy békemegállapodást, amellyel a 18 éve tartó afganisztáni konfliktusuk végére kívánnak pontot tenni. Bár sokan kétségbe vonják az egyezmény hosszú távú realitását, létrejöttét több nemzetközi aktor támogatta, például a Kínai Népköztársaság is. Hogy Kínának miért érdeke az afgán béke, Syed Fazl-e Haider fejti ki a The Jamestown Foundation oldalán.

Március elején Recep Tayyip Erdoğan török elnök bejelentette, hogy Ankara hamarosan megindítja az ajánlatok bekérését a tervezett Isztambul-csatorna (Kanal İstanbul) építésére, amely a Fekete-tengert kötné össze a Márvány-tengerrel, elkerülve a Boszporuszt. Azt reméli, hogy a nagyságrendileg 25 milliárd dolláros projektet a modern Törökország 100. évfordulójára, 2023-ra be lehet fejezni. Paul Goble összefoglalója a The Jamestown Foundation oldalán.

A szövetségi válság kezelése jóval meghaladja Donald Trump kapacitását, de nem csak az országot vezető elnök felelős a katasztrófáért − írja Nick Gillespie a Reason magazinban.

A hátizsák és aktatáska méretű atombombák továbbra is léteznek, ráadásul 100 darab hiányozhat is – írja Caleb Larson a National Interest hasábjain.

Az Egyesült Államok kivonná fegyveres erőit Afganisztánból, de ez közel sem fogja az ország felszabadulását jelenteni − véleményezi a Trump-adminisztráció új afganisztáni „béketervezetét” John Glaser és John Mueller, a Cato Institute két kutatója.

Kína újkeletű humanitárius akciói mögött kevésbé emberbaráti indokok is állnak – figyelmeztetett David Patrikarakos, a Spectator kolumnistája.

A volt ausztrál külügyminiszter, Bob Carr „kritikus a toleranciával szemben, amivel a kínai hatóságok a vadhús kereskedelmet kezelik” – írta a Sky News Australia.

A Keystone vezeték megépítése csupán a kezdeti lépések egyikét jelenti az „erős és szabad, ütésálló Kanada” megteremtéséhez – közli a Financial Post.

A decemberi vereség után lemondott Jeremy Corbyn helyére Sir Keir Starmert választották meg a legnagyobb brit baloldali párt vezetésére – tudósít a BBC.

„Megint általánosan bevett gyakorlattá fog válni az utazók kivizsgálása és karantén alá helyezése?” – teszi fel a kérdést Rory Sutherland a The Spectator hasábjain.

Kelet-Európa felfegyverzése elviekben a békét szolgálja, de a valóságban ellentétes következményekkel is járhat – írta Luke Nicastro biztonságpolitikai elemző a National Interest hasábjain.

A 2020-as év legnagyobb csapásának tűnik a COVID-19 járvány globális elterjedése, mely egyesek szerint a következő gazdasági világválságot hozhatja magával, míg mások az Európai Unió jövőjét látják romba dőlni a vírus terjedésével − írja a City Journal.

Közel másfél évvel azután, hogy az Európai Unió szankciók kivetésével fenyegette meg Kambodzsát Hun Sen miniszterelnök demokráciát és emberi jogokat sértő intézkedései miatt, az EU konkrét lépéseket is tett: augusztustól felfüggesztik mintegy 1 milliárd dollár értékű kambodzsai exportárunak a vámmentességét – elemzésében ennek várható hatásait járja körül Tej Parikh a World Politics Review oldalán.