2020. április 19. 08:33 - Danube Institute

Így harcol Macron a koronavírus ellen

macron_4.jpg

Amióta január 24-én megjelent a koronavírus Franciaországban, Macron és csapata folyamatos versenyt futnak az idővel − írja a Politico.

Ahogy más nemzeti vezetők, úgy Macron is az emberek életének védelméért és a gazdasági összeomlás elkerüléséért küzd. Emellett viszont a politikai vízióit az európai együttműködésről és a nemzetközi integrációról is próbálja életben tartani. Ez a vízió azonban megkérdőjeleződött az EU-n belül keletkezett megosztottság következtében, és a sok tagállamra jellemző „egyedül oldjuk meg” attitűd következtében.

Macron eddigi intézkedései nem voltak hibátlanok. Sokan megvádolták a francia kormányzatot, hogy azért minősítették szándékosan hatékonytalannak a maszkok viselését és a koronavírus-teszteket, mert tudták, Franciaország egyikből sem rendelkezik elégséges mennyiséggel.

És nem tévedtek nagyot. A kormány ráébredt, nem rendelkezik megfelelő stratégiai készletekkel, sem maszkokból, sem elegendő teszttel ahhoz, hogy megszűrjék az egész népességet, ezért az a narratíva vált uralkodóvá, hogy csak a betegek és az egészségügyi személyzet hordjon maszkot − írja Rym Momtaz a Politico hasábjain.

Jean-Francois Delfraissy, a francia kormány tudományos tanácstestületének elnöke szerint ennek az is volt az oka, hogy Németországgal ellentétben Franciaország csak minimális hazai gyártókapacitásokkal rendelkezik, és szinte mindenben Kínára kell támaszkodnia.

„2011 és 2013 között született az a döntés, hogy már nincs szükség hatalmas maszkkészletek fenntartásásra, hiszen Kína rendkívül rövid idő alatt nagy mennyiségeket tud leszállítani” – mondta Delfraissy, és ezért azt tanácsolta, hogy mind a lélegeztetőgépeket, mind a maszkokat csak a legszükségesebb esetekben használják.

Időközben a francia kormány elkezdte növelni a hazai maszkgyártást, hogy áthidalják azt az időszakot, amíg az újabb szállítmányok megérkeznek Kínából, melyekért egyébként világszerte megindult a verseny.

A Politico Macront idézi ezzel kapcsolatban, aki azt mondta: „A válság hatására sok mindent, amit korábban helyesnek gondoltunk felül kell vizsgálnunk, például a beszállítói láncok és a gyártók kérdését”. A közvélemény összességében Macron pártjára állt, annak ellenére, hogy sokan kritizálták a kormány koronavírus-stratégiáját. Macron személyes népszerűsége kétéves csúcsot döntött, miközben a lakosság nagyrésze szerint a kormányzat információkat titkolt el és nem kommunikált világosan.

Mostanra, közel tizennégyezer koronavírus okozta haláleset után sikerült a franciáknak visszaszorítani a napi halálozási rátát, és olyan szinten tartani sürgősségi ellátást igénylők számát, amelyet még kezelni tudnak a kórházak.

Ami Európát illeti, Macron veszélyt és lehetőséget egyaránt lát. A veszély, hogy az Európai Unió összeomolhat, ha a legsúlyosabban érintett országok, mint Olaszország vagy Spanyolország úgy érzik, az EU nem tett eleget a megsegítésükre. A lehetőséget pedig az európai szintű változások megvalósításában látja a szorosabb gazdasági integrációtól kezdve, a magasabb EU-s szintű döntési jog az egészségpolitikai alakításáig.

„A szolidaritás nem üres szlogen, ez az Európai Unió túlélésének záloga” – mondta az elnök egy magasrangú kormányzati tisztségviselője.

Stéphane Séjourné szerint pedig, aki korábban Macron közeli munkatársa volt, most pedig Macron pártjának képviseletében tölt be európai parlamenti képviselői tisztséget „Macron most minden erejével próbálja megakadályozni, hogy a franciák az EU-t olyan entitásnak lássák, amely nem volt képes megvédeni őket vagy az európaiakat. Bizonyítékokra van szükségünk arról, hogy az EU igenis hasznos mind az egészségügyi válsághelyzet esetén, mind az azt követő gazdasági helyreállítás során” – mondta.

A Politico cikke szerint mindeközben Kína kampányt indított annak érdekében, hogy megossza az EU-t és azt a látszatot keltse, hogy nincs szolidaritás a válság idején a tagállamok között. A párizsi kínai nagykövetség Twitter hírfolyamban figurázta ki a demokratikus országok világjárványra való reagálását.

Ami a maszkokat és teszteket illeti, Franciaország továbbra is nagymértékben függ Kínától, és ez mindaddig így is marad, amíg a francia és európai gyártást és beszállítói láncokat meg nem erősítik. A Politico hangsúlyozta, hogy Macron többször sürgette az Európán belüli ellátó láncok kiépítését és a pragmatikus együttműködést a tagállamok között.

Szemlézte: Tóth-Bíró Zsófia

komment
süti beállítások módosítása