A kettős krízishelyzet – a Covid-19 és az orosz–szaúdi olajár-háború – hatására Justin Trudeau héten bejelentett programja elsősorban a kanadai olaj- és energiaszektort célozza. A megközelítőleg 1,7 milliárd dolláros kerettel rendelkező, főként kármentesítésre és munkahelyteremtésre fókuszáló program tartalma pedig vegyes érzéseket váltott ki Kanada-szerte.
Március 25-én, mintegy két hónappal a kínai koronavírus miatti lezárások bevezetése után Hubei tartományban Vuhanon kívül mindenhol feloldották a lakhelyelhagyási korlátozásokat (a fővárosra vonatkozó korlátozásokat csak április 8-án enyhítették).
Donald Trump elnököt iszlamofóbiával vádolják, miután szerinte a muszlim állampolgárokat egyes hatóságok különleges bánásmódban részesítik a Ramadán idején, nem úgy, mint a keresztényeket húsvétkor – írja az Al-Jazeera.
Peking jövőbeni regionális ambícióinak szerves részét képezi az, hogy Japán elismerje nagyhatalomnak. A Népköztársaság mégsem volt eddig képes diplomáciai kapcsolatokat kiépíteni szomszédjával. Egy japán-kínai szövetség lehetőségéről Hasim Abid ír a Eurasian Review elemzésében.
2020 első negyedévében a szíriai konfliktus ismét fokozódott, bár nagy politikai fordulatok nem történtek. A koronavírus az így is súlyos helyzetet rontja tovább. Kyle Orton elemzése a The Jamestown Foundation oldalán.
Március elején a thai kormány Kuala Lumpurban másodjára ült tárgyalóasztalhoz a Barisan Revolusi Nasional (BRN) szeparatista csoporttal, amely a nyugtalan „mély déli” országrészek legtöbb lázadó csoportját irányítja. A folyamatokról Michael Hart számol be a World Politics Review oldalán.
Melissa Heikkilä jegyzi a Politicón április 9-én megjelent cikket, amely arról a furcsa botrányról számol be, amelybe a finn kormány védőfelszereléseket beszállító hivatalos ügynöksége keveredett bele.
Mark A. Sammut máltai író és volt munkáspárti politikus a koronavírus világjárványról, benne a máltai helyzetről elmélkedett „A vírus és a filmek” címmel a Malta Independent hasábjain április 5-én közzétett írásában.
A Remix európai hírportál osztotta meg a lengyel újságíró, Bartosz Bartczak véleménycikkét a koronavírus világjárvány gazdasági hatásairól.
Amióta január 24-én megjelent a koronavírus Franciaországban, Macron és csapata folyamatos versenyt futnak az idővel − írja a Politico.
Míg az egészségügyi dolgozók az alapvető szükségleteket látják el, a WHO-vezetőség Peking megbékítésével van elfoglalva, mégpedig Tajvan kárára – írja Marco Rubio a National Review-ban.
Elbúcsúztunk a Bernie-kampánytól. A választások igazi versenye már Trump és a koronavírus között van – írja Peter van Buren a The American Conservative oldalán.
Az ausztrál történelem legnagyobb segélycsomagja – 130 milliárd dollár – 6 millió ausztrál munkahely megtartását tűzte ki célul.
Írország is küzd a világjárvánnyal, méghozzá olyan szinten, hogy Leo Varadkar miniszterelnök ismét visszaáll az orvosok és egészségügyi dolgozók közé – írja a Time.
A világ országainak vezetői sorra erősítik meg politikai pozícióikat, míg az USA-ban Trump népszerűsége stagnál.
Csak globális győzelemmel érhet véget a Covid-19 világjárvány, máskülönben időről időre visszatérhet még a szegényebb országokból – figyelmeztet Abiy Ahmed, Etiópia Nobel-békedíjas miniszterelnöke a Financial Times hasábjain.
Nagy felháborodást és hivatalos tiltakozást is kiváltott Vietnámban, amikor a kínai parti őrség egy hajója április 2-án összeütközött egy vietnámi halászhajóval, elsüllyesztve utóbbit a vitatott hovatartozású dél-kínai-tengeri Paracel-szigetek közelében. Hanoi szerint a kínai partiőrség hajója ezután elfogta a nyolc halászt, és egy közeli szigetre vitte őket. Az állami média szerint két másik halászhajó rövidesen a segítségükre sietett, de azokat is lefoglalta a kínai parti őrség. Benjamin Wilhelm ír a háttérről a World Politics Review-nak.
Kanadában is egyre több ember dolgozik otthonról, és az így kialakult helyzet a kibertámadások potenciális elkövetőinek kimondottan kedvező lehetőséget teremt. És szinte biztosak lehetünk abban, hogy ezt ők ki is fogják használni – írja Christopher Nardi a National Post hasábjain.
Zajlik a vita az Egyesült Államokban a templomok nyitvatartásáról a koronavírus idején − írja a BBC.
A koronavírussal megfertőződött brit miniszterelnököt már kiengedték az intenzív osztályról, de egy ideig még kórházban fog maradni – tudósít az Independent.
Dániában a krænkelses-kultúra, vagy másnéven „hópehely-kultúra” egy alig létező kifejezésből rövid idő alatt egy nagyon is valóságos, sok helyen használt szófordulattá vált.
Anders Tegnell, a svéd járványügyi szakértő az egyik legtöbbet emlegetett személy lett Svédországban a koronavírus járvány kitörése óta. Tegnell a svéd közegészségügyi hatóság képviseletében napi tájékoztatást ad a svédországi helyzetről, emlékeztetve az embereket az egészségük megőrzésére vonatkozó hivatalos járványügyi javaslatokra.
Az új EU-s szabályok az elektronikus eszközök tápegységeinek energiahatékonyabbá tételét célozzák.
A Local cikke arról számol be, hogy németországi kutatók hogyan próbálnak minél többet kideríteni a vírus terjedéséről és arról, hogyan állíthatják meg azt.
Muhammad Salih bin Taher Banten, Szaúd-Arábia Haddzs és Umrah zarándoklatokért felelős minisztere március 31-én arra kérte muszlim testvéreit az Al-Ekhbariya állami televízión keresztül, hogy egyelőre ne tervezzenek semmit a július 28-án kezdődő Haddzs zarándoklattal kapcsolatban – amíg még nem tiszta a koronavírus lefolyása. A zarándokok és a közösség egészségére hivatkozott nyilatkozatában. Mohammed Al-Kinani írása az Arab News-on.
Február 3-án három turistát késeltek meg a Maldív-szigeteken. Több dolog is utal arra, hogy a turistacélponton felszínre kerülhet a terrorizmus. A kérdés, hogy az incidens vajon egyedülálló eset volt, vagy valami baljós kezdete. Raffaello Pantucci és Mohammed Sinan Siyech mutatja be a helyzetet az Eurasian Review oldalán megjelent cikkükben.
Február 29-én Dohában a tálibok és az Egyesült Államok képviselői aláírtak egy békemegállapodást, amellyel a 18 éve tartó afganisztáni konfliktusuk végére kívánnak pontot tenni. Bár sokan kétségbe vonják az egyezmény hosszú távú realitását, létrejöttét több nemzetközi aktor támogatta, például a Kínai Népköztársaság is. Hogy Kínának miért érdeke az afgán béke, Syed Fazl-e Haider fejti ki a The Jamestown Foundation oldalán.
Március elején Recep Tayyip Erdoğan török elnök bejelentette, hogy Ankara hamarosan megindítja az ajánlatok bekérését a tervezett Isztambul-csatorna (Kanal İstanbul) építésére, amely a Fekete-tengert kötné össze a Márvány-tengerrel, elkerülve a Boszporuszt. Azt reméli, hogy a nagyságrendileg 25 milliárd dolláros projektet a modern Törökország 100. évfordulójára, 2023-ra be lehet fejezni. Paul Goble összefoglalója a The Jamestown Foundation oldalán.
A szövetségi válság kezelése jóval meghaladja Donald Trump kapacitását, de nem csak az országot vezető elnök felelős a katasztrófáért − írja Nick Gillespie a Reason magazinban.
A hátizsák és aktatáska méretű atombombák továbbra is léteznek, ráadásul 100 darab hiányozhat is – írja Caleb Larson a National Interest hasábjain.