A Remix európai hírportál osztotta meg a lengyel újságíró, Bartosz Bartczak véleménycikkét a koronavírus világjárvány gazdasági hatásairól.
Az írás eredetileg a niezalezna.pl oldalon jelent meg „A koronavírus végre hidegre tette a gazdasági liberalizmust” címmel. A cikk legelején Bartczak kijelenti, hogy „a koronavírus az utolsó szög a Francis Fukuyama által még az 1990-es évek elején megjövendölt »történelem vége« hiedelem koporsójában”. Bartczak szerint a világjárvány hatására végre alapjaiban kérdőjeleződött meg az az elképzelés, hogy „a szabad piac és a fékevesztett, korlátlan individualizmus kihívó nélkül maradnak”.
Bartczak megjegyzi, hogy bár a liberalizmus és a korlátok nélküli individualizmus mindenhatóságát már a koronavírus megjelenése előtt is megkérdőjelezték, most különösen igaz ez, amikor óriási a félelelem az emberekben nem csak az egészségükkel kapcsolatban, hanem a gazdaság állapotát illetően is.
A kormányok egyfelől korlátozásokat vezetnek be, amikkel a járványügyi válságtól szándékoznak megvédeni bennünket, írja Bartczak; másfelől hatalmas gazdaságélénkítő csomagokat jelentenek be, melyekkel a gazdasági válságtól akarnak minket megvédeni.
Alig pár évtizeddel ezelőtt az ilyen csomagokat még valószínűleg szocialistának vagy akár kommunistának bélyegezték volna. Igaz, a 2008-as gazdasági világválságot követő gazdasági mentőcsomagok már megtörték a neoliberális tabut, de a jelenlegi helyzet az, amely a tabut végleg eltemeti majd, állítja Bartczak. „A válság mindent megváltoztatott. Most mindenki az államra tekint, mint arra a szereplőre, amely meg tudj menteni, és meg is kell, hogy mentsen a csődtől egy sor magánvállalatot.”
A lengyel kormány a német, brit, francia és amerikai kormányokhoz hasonlóan olyan válságkezelő pénzügyi védelmi lépéseket jelentett be, amik hatalmas állami beavatkozásokkal járnak. Az elemzők kiemelik, hogy azok, akik egykor az államot a vállalkozások ellenségeként kezelték, most attól várnak segítséget. A lengyel újságíró kiemeli, hogy az utóbbi időszakban a lengyel gazdasági nyilvánosságban azok a liberális nézőpontok voltak az uralkodók, amik ellenzik az állam beavatkozását a gazdaságba. A válság mindent megváltoztatott. Most mindenki az államra tekint, mint arra a szereplőre, amely meg tudja menteni, és meg is kell, hogy mentsen a csődtől egy sor magánvállalatot.
Egészen a közelmúltig a gazdasági élet főszabálya az egyéni siker volt. A gazdasági sajtó tele volt olyan sztorikkal, amelyek a „sikeres emberekről” szóltak és arról, hogyan lehet bárkiből ilyen sikeres ember. A tágabb, társadalmi szinten pedig az emberi értéket az anyagi javak mércéjével mérték. A sikerességet az egzotikus kínai utak, az olaszországi síelések jelentették, illetve persze az, hány lájkot kaptak az emberek az ilyen utakon készített szelfijeikért, írta Bartczak.Ma valószínűleg senki sem dicsekedne szívesen egy kínai vagy olaszországi úttal. Ma inkább arra büszkék az emberek, ha segítenek bevásárolni idős szomszédjuknak.
A koronavírus-pandémia megváltoztatta hozzáállásunkat a világhoz. A közjó felváltja az egyéni hasznot, és van rá esély, hogy az értékeknek ez az új rendje a válság után is velünk marad. Bartczak szerint nem véletlen, hogy a vírushelyzetet legjobban az ázsiai országokban kezelik, amelyek kultúrája inkább kollektivista, mint individualista. Lehet, hogy tanulnunk kellene ebből, érvel Bartzak.
A kilencvenes években sokan hittek abban, a szabadpiacra épülő gazdasági rendszeren belüli individuális liberalizmus az emberiség legnagyobb vívmánya. Az ilyen nézetek tökéletesen illeszkedtek a „történelem vége” elméletbe, mely a liberalizmus végső győzelmét hirdette a politikában. A történelem azonban, írja Bartczak, nem ért véget. Ezt egy sor ebben a században jelentkező válság, beleértve a mostani világjárványt is, világosan bebizonyította.
A Covid-19 járvány hamarosan véget ér, nem úgy mint a történelem, de a koronavírus végével „elképzelhető, hogy tanúi leszünk a régóta kísértő liberális babonák kimúlásának is” − írja a lengyel szerző.
Szemlézte: Tóth-Bíró Zsófia
