Március 25-én, mintegy két hónappal a kínai koronavírus miatti lezárások bevezetése után Hubei tartományban Vuhanon kívül mindenhol feloldották a lakhelyelhagyási korlátozásokat (a fővárosra vonatkozó korlátozásokat csak április 8-án enyhítették).
A feloldás azonban nem ment simán: márcis 27-én egy a Hubei tartomány keleti részén fekvő Xiaochit a Jiangxi tartomány északi részén lévő Jiujianggal összekötő Jangce-hídon összetűzés bontakozott ki, amikor hubei lakosok át akartak kelni a szomszédos tartományba, de a Jiangxi-beli rendőrök ezt megakadályozták. Az összetűzés hamar eszkalálódott, és a lázadásban állítólag nemcsak civilek csaptak össze rendőrökkel, hanem a két tartomány rendőrségei is összetűzésbe kerültek egymással. John Dotson számol be az esetről a The Jamestown Foundation sorain.
Az incidensről nyilvánosságra került felvételek fényt derítenek a súrlódásokra: némelyből tisztán kivehető, ahogyan a jiangxi rendőrség által felállított barikádok ellen induló dühös polgárok azt skandálják, hogy „Hajrá, Hubei!”. A torlaszokat – a hivatalos központi eljárásrenddel szembemenve – azért állította a helyi rendőrség, mert attól féltek, hogy a Hubeiből érkező tömeg újra elterjesztheti a koronavírust. Ez arra enged következtetni, hogy a tartomány vezetői nem hisznek a központi kormányzatnak, hogy a vírust Hubei tartományban is sikerült legyőzni. Az eset arra is fényt derít, hogy Kína más tartományaiban mennyire félnek a hubei lakosoktól, és mekkora diszkriminációval fordulnak feléjük – erre a problémára hivatalos sajtóorgánumok is rávilágítottak már.
A kötelező karantén alatt a lakosok durva körülmények közé kényszerültek, és ez fokozatosan építette a társadalmi haragot. Nem olyan meglepő tehát az összetűzés, és az is elképzelhető, hogy az elkövetkezendő időben még sor kerülhet néhány hasonló incidensre. A KKP már a vírus terjedése alatt is számított arra, hogy ilyenek kialakulhatnak, és aktív lépéseket is tett azért, hogy megerősítse a rendőrség lojalitását a központi politikai irányelvek felé azért, hogy biztosan számíthasson rájuk, ha bármilyen nagyobb incidens veszélyeztetné a „társadalmi rendet és stabilitást” (社会治安稳定) az országban.
A tartományi kormányzatok és az állami médiák már legalább február eleje óta azt kommunikálják a rendőrök felé, hogy még a világjárvány alatt is magas szintű politikai felelősségük van; és azt tanácsolják nekik, hogy állhatatosan tartsák meg politikai pozíciójukat és a Pártközpont felé való egyöntetűségüket. Az ilyen jellegű buzdítások gyakran azt a Xi Jinpinghez társított szlogent is tartalmazzák, hogy „ne felejtsd el eredeti célunkat, szilárdan tartsd észben a történelmi küldetésünket” („不忘初心, 牢记使命”). Ezeket az üzenetek nemcsak a vírus által legjobban sújtott tartományokban hangoztatják, tehát a központi kormányzat a teljes rendőrség lojalitását meg akarja erősíteni.
Mindez nem meglepő azt figyelembe véve, hogy a KKP politikájának sarokköve a „társadalmi stabilitás” fenntartása, és a koronavírus ezt több oldalról is megingatta: a megbetegedettek és a halálos áldozatok súlyán kívül több százmillió kínai normális életvitelét lehetetlenítette el hónapokra, mélységesen sújtotta a gazdaságot, valamint a KKP központi vezetésében is válságot okozott. A központi kormányzat társadalmi elégedetlenséggel szembeni elsődleges védővonalát pedig a helyi rendőrségek képezik – a paramilitáris Népi Fegyveres Rendőrséggel a hátuk mögött –, ezért természetes, hogy lojalitásuk fenntartása kiemelt jelentőséget kap most Pekingben.
Szemlézte: Kiss Dávid
