Trump elnök és a republikánusok már évekkel ezelőtt előhozakodtak azzal a váddal, hogy Joe Biden alelnöki pozíciójában összeférhetetlen módon segítette fia meggazdagodását. Joe Biden fia, Hunter különböző posztszovjet, erősen oligarcha-alapú államok cégeiben jutott jövedelmező állásokhoz és üzletekhez, éppen abban az időszakban, amikor édesapja Obama alelnöke volt.
„Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke növekvő elégedetlenséggel néz szembe saját politikai pártcsaládján belül, s azzal vádolják, hogy túlságosan is kedveli a zöld politikát és a frappáns szalagcímeket, s nem koncentrál eléggé a hagyományos kereszténydemokrata prioritásokra” − írja Maia De La Baume és Hans Von Der Burchard a Politico európai kiadásának hasábjain.
Tizenhat embert letartóztattak, három rendőr pedig megsérült Melbourne-ben egy koronavírus-korlátozások ellen tiltakozó, erőszakos összecsapásokba torkolló megmozduláson – számol be az ausztrál The Age hírportál. „Hagyj békén, te rasszista ló!” – kiabálta az egyik résztvevő.
A Facebook és a Twitter vezérigazgatóját november 17-ére idézték be tanúskodni az amerikai Szenátus elé.
Azok a tanárok, akik a fehér privilégium (white privilage) gondolatát tényként mutatják be diákjaiknak, törvényt sértenek – mondta Kemi Badenoch brit esélyegyenlőségi miniszter – aki maga is a fekete kisebbséghez tartozik – a brit parlamenti képviselőknek.
Az általános választások mellett az új-zélandi állampolgárok két nagy jelentőségű társadalmi kérdésről is döntöttek október 17-én: legalizálják-e rekreációs marihuána fogyasztást és az aktív eutanáziát Új-Zélandon? Előzetes eredmények azonban csak október végen várhatóak, mert először a parlamenti választások eredményét összesítette a választási bizottság.
Az amerikai Szenátus hétfőn, közel egy héttel az elnökválasztás előtt szavazta meg 52-48 arányban Amy Coney Barrett legfelsőbb bírósági kinevezését, ami óriási győzelem a republikánusoknak. Ily módon Barrett átvehette a néhai Ruth Bader Ginsburg helyét, ezáltal pedig az elkövetkező évtizedekre sikerült biztosítani a konzervatív többséget a bíróságon.
„Zéró konfliktus a szomszédokkal” − egykor a török külpolitika fő mottója volt, mára azonban ez teljesen megváltozott. Céljai elérése érdekében Törökország ugyanis egyre nagyobb mértékben támaszkodik a katonai erejére és ezzel konfliktusokba taszítja a szomszédos államokat is − írja a Politico.
Kiáll a család, a szuverenitás és a keresztény értékek mellett Giorgia Meloni, Olaszország ígéretes jobboldali vezetője − írja Francesco Giubilei, a The American Conservative online hírportálon.
Melania Trump visszavágott egykori barátjának és vezető tanácsadójának, aki titokban rögzítette a beszélgetéseiket.
Több a közös vonás a nácizmus előtti Németországgal és a kommunizmus előtti Oroszországgal, mint gondolnánk. Az amerikai fiatalok mélységes tudatlanságban szenvednek arról, hogy mi is az a kommunizmus – írja Rod Dreher, a The American Conservative újságírója.
„Meglehetősen kiábrándító, hogy Suga miniszterelnök politikai programjának ismertetésekor elmulasztott foglalkozni az ország öregedő társadalmának kérdésével” – írja Milton Ezrati a National Interest oldalán.
A közel-keleti, olajkincsekben gazdag Szaúd-Arábia ismét felvételét kéri az ENSZ Emberi Jogi Tanácsába: „Ha Szaúd-Arábia sikerrel jár, az megmutatja a világnak, hogy amíg egy állam befolyásos barátokkal és végtelen mennyiségű közkapcsolati tőkével rendelkezik, addig szabadon kínozhatja és végezheti ki a polgárait” − írja a Foreign Policy hasábjain a Németországban élő szaúdi védőügyvéd, Taha al-Hajji.
Írta: Orbán Tamás, a Danube Institute kutatója
Ginsburg alkotmánybíró halálával újra fellángolt a kinevezési vita az Egyesült Államokban, ami békeidőben sem szokott könnyen lezajlani, de most a kampányidőszak még inkább megnehezíti a folyamatot. A mostani esetben a lehető legnagyobb a nyomás mindkét oldalon, mert megtörténhet, hogy az új bírón fog múlni a novemberi választás eredménye.
A konzervatívok szavazást követelnek az augusztusban kirobbanó, a miniszterelnökhöz és egy jótékonysági szervezethez köthető botrány további felgöngyölítéséért, míg a liberális kormánypárt késlelteti a parlamenti bizottságok ehhez kapcsolódó indítványait – számol be róla a torontói székhelyű National Post.
Írország zöldlistáján október 12-től egyetlen ország sem szerepel.
Kormányzati adatok szerint az Egyesült Államok után az Egyesült Királyság volt az elmúlt évtizedben a világ második legnagyobb fegyverexportőre.
Orbán Viktor cikke a Magyar Nemzetben rávilágít, hogy 2050-re Európa összlakosságának 20%-a muszlim lesz. Ez „a közvetlen következménye annak, hogy Nyugat-Európa a multikulturalizmus és a tömeges bevándorlás elérésén fáradozik” − írja Mario Alexis Portella a a firenzei főegyházmegye kancellárja a European Conservative hasábjain.
Belgium és azon belül is Brüsszel több mint 127 diplomáciai kirendeltséggel rendelkezik, a világon a legtöbbel. Az Európai Unió, a NATO és számtalan más nemzetközi szervezet központjaként így nem csoda, hogy kedvelt célpontja az ország a nemzetközi hírszerzéseknek és kémeknek. „De a belga főváros iránti nagy érdeklődés ellenére mind a belga, mind az uniós hatóságok szerint nehéz megbüntetniük a kémkedéssel elfogottakat, és a szabályok szigorítására tett kísérletek sorra kudarcot vallottak” − írja Barbara Moens a Politico európai hasábjain.
A Black Lives Matter mozgalom ausztrál támogatói, online rasszista támadást intéztek Ben Wyatt nyugat-ausztráliai kincstárnok ellen. A mozgalom aktivistái azt állították a yamatji származású őslakos politikusról, hogy „nem eléggé fekete”.
Rekordszámú a fertőzés az Egyesült Királyságban.
Ruth Bader Ginsburg alkotmánybíró utódjaként Donald Trump amerikai elnök Amy Coney Barrett szövetségi fellebbviteli bírót jelölte. Barrett egész eddigi bírói pályafutása során rendíthetetlenül kiállt a törvény mellett, konzervatív gondolkodása miatt azonban folyamatos kritikák és vádak érik személyét a demokraták részéről. A bírónő elleni vádak ugyanakkor egytől-egyig alaptalannak bizonyultak. A National Review szerkesztőinek véleménye.
Az utóbbi évtizedben a genderpropaganda annyira átformálta és átpolitizálta az emberek gondolkodását a nemi identitás szerepéről, hogy gyerekek számára is lehetővé tették, hogy ha szeretnék, megváltoztathassák a nemüket. Debra Soh író, neurológus és szexológus The End of Gender (A nemek vége) című könyvében kiemelten foglalkozik a nemi identitásukkal küzdő gyerekek helyzetével. Abigail Shrier írása a Commentary magazinban.
Az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságát történelmének nagy részében igencsak befolyásolták a pártok, és ennek ismét eljött az ideje – fogalmaz Hunter DeRensis, a The American Conservative újságírója.
A dél-kaukázusi konfliktus megállításához az Egyesült Államoknak kell féken tartania Törökországot.
„A virtuális ENSZ-közgyűlés a diplomácia és a dzsungel törvényei helyett szabályokon alapuló nemzetközi rend hanyatlásának metaforája is lehetne” − írja Paul Taylor az európai Politico online kiadásában.
A Bizottság elnökasszonya a legnagyobb tapsot az évértékelő (State of Union) beszéde alatt akkor kapta a jelenlévő EP-képviselőktől, amikor a minősített többség kiterjesztéséről beszélt külügyi kérdésekben − írja Niklas Nováky, az Európai Néppárt hivatalos kutatóintézetének, a Wilfried Martens Centre for European Studies munkatársa az EUObserveren.
A 2020-as amerikai elnökválasztás során Joe Biden és Donald J. Trump programja a korábbiaknál még élesebben válik el egymástól. Amerika két teljesen ellentétes irányba mozdulhat tovább, ezért sokak szerint az idei lesz az eddigi legjelentősebb elnökválasztás. Valóban nagy jelentősége van annak, kit választ Amerika november 3-án, azonban a 2020-as kampány az elmúlt 120 év legabszurdabb és legfurcsább kampányának nevezhető. Victor Davis Hanson írása a National Review-ban.
Mit tett az ENSZ a nők jogaiért? − teszi fel a kérdést Elyssa Koren. A The National Review újságírója Antonio Guterres New York-i városházán virtuálisan elhangzott beszédére reflektált.
Az amerikaiaknak újfent tudatosítaniuk kell magukban az alapító atyák által megfogalmazott bölcsességet, miszerint az államigazgatás legkifizetődőbb módja a tengerentúli konfliktusokból való kimaradás – áll Charles A. Kupchan írásában, aki a Georgetowni Egyetem professzora, a Külkapcsolatok Tanácsának főmunkatársa, és az Isolationism: A History of America's Efforts to Shield Itself from the World című könyv szerzője.