„Joe Biden a 20. századi amerikai külpolitikai intézményrendszer és hidegháborús hegemón ideológia produktuma…” – kezdi cikkét Ryan P. Burke a Defense One biztonságpolitikai oldalon. A szerző szerint az Egyesült Államok következő elnöke olyan régimódi ideológiai alapú elnökléshez fog visszatérni, amelyben makacsul ragaszkodhat stratégiai tévedhetetlenségéhez és az intervencionista „héja” külpolitikai narratívához.
November közepén jelent meg Barack Obama volt amerikai elnök „Promised Land” (Ígéret Földje) című önéletrajzi könyve. A könyv világszerte nagy érdeklődést váltott ki, több mint 1,7 millió példányt adtak el belőle már megjelenése utáni első héten. A mű azonban Izrael történelméről szinte csak hazugságot és félrevezető kijelentéseket tartalmaz. Dov Lipman izraeli politikus és volt Kneszet tag írása a Jewish Journal amerikai zsidó hírportálon.
A nem túl távoli múltban az alapján ítéltünk meg és értékeltünk országokat, hogy mennyire képesek demokratikus választásokat tartani, vagy hogy milyen a gazdasági teljesítő képességük. Ma már inkább egy sokkal konkrétabb és kézzelfoghatóbb kérdéskör alapján vizsgáljuk az egyes országokat: a covid-19 elleni harcuk alapján − írja Felipe Araujo a Foreign Policy-n megjelent véleménycikkében.
Petícióban kérik Joe Bident, hogy adminisztrációjába ne válasszon senkit a technológiai szektorból – olvashatjuk Stephen Silver cikkében a National Interest oldalán.
Barack Obama volt amerikai elnök megtévesztő viselkedése és háborús uszítása megölte az első kampánya alatt ígért „remény és változás” eszményét. És ez nem is fog hiányozni – írja James Bovard, a The American Conservative szerzője.
Új-Zéland vállalja, hogy 2025-ig szén-dioxid-semleges kormányzást, valamint 141 millió dolláros alapot hoz létre az elektromos vagy hibrid járművek finanszírozására, illetve a szénkazánok cseréjére. Jacinda Ardern miniszterelnök korunk legnagyobb kihívásának nevezte a klímaváltozás elleni küzdelmet.
Az Európai Parlamentben bevett szokás, hogy országspecifikus csoportokat hoznak létre. E csoportok célja, hogy elősegítse és növelje az EU és az adott ország közötti bizalmat és partnerséget. Ilyen érdekcsoportok promótálják például az EU-Tajvan vagy az EU-Egyesült Arab Emirátusok közötti együttműködést.
A demokrata többségű amerikai képviselőház megszavazta a marihuánafogyasztás szövetségi szintű legalizálását. A 228-164 arányban elfogadott törvényjavaslat eltávolítja a marihuánát a nyilvántartott kábítószerek listájáról („Controlled Substances Act”), és a döntést az egyes államok kezébe helyezi, hogy azok döntsenek a legálissá tétel kérdésében.
A kanadai ingatlanpiac meglehetősen felkapott, és nem csupán a nagyvárosokban. Phil Soper, a Royal Lepage elnöke és vezérigazgatója szerint ennek oka a koronavírus-járvány.
Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen Magyarország és Lengyelország jóváhagyása nélkül akarja átvinni az EU költségvetési szavazását, amennyiben nem történik változás az Európa Tanács következő ülésén.
Az amerikai atlantisták vélhetően nem veszik jó néven a francia szavait, pedig a köztársasági elnök helyesen gondolja úgy, hogy Európa nem élhet többé függőségben – Ted Galen Carpenter reakciója a The American Conservative hasábjain.
„Az Egyesült Államokban elő latin-amerikai közösség választói csak azért szavaztak Donald Trumpra, mert sok közöttük az evangéliumi keresztény. Jobban érdekli őket Trump abortuszról és melegházasságról alkotott politikai nézete, mint rasszista kijelentéseinek elítélése” – állította Barack Obama volt amerikai elnök egy interjúban. Zachary Evans írása a National Review-ban.
„Ami a külpolitikát illeti, Emmanuel Macron határozottan vezető szerepet tölt be. De minél többet beszél, annál jobban felfedi saját hiányosságait a nemzetközi porondon is a francia elnök” − írja Rym Momtaz a Politico európai hasábjain.
Micheál Martin ír miniszterelnök és Boris Johnson az Egyesült Királyság miniszterelnöke pénteken értekezett a Brexit-tárgyalásokról, a klímaváltozásról, és a Covid-19 terjedésének megfékezésére tett erőfeszítéseikről. A két vezető megerősítette, hogy a nagypénteki egyezményt prioritásként kezelik, Boris Johnson pedig hangsúlyozta, hogy a Brexit után el kell kerülni a „kemény határvonalat” Írország és Észak-Írország között – írja az ír The Journal.
Fogolycsere keretein belül Irán szabadon engedte Kylie Moore-Gilbertet, a melbourne-i egyetem oktatóját.
„Úgy tűnik, hogy Recep Tayypi Erdoğannak eltökélt szándéka, hogy újraformálja az általa megörökölt szekuláris muszlim országot, Törökországot drákói, iszlamista és kérkedő regionális ambíciókkal” – írja Jake Wallis Simons a The Spectator hasábjain.
Priti Patel brit és Gérald Darmanin francia belügyminiszter megállapodása értelmében a szigetország 28 millió fontot fizet azért, hogy Franciaország megduplázza a La Manche csatorna partjait őrző rendőrök számát – közli a brit Daily Mail.
Hasszan Rouhani iráni elnök Izraelt tette felelőssé az iráni atomprogram vezető atomtudósának, Mohsen Fakhrizadehnek a meggyilkolásáért.
Dublin abban reménykedik, hogy Brüsszel, London és Washington közötti tárgyalások közvetítőjévé válhat − írja Stephen Rae, a Politico publicistája.
A mérsékelten konzervatív, alapvetően Trump-párti National Review érdekes cikket közölt az amerikai Republikánus Párton belüli feszültségek egy újabb példájáról.
A Donald Trumpra szavazók mindösszesen 3 százaléka tartja jogosnak az amerikai választások kimenetelét, miszerint Joe Biden győzött. Ezzel szemben 73 százalékuk a hivatalban lévő republikánus Trumpot kiáltaná ki nyertesnek – tudhatjuk meg a CNBC/Change közvélemény-kutatásából.
A volt amerikai elnök egy BBC-nek adott interjúban a Joe Biden és Hillary Clinton körüli vitatott feltételezésekkel indokolta hajmeresztő tervét – erre reflektál Kyle Smith, a National Review szerzője.
Bár a jogállamiság szempontjából megkérdőjelezhető manőver, Sebastian Kurz mégis azon munkálkodik, hogy kriminalizálják a politikai iszlámot. A Welt oldalán megjelent cikkében Deniz Yücel arról értekezik, hogy Kurz ezáltal bizonyára el akarja terelni a figyelmet a hatóságok kudarcáról a nemrégiben Bécsben kivitelezett terrortámadás kapcsán.
Az amerikai LMBTQ-mozgalom következő céljaként többek közt a keresztény egyetemek és iskolák működésének szigorú szabályozását tűzte ki. A Human Rights Campaign (Ember Jogi Kampány) Blueprint for Positive Change 2020 (Terv a pozitív változásért) néven a közelmúltban kiadott egy dokumentumot a leendő Biden-adminisztráció számára. Rod Dreher írása a The American Conservative-ban.
„Emmanuel Macron radikalizmus elleni kampányának liberális kritikusai félreértik az országa előtt álló válságot” − írja Benjamin Haddad a Foreign Policy hasábjain megjelent véleménycikkében. A szerző a washingtoni székhelyű Future of Europe Initiative igazgatója.
„Lehet, hogy az EU még mindig megosztott a Brexit kérdésével kapcsolatban − de ez nem fog London javára válni” − írja David M. Herszenhorn és Barbara Moens a Politico európai hasábjain.
Először Rishi Sunak pénzügyminiszter közalkalmazotti bérek befagyasztásáról szóló tervezete borzolta fel a kedélyeket Nagy-Britanniában, majd azt is megszellőztették, hogy Boris Johnson miniszterelnök a külföldi segélyezések összegét kétharmadára csökkentené. Előbbi lépést a közszolgálati szakszervezet, utóbbit a kormányfő két elődje – nevezetesen David Cameron és Tony Blair – támadta.
Egy kaliforniai iskola betiltotta a „rasszista” Huckleberry Finnt és további négy klasszikus amerikai regényt.
Kanadában a Brexit után is beszerezhető marad a skót whisky – a brit és a kanadai miniszterelnök a Brexit utáni kereskedelmi megállapodás megkötéséről tárgyalt.
Szerző: Darabos Ádám, a Danube Institute kutatója
A teológus és politikai kommentátor, akinek gondolatait demokratáktól a republikánusokig minden tábor megpróbált és mind a mai napig megpróbál kisajátítani. Reinhold Niebuhr munkásságát sokan a keresztény realizmus fogalmával azonosítják, illetve fordítva is, a keresztény realizmust Niebuhr munkásságával teszik egyenlővé. De miért hivatkoznak rá vezető amerikai politikusok? Ki is Niebuhr valójában? S legfőképp: mit tanulhatunk tőle mi, magyarok?