
Jövő év októberétől receptre lesz szükség a folyékony nikotin és az e-cigaretta Ausztráliába importálásához.

Jövő év októberétől receptre lesz szükség a folyékony nikotin és az e-cigaretta Ausztráliába importálásához.

Tumultus alakult ki a London-Heathrow repülőtéren, ahogy egyre több ország, köztük Írország is úgy határozott, hogy nem enged területére utasszállító repülőgépek érkezését Egyesült Királyságból. Az ír kormány 48 órás beutazási tilalmat jelentett be, amely a karácsony előtti napokat, december 21-et és 22-t érinti.
Miután vasárnap túlfoglaltak egy Dublinba induló repülőjáratot, több száz ír rekedt a londoni repülőtéren és próbált kétségbeesetten új járatot találni, hogy még a lezárások előtt biztonságban érhessenek haza. Végül sikerült sürgősen beiktatni egy extra járatot az ír kormány közreműködésével, amely épp hogy éjfélre visszajuttatta Dublinba mind a 300 ember. Számos ír azonban aki visszautazott volna karácsonyra otthonába Londonba rekedt a döntés következtében.
Az európai országok sora Boris Johnson váratlan bejelentése után döntött a beutazási tilalomról. Johnson ugyanis kiemelte, hogy Anglia délkeleti részén és Londonban levő mutálódott koronavírus akár 70 százalékkal fertőzőbb lehet az eddiginél, és ismét szükségessé vált, hogy szigorú járványügyi intézkedéseket hozzanak.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) beszámolt arról, hogy már szeptemberben azonosították a mutációt Anglia területén, és a helyzet súlyossága miatt felszólították az összes európai országot, hogy szigorítsanak a járvány elleni intézkedéseiken.
Szemlézte: Morvay Sáron

A brit konzervatív író szerint a baloldal ahelyett, hogy átgondolta és elemezte volna, mit üzent a nép a Brexittel és Donald Trumppal, rágalmazási hadjáratba kezdett.

Boris Johnson brit miniszterelnök vasárnaptól teljes lezárást hirdetett be a koronavírus elleni küzdelem miatt Londonban és Délkelet-Angliában.

A világhírű brit konzervatív író, Douglas Murray szerint mára bebizonyosodott, hogy 2015-ben Orbán Viktornak volt igaza. Ma már az osztrák kancellár és a francia elnök is lényegében ugyanazt mondja, mint a magyar miniszterelnök akkor. Az Európa furcsa halála című sikerkönyv szerzője a Danube Institute kutatási igazgatójával beszélgetett a Kossuth Rádióban.

A Nike és a Coca-Cola egyaránt széles gesztusokkal állt ki a George Floyd halálát követő zavargássorozat mellett, miközben a kínai kommunista rezsim koncentrációs táborai és egyéb súlyos jogsértései felett folyamatosan szemet hunynak, sőt, érdekszférájuknak megfelelően lobbiznak is mellettük. Paul Brian írása a The American Conservative magazinban.

Will Knowland a távoktatás áldozataként az egyik leghíresebb tanár lett Angliában, miután elbocsátották a világ egyik legelitebb középiskolájából, az Eton Colllege-ból azért, mert online tartott óráján megkérdőjelezte a radikális feminizmust. Az elbocsátási folyamat nem ment gördülékenyen, hiszen a diákok kedvenceként ismert Knowland mellett osztálya és volt diákjai kitartóan harcolnak. Cameron Hilditch írása a National Review-ban.

„A helyi jelleg ellenére sok megfigyelő tekintette Ukrajna október 25-én tartott polgármesteri és önkormányzati választásait az ország geopolitikai irányultságáról szóló népszavazásnak” − írja Dennis Solyts a Foreign Policy hasábjain megjelent véleménycikkében.

Németországból mégsem vonják ki az amerikai fegyveres erőket – amit Trump a németek elleni szankciónak szánt –, azonban az orosz-német Északi Áramlat 2 földgázvezeték-projekt továbbra is kényes kérdés marad az új elnök, Biden alatt – fejti ki gondolatait Clemens Wergin a Welt hasábjain.

Elfogadták az abortuszt liberalizáló törvényjavaslatot Argentínában.

Brandon Lewis, Észak-Írország államtitkára elmondta, hogy a Brexit kapcsán átláthatóságra törekszenek az északír kereskedelem újraszabályozásának ügyében.

Rengeteg ajándék hiányozhat majd a brit családok karácsonyfái alól a világjárvány és az egyre valószínűbbnek tűnő rendezetlen Brexit következtében gyarapodó pániklépések miatt – tudósít a Daily Mail.

A Lisszabontól körülbelül 105 kilométerre található Sines-félsziget és kikötő geostratégiailag fontos helyen helyezkedik el, írja Mat Youkee a World Politics Review hasábjain.

Vasárnap reggel a Pfizer michingani gyárából teli teherautók indultak útnak, hogy eljuttassák a koronavírus-vakcinát elsőként a kórházakhoz és egészségügyi osztályokhoz. A második világháború óta ez az első olyan krízis, amelyben a gyárak tömeges mozgósítására van szükség, erre nem volt példa azóta, hogy annak idején a gyárakat sebesültek megsegítésére használták fel.

„Joe Biden a 20. századi amerikai külpolitikai intézményrendszer és hidegháborús hegemón ideológia produktuma…” – kezdi cikkét Ryan P. Burke a Defense One biztonságpolitikai oldalon. A szerző szerint az Egyesült Államok következő elnöke olyan régimódi ideológiai alapú elnökléshez fog visszatérni, amelyben makacsul ragaszkodhat stratégiai tévedhetetlenségéhez és az intervencionista „héja” külpolitikai narratívához.

November közepén jelent meg Barack Obama volt amerikai elnök „Promised Land” (Ígéret Földje) című önéletrajzi könyve. A könyv világszerte nagy érdeklődést váltott ki, több mint 1,7 millió példányt adtak el belőle már megjelenése utáni első héten. A mű azonban Izrael történelméről szinte csak hazugságot és félrevezető kijelentéseket tartalmaz. Dov Lipman izraeli politikus és volt Kneszet tag írása a Jewish Journal amerikai zsidó hírportálon.

A nem túl távoli múltban az alapján ítéltünk meg és értékeltünk országokat, hogy mennyire képesek demokratikus választásokat tartani, vagy hogy milyen a gazdasági teljesítő képességük. Ma már inkább egy sokkal konkrétabb és kézzelfoghatóbb kérdéskör alapján vizsgáljuk az egyes országokat: a covid-19 elleni harcuk alapján − írja Felipe Araujo a Foreign Policy-n megjelent véleménycikkében.

Petícióban kérik Joe Bident, hogy adminisztrációjába ne válasszon senkit a technológiai szektorból – olvashatjuk Stephen Silver cikkében a National Interest oldalán.

Barack Obama volt amerikai elnök megtévesztő viselkedése és háborús uszítása megölte az első kampánya alatt ígért „remény és változás” eszményét. És ez nem is fog hiányozni – írja James Bovard, a The American Conservative szerzője.

Új-Zéland vállalja, hogy 2025-ig szén-dioxid-semleges kormányzást, valamint 141 millió dolláros alapot hoz létre az elektromos vagy hibrid járművek finanszírozására, illetve a szénkazánok cseréjére. Jacinda Ardern miniszterelnök korunk legnagyobb kihívásának nevezte a klímaváltozás elleni küzdelmet.

Az Európai Parlamentben bevett szokás, hogy országspecifikus csoportokat hoznak létre. E csoportok célja, hogy elősegítse és növelje az EU és az adott ország közötti bizalmat és partnerséget. Ilyen érdekcsoportok promótálják például az EU-Tajvan vagy az EU-Egyesült Arab Emirátusok közötti együttműködést.

A demokrata többségű amerikai képviselőház megszavazta a marihuánafogyasztás szövetségi szintű legalizálását. A 228-164 arányban elfogadott törvényjavaslat eltávolítja a marihuánát a nyilvántartott kábítószerek listájáról („Controlled Substances Act”), és a döntést az egyes államok kezébe helyezi, hogy azok döntsenek a legálissá tétel kérdésében.

A kanadai ingatlanpiac meglehetősen felkapott, és nem csupán a nagyvárosokban. Phil Soper, a Royal Lepage elnöke és vezérigazgatója szerint ennek oka a koronavírus-járvány.

Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen Magyarország és Lengyelország jóváhagyása nélkül akarja átvinni az EU költségvetési szavazását, amennyiben nem történik változás az Európa Tanács következő ülésén.

Az amerikai atlantisták vélhetően nem veszik jó néven a francia szavait, pedig a köztársasági elnök helyesen gondolja úgy, hogy Európa nem élhet többé függőségben – Ted Galen Carpenter reakciója a The American Conservative hasábjain.

„Az Egyesült Államokban elő latin-amerikai közösség választói csak azért szavaztak Donald Trumpra, mert sok közöttük az evangéliumi keresztény. Jobban érdekli őket Trump abortuszról és melegházasságról alkotott politikai nézete, mint rasszista kijelentéseinek elítélése” – állította Barack Obama volt amerikai elnök egy interjúban. Zachary Evans írása a National Review-ban.

„Ami a külpolitikát illeti, Emmanuel Macron határozottan vezető szerepet tölt be. De minél többet beszél, annál jobban felfedi saját hiányosságait a nemzetközi porondon is a francia elnök” − írja Rym Momtaz a Politico európai hasábjain.

Micheál Martin ír miniszterelnök és Boris Johnson az Egyesült Királyság miniszterelnöke pénteken értekezett a Brexit-tárgyalásokról, a klímaváltozásról, és a Covid-19 terjedésének megfékezésére tett erőfeszítéseikről. A két vezető megerősítette, hogy a nagypénteki egyezményt prioritásként kezelik, Boris Johnson pedig hangsúlyozta, hogy a Brexit után el kell kerülni a „kemény határvonalat” Írország és Észak-Írország között – írja az ír The Journal.

Fogolycsere keretein belül Irán szabadon engedte Kylie Moore-Gilbertet, a melbourne-i egyetem oktatóját.

„Úgy tűnik, hogy Recep Tayypi Erdoğannak eltökélt szándéka, hogy újraformálja az általa megörökölt szekuláris muszlim országot, Törökországot drákói, iszlamista és kérkedő regionális ambíciókkal” – írja Jake Wallis Simons a The Spectator hasábjain.