A Nike és a Coca-Cola egyaránt széles gesztusokkal állt ki a George Floyd halálát követő zavargássorozat mellett, miközben a kínai kommunista rezsim koncentrációs táborai és egyéb súlyos jogsértései felett folyamatosan szemet hunynak, sőt, érdekszférájuknak megfelelően lobbiznak is mellettük. Paul Brian írása a The American Conservative magazinban.
Kína népirtást követ el az ujgurok ellen, miközben a „felvilágosult” Black Lives Matter mozgalom mellett kampányoló vállalatok – mint a Nike vagy az Apple – azért küzd, hogy a Peking elleni fellépés ne álljon a profitjuk útjába. Az ütközőpont ezúttal egy olyan törvényjavaslat, mely tiltaná az ujguri kényszermunkával gyártott termékek behozatalát az Egyesült Államokba. Az előterjesztés szeptemberben sikeresen átment a képviselőházon, s jelenleg a szenátus napirendjén van – számol be a szerző.
A népcsoport hazája az ország észak-nyugati részén elhelyezkedő Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület, vagy ismertebb nevén Kelet-Turkesztán.„Az Apple, a Nike és a Coca-Cola egyaránt elégedetlen a törvényjavaslattal, ezért megpróbálják a saját szájízükre szabni azt” – magyarázta a portálnak adott interjújában Salih Hudayar, száműzött miniszterelnök és a Kelet-Turkesztán Nemzeti Felkelési Mozgalom alapítója. A tartomány nemcsak ásványkincsekben és egyéb természeti forrásokban gazdag: munkás kezeit rendszeresen zsákmányolják ki ruha- és cipőgyárak. Becslések szerint az elmúlt években kis híján 2 millió ujgurt vonszoltak „átnevelő központoknak” nevezett koncentrációs táborokba, vagy a Gulagra hajazó munkatáborokba. Hudayar elmondása alapján a legtöbb kényszermunkást a tartományon belül fogják be, de sokakat szállítanak Kína központi régióiba is.
A keleti nagyhatalom a számokkal is próbál játszani: 12 millió ujgurt tart nyilván, a száműzött miniszterelnök szerint viszont a népcsoport akár 35 millió fős is lehet. Peking szándékai szerint tehát nem fog megjelenni a statisztikában, ha eltűntet egy bizonyos számú ujgurt. „Amit Kína művel Kelet-Turkesztánban az nem más, mint egy rendszerszintű megszálló, kolonizáló és népirtó hadjárat, ami egészen az 1880-as évekig vezethető vissza” – fakad ki Hudayar hozzátéve, hogy csupán a tartomány ujgur nevének kimondása is halálbüntetéssel fenyegetné odahaza. A politikus Donald Trumpot méltatta, amiért a világon először ő szólalt fel jelentős vezetőként a hszincsiangi történések ellen, de köszönetet mondott kongresszusi tagoknak is, republikánusoknak és demokratáknak egyaránt.
Az új elnökkel szemben azonban akadnak fenntartásai, elsősorban Hunter Biden üzleti kötődése miatt, melynek keretében Joe Biden fia egy megfigyelőrendszer befektetéssel járult hozzá a rendőrállam kiépüléséhez Hszincsiangban. Tart továbbá a nagyvállalatok erős befolyásától is, melyek a felismerhetetlenségig gyengíthetik a javaslatot a törvényhozási folyamat során. Az Apple ellátási lánca egészen Nyugat-Hszincsiangig terjed, míg a Nike és egyéb óriáscégek olyan gyárakat üzemeltetnek Kínában, melyekben fellelhető ujguri rabszolgamunka. A munkásokat gyakran internetes felületeken adják-veszik. Egy ausztrál kutatóintézet számítása szerint legalább 82 világmárka foglalkoztat ujgurokat különböző ipari szektorokban.
Az Apple és a Nike tagadta, hogy bármilyen termékük is hszincsiangi kényszermunkával készült volna. Ugyanakkor nemcsak az adott tartományban, hanem Kína-szerte is olyan elterjedt a rabszolgamunka, hogy nehéz feltételezni az óriásvállalatok egyértelmű tudomását ellátási láncuk összetételéről. Az Apple a jogszabálytervezet kapcsán kérelmezte az ellátási láncukkal kapcsolatos információk titkosságának fokozottabb védelmét. „E követelés nem éppen egy olyan cégről árulkodik, amely meg van győződve arról, hogy a rabszolgamunkához semmi köze” – kifogásolja a szerző.
„Míg a két óriásvállalat teljes mellszélességgel állt ki az amerikai városokat lángba borító Black Lives Matter tüntetői mellett, addig a színfalak mögötti lobbijuk egy ténylegesen rasszista rendőrállam modern rabszolgatartása mellett töretlennek tűnik” – állítja a cikkíró. George Floyd halálát követően az Apple „nemzet lelkébe maró fájdalomról” beszélt, ezt az ügyet viszont igyekeznek a szőnyeg alá söpörni. Az észak-amerikai kosárlabdaliga (NBA) nyáron az egyik legfőbb platformjává vált a BLM-nek, a hongkongi demokráciatüntetésekért kiálló egyik klubigazgató mögül viszont azonnal kihátráltak egy tavaly októberi botrányban. Megállapítható tehát, hogy a nagyvállalatokat csupán akkor érdeklik az emberi jogok, ha az adott szituáció nem áll a profitjuk útjába, sőt, további kapukat nyit meg számukra a piacon. „Ennek tükrében vérlázító, ahogyan a nyugati társadalmak egyszerű polgárait kioktatják értékekről, szolidaritásról és empátiáról, miközben ők az emberi jogok tényleges porba tiprásával maximalizálják nyereségüket. Az ujguri rabszolgamunkából profitáló cégek az alantas képmutatás mintapéldái” – összegzi Brian.
Kelet-Turkesztánt egyébként az előző évszázadban Kína mellett a Szovjetunió is rendszeresen kizsákmányolta. Emellett a távol-keleti nagyhatalom számára a tartomány kiemelt geostratégiai jelentőséggel is bír, hiszen az ország nyugati szárnyának kapuja, ily módon pedig a szárazföldi védelem egyik fő letéteményese. Hudayar elmondása szerint a 2001. szeptember 11-ei eseményeket kihasználva a kínai kormány terroristáknak kezdte bélyegezni a muszlim vallású kisebbség aktivistáit. Hszincsiangban a legmagasabb a rákos megbetegedések aránya, amit a nukleáris tesztek radioaktív sugárzása okozhat, ugyanis 1964 óta mintegy 40 ilyen tesztre került sor a régióban. A jogsértéseket napestig lehetne sorolni. A jeles antropológus és ujgur-szakértő Adrian Zens szerint a népcsoport elleni akciók megfelelnek a népirtás ENSZ-definíciójának. Zhao Lijian, a kínai külügyminisztérium szóvivője mindössze komikus pletykának nevezte a feltevést.
Szemlézte: Irlanda Balázs
