Matthew Karnitschnig a Politico európai kiadásában megjelent cikke szerint a hajrájához érkezett a jobboldali CDU/CSU-n belüli hatalmi harc a kancellári jelöltségért.

Számos lap „kemény lépésként” emlegeti a Moszkva ellen életbe léptetett amerikai intézkedéseket, míg egyes portálok – köztük a demokratákhoz közeli Washington Post és a független Axios – keveslik azokat.

Az ír adatvédelmi bizottság azután lépett, hogy a közösségi média platform több mint félmilliárd felhasználójának adata nyilvánosságra került.

A Daily Wire magazin arról ír, hogy az Amerikai Egyesült Államokban nem mindenki fogadta kitörő lelkesedéssel, hogy bizonyos szolgáltatások igénybevételének feltételévé az oltási igazolvány megléte válna. Idaho lett a negyedik állam, amelyik ezt meg is tiltotta, így nem szükséges beoltva lenni ahhoz, hogy állampolgárai igénybe vegyenek bizonyos szolgáltatásokat.

Az uniós állampolgárságuktól nemrégiben elbúcsúzók nagyobb hányada gondolja úgy, hogy országuk jó irányba halad, mint fordítva. Mindez jókora fordulatnak számít az elmúlt hónapok adataihoz viszonyítva – derül ki az Ipsos MORI legújabb közvélemény-kutatásából.

A Gallup legújabb felméréséből kiderült, hogy a demokraták és a republikánusok támogatottsága közötti szakadék 9 százalékpontra duzzadt. A történelmi tanulságok szerint ugyanakkor lehet visszaút a „Nagy Öreg Párt” számára.

Az Egyesült Államok elnöke a hetekben létrehozott egy 36 fős bizottságot a Legfelsőbb Bíróság megreformálására. Ennek egyik eszköze az úgynevezett „court-packing” lehet, amely a Legfelsőbb Bíróság létszámának növelését jelenti egy „egyenlőbb igazságszolgáltatás érdekében”. Az elnök a court-packingel egy olyan lépést tehet, mely ellentmond kampányígéreteinek.

A Kínai Kommunista Párt a koronavírus időszaka alatt is folytatja azt a gyakorlatot, hogy az országban élő keresztényeket őrizetbe veszi és titkos börtönökbe zárja azokat, akik nem hajlandóak lemondani hitükről, majd addig kínozza őket, amíg ezt meg nem teszik – számol be a kommunista kormány kegyetlenségéről a Daily Wire újságírója, Ryan Saavedra.

Nem csitulnak a kedélyek a holland belpolitikában. A családtámogatási botrányba belebukott liberális Mark Rutte most nyíltan hazudott a közvéleménynek, amiből éppen csak sikerült sikeresen kihúznia magát. A benelux állam belpolitikai történéséről Eline Schaart értekezik több cikkében a Politico európai kiadásának hasábjain.

Az amerikai konzervatív portál, a National Review írt arról a meglepő jelenségről, hogy úgy tűnik, az eddig egyöntetűen a Biden kormány Covid-járványkezelésének dicséretét zengő liberális véleményvezérek közül többen megkérdőjelezik a Johnson & Johnson vakcina alkalmazásának ideiglenes felfüggesztését az USA-ban.

Sebastian Kurz ügyesen felépített “jófiú” imidzse összeomlóban van az országot megrázó korrupciós ügyek miatt. Többek között erről is értekezik Matthew Karnitschnig a Politico európai kiadásának hasábjain.

A két ázsiai nagyhatalom stratégiai ambíciói komoly fejtörést okoznak a nyugati világ vezetőinek. Újonnan a Tajvan körül zajló kínai hadgyakorlatra, valamint az ukrán határhoz közeli orosz csapatösszevonásra figyelt fel a nemzetközi közösség.

Számos korábbi cikkben foglalkoztunk már az idei német választási szuperévvel. Legutóbbi alkalommal a Zöldek esélyeit, lehetőségeit és esetleges irányváltását vettük sorra. Most egy szakpolitikai kérdés hatását vizsgáljuk meg.

A Politico arról számolt be a közelmúltban, hogy Biden elnök régi bizalmasát, a független szakember hírében álló Amos Hochsteint tervezi kinevezni kormányzata energiaügyi különmegbízottjának.

2021. május 1-én az amerikai erők teljes mértékben visszavonják csapataikat Afganisztánból - legalábbis ez állt abban a tavaly megkötött megállapodásban, amely Washington és a tálibok között jött létre. Cserébe a tálibok ígéretet tettek arra, hogy felszámolják kapcsolataikat az iszlamista terrorszervezetekkel: elsősorban az Al-Kaidával, valamint vállalták, hogy felhagynak az erőszakkal.

Ahogyan a nemzetközi hírekben is olvashatjuk, az utóbbi időszakban az Amerikai Egyesült Államok és Kína egymásnak feszülése a tech szektorban mutatkozik meg a legjelentősebben. Cikksorozatunk mostani, második részében az Ericsson kínai jelenlétében és a svéd technológiai szabályozásba nyerhetnek bepillantást.

A Georgia államban meghozott új – demokrata politikusok által elnyomónak bélyegzett – választási törvénnyel szemben a privátszféra több nagyágyúja is felemelte hangját, sőt, az észak-amerikai profi baseball-liga (MLB) ennek apropóján a szezon egyik csúcspontjának számító All-Star-gálát is áthelyezte Atlantából Denverbe. Mindezt persze igyekeznek polgárjogi köntösbe bújtatni, de vajon tényleg nem pártpolitikai érdekek húzódnak a háttérben?

Boryana Dzhambazova és Christian Oliver értekeznek a nemrég lezajlott bolgár választásokról a Politico európai kiadásának hasábjain.

Fülöp edinburgh-i herceg kulcsfontosságú, ugyanakkor gyakran alábecsült szerepet játszott a modern brit monarchia fenntartásában. A herceg önbizalommal teli személyisége segítette az ifjú Erzsébet királynőt, hogy félénkségét legyőzve, magabiztossággal és stabilitással teremthesse meg a hosszú, nyugodt és kifogástalan uralkodás alapját. Életrajzírójának, Philip Eade-nek a Spectator magazin honlapján közzétett cikkével tisztelgünk a brit herceg emléke előtt.

Ahogyan a nemzetközi hírekben is olvashatjuk, az utóbbi időszakban az Amerikai Egyesült Államok és Kína egymásnak feszülése a tech szektorban mutatkozik meg a legjelentősebben.

Alapjaiban alakulhat át a svéd politika azután, hogy a nyugati média által szélsőjobboldalinak titulált Svéd Demokraták (SD) együttműködést ajánlottak a mainstream ellenzéknek.

Az Egyesült Államok elnöke gyakorlatilag elődjének, Donald Trumpnak összes intézkedését „helyreállítja”. Míg ugyanis Trump visszavonta a Palesztin Hatóságnak szánt juttatásokat - miután az minden hónapban terroristák családjait támogatja - addig Joe Biden 90 millió dolláros segélyt különített el a Hatóság részére – számolt be róla a Jewish News Syndicate.

A legújabb törést az a felvetés okozta, amely szerint a fehér emberek nem jogosultak a kisebbségeket érintő ügyekben szóhoz jutni – olvasható az európai Politico internetes felületén.

Az amerikai szenátus megszavazta a hetekben, hogy a Biden-kormány egészségügyi miniszter-helyettese Dr. Rachel Levine transznemű orvos legyen. Így a társadalmat érintő fontos közegészségügy kérdésekben Levine lett az egészségügyi miniszter jobbkeze.

Brüsszel és Peking tavaly decemberben kötött egy átfogó befektetési megállapodást. Különleges érdekeit azonban az Unió továbbra sem kívánja figyelmen kívül hagyni, amint az a Politico cikkéből is kiderül.

A német lapok többsége nem túl hosszú cikkben és viszonylag tárgyilagosan számolt be arról, hogy a Hertha labdarúgócsapata állítólagos homofób kijelentései miatt elbocsátotta Petry Zsolt kapusedzőt. Az egyes portálok kommentelői ugyanakkor már nem voltak ennyire kimértek.

Reuters jelentése alapján Dél-Korea olyan súlyos demográfiai válságba került, hogy az országban nagyobb lett a halálozási ráta, mint a születési. A válság súlyosságára rávilágít Nokdo szigete, ahol mára már csak egyetlen családnak vannak gyerekei – írja a Live Action újságírója, Cassy Fiano-Chesser.

Az Egyesült Államok külügyminisztériumának 2020-as emberi jogi beszámolója egyértelműen népirtásnak nevezete a Kína álta az ujgurok ellen elkövetett bűncselekményeket. A jelentés mindemellett Szaúd-Arábia, Mianmar és Venezuela kapcsán is aggodalmakat vetett fel.

Paul Stronski a World Politics Review hasábjain értekezik a legutóbbi kaukázusi fegyveres konfliktus politikai hatásairól a vesztes Örményország szemszögéből.

Március 27-én egy teheráni ünnepségen Irán és Kína külügyminiszterei megállapodást írtak alá arra vonatkozóan, hogy Peking az elkövetkező 25 évben 400 milliárd dollárt fog befektetni a perzsa államban. A National Review magazin weboldalán Elliott Abrams járja körbe a március végén tető alá hozott egyezség lehetséges tartalmát és megvalósulásának esélyeit.