Boryana Dzhambazova és Christian Oliver értekeznek a nemrég lezajlott bolgár választásokról a Politico európai kiadásának hasábjain.

A balkáni országban május negyedikén, vasárnap tartottak országgyűlési választásokat, amelyen felemás eredmény született.

A kormányzó jobbközép GERB ugyan ismét az első helyen végzett, de előreláthatólag komoly kihívás lesz egy többségi adminisztrációt összehoznia.

A győzelem ellenére Bojko Boriszov pártja veszített súlyából, ugyanis 20 mandátummal kevesebbet tudott szerezni a 2017-es választásokhoz képest. Ennek egyik oka az elmúlt év tömegtüntetés hulláma, amely elsősorban az országra régóta jellemző korrupció miatt robbant ki. A koronavírus és a korlátozások ellenére emberek ezrei tüntettek a főváros utcáin több héten keresztül.

Ennek ellenére a legnagyobb vesztes a helyi szocialista párt.

A baloldali politikai formáció ugyanis csak a harmadik helyen végzett. Mandátumainak száma csaknem megfeleződött az előző választásokhoz képest. A szocialistákat a kampány során többen is támadták a Moszkvához fűződő szoros kapcsolatuk miatt. A jelentős visszaesést azonban sok szakértő azzal magyarázza, hogy a járványhelyzet miatt sok idős szavazójuk nem mert vagy nem akart elmenni voksolni. A 7 milliós országban ugyanis eddig csak alig több mint 500.000 vakcinát adtak be. E mutató alapján az ország az egyik legalacsonyabb átoltottsággal rendelkezik az Európai Unióban.

A választás nagy nyertesei az először parlamentbe jutó rendszerellenes pártok lettek.

Ide tartozik az ITN is, amely az előzetes várakozásokat is túlszárnyalva a második helyen végzett, és 51 mandátumot szerzett. A párt vezető politikusa, Slavi Trifonov egy ismert televíziós személyiség és popénekes a hírnevét (és saját tévécsatornáját) felhasználva népszerűsítette pártja korrupcióellenes politikáját. Az ITN mellett a Demokratikus Bulgária is először jutott be a balkáni ország törvényhozásába. A volt igazságügyi miniszter pártja, valamint több kisebb politikai formáció fúziójából megalakuló szövetség a szavazatok 9,5 százalékát szerezte meg és az ötödik helyen végzett.

Jó eredménnyel zárt az etnikai török párt, a DPS is, amely 4 mandátummal tudott javítani a ’17-es eredményein. Szintén bejutott a baloldali ISMV, amelynek alapítói között több korábbi szocialista politikust, valamint az utcai tüntetések szószólóit is megtalálhatjuk. Kiesett azonban a vártnál rosszabbul szereplő konzervatív IMRO, valamint a szélsőjobboldali nacionalista NFSB is. Az eredményeket látva sok helyi szakértő szerint igen nehéz feladat lesz egy többségi kormányt összehozni.

Nagykoalícióra még nem volt példa az ország történetében és a heves ellentétek miatt most sem elképzelhető egy GERB-szocialisták kormány.

Ideológiailag adná magát, hogy a kormánypárt a szintén jobboldali ITN-el összefogva alkosson koalíciót. Az ITN azonban nem biztos, hogy belemenne egy ilyen alkuba, hiszen akkor elvesztené a rendszerellenes mivoltát, ami esetében komoly szavazat-és bizalomvesztéshez vezetne. A legfontosabb szerepe mégis a DPS-nek lehet bármilyen forgatókönyvben, hiszen centrumban való elhelyezkedésük miatt mindkét oldalhoz könnyebben tudnának csatlakozni.

Egyes bolgár szakértők szerint azonban az eredmények alapján szinte lehetetlen lesz egy többségi kormányzatot megalkotni. Sokan azt vizionálják, hogy ha a koalíciós tárgyalások zátonyra futnak, akkor egy újabb választásra kerül sor, amely remélhetőleg elmozdítja a politikai holtpontról a balkáni országot.

Szemlézte: Lukács Zoltán Marcell