A Georgia államban meghozott új – demokrata politikusok által elnyomónak bélyegzett – választási törvénnyel szemben a privátszféra több nagyágyúja is felemelte hangját, sőt, az észak-amerikai profi baseball-liga (MLB) ennek apropóján a szezon egyik csúcspontjának számító All-Star-gálát is áthelyezte Atlantából Denverbe. Mindezt persze igyekeznek polgárjogi köntösbe bújtatni, de vajon tényleg nem pártpolitikai érdekek húzódnak a háttérben?

Georgia a tavalyi választások legfontosabb hadszíntere volt. Joe Biden itt aratta a legszűkebb győzelmét, mindössze 0,2%-os különbséggel felülkerekedve ellenfelén. Ennek megfelelően Donald Trump az előtte megbízhatóan republikánus déli államot támadta a legvehemensebben a csalás vádjával. A szenátorválasztás is itt volt a legszorosabb, a végeredményre a januári második fordulóig kellett várni, mely végül szintén a demokraták sikerét hozta.

Fontos először is megjegyezni, hogy az országban az államok maguk alakíthatják választási törvényeiket a szövetségi szabályozás keretein belül, a rendszer tehát nem egészen egységes. A georgiai döntéshozók e hatáskörükkel élve hajtottak végre egy nagyszabású módosítást a múlt hónap folyamán. A lépés országszerte heves reakciókat váltott ki: Biden egyenesen betegesnek nevezte, és arra utalt, hogy az új törvény még a szegregáció legkegyetlenebb időszakában hozottaknál is rosszabb. E kijelentés eleve sértően lealacsonyítja azon színesbőrűek szenvedését, akiket a múlt évszázadokban súlyos sérelmek értek.

A negatív hangok középpontjában javarészt a személyazonosság igazolásának kötelezővé tétele áll (az állam ingyenes igazolványt biztosít polgárainak), de azt is nehezményezték, hogy az urnáknál sorban állóknak többé nem lehet vizet vagy nassolnivalót szolgálni.

Ez egyébként elsősorban a helyszíneken megkövetelt kampánycsendet kívánja biztosítani; többször előfordult ugyanis, hogy valamelyik jelölt pártfogói étel- és italosztással próbálták „segíteni” az embereket döntésük meghozásában. Természetesen a szavazók továbbra is vihetnek magukkal bármilyen táplálékot.

A dokumentum ezeken kívül nyilván sok minden egyébre is kitér. A demokraták összességében elnyomónak és a kisebbségeket kirekesztőnek bélyegezték, míg a törvény mellett kiállók a tiszta és legitim választási rendszer szükségességét emelték ki, melyhez elengedhetetlen a személyazonosság igazolása. Az is külön érdekesség, hogy az egyértelműen demokraták által uralt államok – mint például Delaware – hasonlóan szigorú rendelkezéseit már nem kritizálja Biden – hiszen ott pártjának győzelme minden esetben egyértelmű. Látható tehát, hogy az új jogszabály rendkívül összetett, és élesen egymásnak ütközteti a pártpolitikai érdekeket.

Ebben a megosztottságban jó néhány nagyvállalat nyíltan besorolt a demokraták álláspontja mögé, és elítélte a georgiai törvénykezést, az észak amerikai profi baseball-liga (MLB) pedig nemes egyszerűséggel bojkottálta a déli államot.

Külön pikantériát kölcsönöz a helyzetnek, hogy olyan szolgáltatók is kifejezték ellenérzésüket, amelyek egyébként az általuk nyújtott szolgáltatás igénybevételéhez megkövetelik a személyazonosság igazolását – elsősorban a PayPalre és a Delta Airlinesra gondolhatunk.

Ezzel kapcsolatban folytatott le a Daily Wire felkérésére a SurveyMonkey egy felmérést, amelyben ezer, különböző politikai nézeteket valló amerikai vett részt. A végeredmény azt mutatja, hogy a megkérdezettek nagy része ódzkodik attól, hogy a piac szereplői olyan szinten belefolyjanak a politikába, mint ahogyan azt az MLB tette. Ennél is többen, csaknem a válaszadók háromnegyede véli úgy, hogy a vállalatoknak és a sportligáknak nem kéne aktuálpolitikai kérdésekben állást foglalniuk.

Saját szerkesztés

A választási törvénnyel kapcsolatos új intézkedéseket is általánosságban véve helyesnek ítélték a felmérés alanyai. Továbbá figyelemre méltó tendencia, hogy a megkérdezettek egyre optimistábbá váltak a módosítással kapcsolatban, ahogyan több információ állt rendelkezésükre, illetve több forrásból tájékozódtak.

Kezd tehát nyilvánvalóvá válni, hogy a népesség jelentős részének egyáltalán nem imponál a sportligák és a nagyvállalatok növekvő politikai szerepvállalása – következtet a portál.

Pusztán az a tény, hogy az anyaországuk egyik igencsak jelentős állama ellen nyílt hadjáratot indítanak, amiért az igazolványt kér a szavazáshoz, míg egyes multinacionális cégek továbbra is igyekeznek szőnyeg alá söpörni a valós emberi jogi sérelmekkel járó tevékenységüket, jól mutatja, hogy nem polgárjogi úttörőkről, csupán demokrata érdekszövetségesekről van szó.

Szemlézte: Irlanda Balázs