Sebastian Kurz ügyesen felépített “jófiú” imidzse összeomlóban van az országot megrázó korrupciós ügyek miatt. Többek között erről is értekezik Matthew Karnitschnig a Politico európai kiadásának hasábjain.

A két ázsiai nagyhatalom stratégiai ambíciói komoly fejtörést okoznak a nyugati világ vezetőinek. Újonnan a Tajvan körül zajló kínai hadgyakorlatra, valamint az ukrán határhoz közeli orosz csapatösszevonásra figyelt fel a nemzetközi közösség.

Számos korábbi cikkben foglalkoztunk már az idei német választási szuperévvel. Legutóbbi alkalommal a Zöldek esélyeit, lehetőségeit és esetleges irányváltását vettük sorra. Most egy szakpolitikai kérdés hatását vizsgáljuk meg.

A Politico arról számolt be a közelmúltban, hogy Biden elnök régi bizalmasát, a független szakember hírében álló Amos Hochsteint tervezi kinevezni kormányzata energiaügyi különmegbízottjának.

2021. május 1-én az amerikai erők teljes mértékben visszavonják csapataikat Afganisztánból - legalábbis ez állt abban a tavaly megkötött megállapodásban, amely Washington és a tálibok között jött létre. Cserébe a tálibok ígéretet tettek arra, hogy felszámolják kapcsolataikat az iszlamista terrorszervezetekkel: elsősorban az Al-Kaidával, valamint vállalták, hogy felhagynak az erőszakkal.

Ahogyan a nemzetközi hírekben is olvashatjuk, az utóbbi időszakban az Amerikai Egyesült Államok és Kína egymásnak feszülése a tech szektorban mutatkozik meg a legjelentősebben. Cikksorozatunk mostani, második részében az Ericsson kínai jelenlétében és a svéd technológiai szabályozásba nyerhetnek bepillantást.

A Georgia államban meghozott új – demokrata politikusok által elnyomónak bélyegzett – választási törvénnyel szemben a privátszféra több nagyágyúja is felemelte hangját, sőt, az észak-amerikai profi baseball-liga (MLB) ennek apropóján a szezon egyik csúcspontjának számító All-Star-gálát is áthelyezte Atlantából Denverbe. Mindezt persze igyekeznek polgárjogi köntösbe bújtatni, de vajon tényleg nem pártpolitikai érdekek húzódnak a háttérben?

Boryana Dzhambazova és Christian Oliver értekeznek a nemrég lezajlott bolgár választásokról a Politico európai kiadásának hasábjain.

Fülöp edinburgh-i herceg kulcsfontosságú, ugyanakkor gyakran alábecsült szerepet játszott a modern brit monarchia fenntartásában. A herceg önbizalommal teli személyisége segítette az ifjú Erzsébet királynőt, hogy félénkségét legyőzve, magabiztossággal és stabilitással teremthesse meg a hosszú, nyugodt és kifogástalan uralkodás alapját. Életrajzírójának, Philip Eade-nek a Spectator magazin honlapján közzétett cikkével tisztelgünk a brit herceg emléke előtt.

Ahogyan a nemzetközi hírekben is olvashatjuk, az utóbbi időszakban az Amerikai Egyesült Államok és Kína egymásnak feszülése a tech szektorban mutatkozik meg a legjelentősebben.

Alapjaiban alakulhat át a svéd politika azután, hogy a nyugati média által szélsőjobboldalinak titulált Svéd Demokraták (SD) együttműködést ajánlottak a mainstream ellenzéknek.

Az Egyesült Államok elnöke gyakorlatilag elődjének, Donald Trumpnak összes intézkedését „helyreállítja”. Míg ugyanis Trump visszavonta a Palesztin Hatóságnak szánt juttatásokat - miután az minden hónapban terroristák családjait támogatja - addig Joe Biden 90 millió dolláros segélyt különített el a Hatóság részére – számolt be róla a Jewish News Syndicate.

A legújabb törést az a felvetés okozta, amely szerint a fehér emberek nem jogosultak a kisebbségeket érintő ügyekben szóhoz jutni – olvasható az európai Politico internetes felületén.

Az amerikai szenátus megszavazta a hetekben, hogy a Biden-kormány egészségügyi miniszter-helyettese Dr. Rachel Levine transznemű orvos legyen. Így a társadalmat érintő fontos közegészségügy kérdésekben Levine lett az egészségügyi miniszter jobbkeze.

Brüsszel és Peking tavaly decemberben kötött egy átfogó befektetési megállapodást. Különleges érdekeit azonban az Unió továbbra sem kívánja figyelmen kívül hagyni, amint az a Politico cikkéből is kiderül.

A német lapok többsége nem túl hosszú cikkben és viszonylag tárgyilagosan számolt be arról, hogy a Hertha labdarúgócsapata állítólagos homofób kijelentései miatt elbocsátotta Petry Zsolt kapusedzőt. Az egyes portálok kommentelői ugyanakkor már nem voltak ennyire kimértek.

Reuters jelentése alapján Dél-Korea olyan súlyos demográfiai válságba került, hogy az országban nagyobb lett a halálozási ráta, mint a születési. A válság súlyosságára rávilágít Nokdo szigete, ahol mára már csak egyetlen családnak vannak gyerekei – írja a Live Action újságírója, Cassy Fiano-Chesser.

Az Egyesült Államok külügyminisztériumának 2020-as emberi jogi beszámolója egyértelműen népirtásnak nevezete a Kína álta az ujgurok ellen elkövetett bűncselekményeket. A jelentés mindemellett Szaúd-Arábia, Mianmar és Venezuela kapcsán is aggodalmakat vetett fel.

Paul Stronski a World Politics Review hasábjain értekezik a legutóbbi kaukázusi fegyveres konfliktus politikai hatásairól a vesztes Örményország szemszögéből.

Március 27-én egy teheráni ünnepségen Irán és Kína külügyminiszterei megállapodást írtak alá arra vonatkozóan, hogy Peking az elkövetkező 25 évben 400 milliárd dollárt fog befektetni a perzsa államban. A National Review magazin weboldalán Elliott Abrams járja körbe a március végén tető alá hozott egyezség lehetséges tartalmát és megvalósulásának esélyeit.

Matthew Karnitsching a Politico európai kiadásában megjelent cikkében a német jobbközép kormánypárt, a CDU botrányait és azok hatásait taglalja.

Miközben az USA egyértelműen ellenfélnek, sőt ellenségnek tekinti Kínát, az Európai Unió hozzáállása az ázsiai nagyhatalomhoz ennél összetettebb.

Az Európai Unió és Kína nemrég tető alá hozott egy kereskedelmi megállapodást, melyet a politikai spektrum minden oldaláról támadtak. Ez alól Franciaország sem kivétel, ahol kisebb belpolitikai válságot okoz vagy okozhat ha az Európai Parlament ratifikálja a dokumentumot.

A bő egy órás esemény fő témája a mexikói határon kialakult válsághelyzet volt, amellyel kapcsolatban az amerikai elnök több valótlan, illetve saját döntéseivel ellentmondásban lévő megjegyzést tett. 

Az Ever Given által okozott csaknem egy hetes fennakadás rávilágít a globális világ tengeri úgynevezett „fojtópontjainak” felértékelődő gazdasági és geopolitikai jelentőségére.

A Chanhassen Dinner Színház a honlapján jelentette be, hogy a színdarab „már nincs összhangban a jelenlegi világ sokszínűségével, egyenlőségével és azzal a céljával, amely elősegíti, hogy mindenki elfogadjon mindenkit.” 

Számos cikkünkben foglalkoztunk már az idei évben esedékes német választásokkal, legyen szó akár a jelenlegi politikai környezetről, a kihívásokról, vagy lehetséges kimenetelekről. Most azonban a Deutsche Welle írása alapján kétrészes cikksorozatban tárjuk fel a háttérfolyamatokat, azaz hogy milyen befolyásoló műveletekkel, dezinformációs kampányokkal és kibertámadásokkal kell szembenézni a német vezetésnek.

A hidegháború semleges országainak kvázi vezetője, India egyre inkább a nyugati szövetségi rendszer felé nyit. A többi között erről értekezik C.Raja Mohan cikke a Foreign Policy hasábjain.

Válságos állapotok uralkodnak Mexikó és az USA határán, miután idén – sokak szerint az amerikai elnök hívó szavára – egyre többen indultak el Közép-Amerikából északra.

Aki azt gondolja, az identitáspolitika erőltetése és a woke kultúrharc csak az USA-ra jellemző, téved. A jelenség nem kerüli el a nyugat más országait sem.